Az ötödik pecsét (1976) ☆ 👁

(Fábri Zoltán)

magyar dráma, háborús film

4,8
★★★★★
794 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2020-10-16 15:35:40 zéel (5) #167

Fábri Zoltán 103 évvel ezelőtt született, 1917. október 15-én.
Fábri Zoltán ellentmondásos személyiség volt. Talán a szigora, precizitása miatt - ami a felületes szemlélő számára vaskalaposságnak is tűnhetett - a „japán tornatanár" becenevet aggatták rá tanítványai és a kollégái. Nem tudni, hogy kik és mikor, ahogy azt sem, hogy pontosan mit is fedett ez az elnevezés. Nagyhatású filmjei miatt mindig felnéztünk rá. Ő volt a Himalája. Példakép volt számunkra, még akkor is, ha fiatalon sok mindent másként gondoltunk a filmjeinkben megvalósítani.
Emberséget, tartást, korrektséget, játszmák nélküli viselkedést a különböző helyzetekben és kapcsolatokban, a véleményért és meggyőződésért való határozott és nyílt kiállást, becsületességet - azt hiszem, mindezek fontosságát Fábritól tanultam. Nem tanárként tanította ezeket - hiszen az lehetetlen is lenne -, hanem maga volt a példa arra, hogy miként kell a fentiek szerint létezni, viselkedni.
Aki ma vagyok, abban igen nagy szerepe van egykori osztályvezető tanáromnak, Fábri Zoltánnak. Ezért (is) mindig szeretettel és hálával gondolok rá.
(Janisch Attila)

2020-07-03 13:08:50 Ugor (5) #166

Ez a komment simán belépőjegy a kedvenceim közé.

előzmény: Rorschach (#165)

2020-07-01 18:21:39 Rorschach (5) #165

Megdöbbentően erős film. Nehezemre esik feldolgozni, hogy kvázi nincs egy sora, beállítása, semmilyen eleme sem Az ötödik pecsétnek, ami az elmúlt több mint negyven évben egy kicsit is megkopott volna.

Letaglózó munka, és egy élmény volt nézni. Fantasztikus, hogy mennyire tudták és érezték a stábban, hogy mi kell egy jó filmhez, és mind a forgatókönyv, mind a rendezés, mind a színészek gyakorlatilag tökéletesek a film teljes hosszán át, nem két és nem is három katartikus jelenetet összehozva.
E szentháromság hibátlan összefonódására talán a szőke karaktere a legkompaktabb példa: én szerintem ilyen kevés időn belül ilyen fortyogó, pusztító dühöt nem éreztem még karakter iránt, mint itt már kettő perccel a szereplő első felbukkanása után.

Biztos vagyok benne, hogy ez az egyik legjobb film, amit életemben láttam, minden élő-lélegző embernek melegen ajánlom.

2020-04-30 18:44:37 Panzerknacker (?) #164

Dégi tette nálam azt mutatta meg, hogy mondani bármit lehet, mindig a tetteink beszélnek helyettünk.
A film aktuális volt, ma is az, és az is lesz, mert nem változunk.

2020-04-22 12:30:31 Ugor (5) #163

Na persze, ha már ennyit beszéltünk róla, nyilván meg is néztem megint. Egy szikrányit sem kopott az erejéből, de nyomasztóan sok dolgot belehallok közel 50 év után a hatalom természetéről, amit a 70-es években még nem hallottam. Talán még más új/régi pofonokat is tartogat.

2020-04-21 14:27:16 Ugor (5) #162

Igen. Pedig hát... pontosan tudom, hogy miről szól, ez egy olyan történet, amit nem tud kitörölni semmi az ember fejéből, ezer másik filmet simán elfelejtettem közben, de ezt nem. A kultúrám szerves része lett. És azért, hogy tudom pontosan, hogy mi történik benne, szinte félek visszaülni abba a kocsmába. Pedig egyszer vissza kell.

előzmény: Kempesbaba (#161)

2020-04-21 14:19:44 Kempesbaba (5) #161

Az utolsó mondatodban írtad le a frankót. Én életemben egyszer láttam ezt a filmet kb 25 éve,de annyira erős,megrázó,katartikus élmény volt,hogy nem nagyon van kedvem újra átélni. Pedig biztatom magam,mert biztos más is megfogna,megragadna a műben mint anno.
Gyáva vagyok,de gyűjtöm az erőt hozzá. Talán majd egyszer...

előzmény: Ugor (#160)

2020-04-21 13:42:49 Ugor (5) #160

Igen, hogy ez milyen érdekes... minden idők egy legjobb, legfontosabb filmje, ami valaha készült, itt porosodik a polcon, számtalanszor megfogom, előveszem, és tulajdonképpen félek megnézni. Az ember valahogy nagyon fetreng attól, hogy szembesüljön ezekkel a kérdésékkel. Pedig itt élnek velünk ezek a kérdések is, még mindig! Egy sereg - ennél sokszorta gyengébb - filmet viszont újra megnéztem, nem is egyszer.

előzmény: somogyireka (#159)

2020-04-21 12:33:57 somogyireka (5) #159

Újranéztem. Olykor a sokkal rosszabb segíti az aktuális nehezet, a boldogság csak hazugság, itt nem segít. Az első egy órában végig azt reméltem, hátha ez egy másik film lesz, s mióta nem láttam átírták a forgatókönyvet.. Csak két részben mertem megnézni, a második részt nem is a szobában, kimentem a napra vele, amiből eső lett.
Annak a ténye, hogy remekmű, mindenek felett áll, az, hogy ezeket a színészeket látva megint nagyon örülök, hogy ehhez a néphez tartozok, az is. Történjék bármi, ezek a tények megingathatatlanul vigyázzban állnak az életem felett, én billegek csak néha..(főleg az utóbbi miatt)
A központi kérdésben pedig azt imádom, hogy nem kínál több lehetőséget az életre, két rettenetes rossz közül választhatsz, Tomóceusz Katatiki vagy Gyugyu, ha ennél többre vágysz azt ne az életben keresd.

A Keszei Károly-féle művészi fényképészek meg köztünk élnek..a besúgók, a spiclik a legváratlanabb jelmezekbe bújnak, fő az éberség. 1944 decembere most is itt van, és ez az egészben a legfélelmetesebb.

2020-03-08 20:21:26 Zuzmo (5) #158

Nem azon van a hangsuly hogy az arulo muvesz volt, hanem inkabb azon, hogy eppen o volt az aki meggyozodessel allitotta magarol hogy o Gyugyut valasztana. A tobbiek nem hittek neki es ezzel megsertettek. Es ezert arulta el a tarsasagot. Es eppen ez a cselekedete az ami bebizonyitja hogy o valoban nem Gyugyu hanem Tomoceusz Katatiki.

előzmény: wildcoyote25 (#156)

2020-03-08 18:06:09 kajaktej (5) #157

Szerintem azt mutatja meg, hogy a szépnek meg a jónak a nevében is el lehet követni galád dolgokat, ha a személyes sértettség találkozik valamiféle küldetéstudattal, és esetleg emellé még sikerül is bemagyaráznod magadnak, hogy amit teszel, az nem is rossz, mert a magasabbrendű jó érdekében teszed. Hitler is művésznek készült, ha jól tudom, benne is volt valamiféle személyes sértettség a világgal szemben. Akár ilyen párhuzamot is bele lehet látni, bár lehet, hogy ez már erőltetett.

előzmény: wildcoyote25 (#156)

2020-03-08 17:32:44 wildcoyote25 (4) #156

Azt sosem értettem ebben a filmben, hogy mért pont egy művész árulja be őket.

2020-01-28 22:41:15 VVega (5) #155

Tökéletes film. Fel nem tudom fogni, hogyan maradhatott ki az Új Budapesti Tizenkettőből.

2018-12-01 20:23:22 Lupi+1 (5) #154

Köszönöm a könyvajánlót :) Időnként megnézem itt az Ötödik pecsét "sorsát" és lám, vannak kellemes meglepetések. (Szerintem most a hatodik pecsétnél járunk, aki érti, ugye annak írtam.)

előzmény: zéel (#153)

2018-08-27 18:12:51 zéel (5) #153

Tudom, hogy van könyvajánló is, de itt írok róla. Ugyanis egy színész könyvéről van szó. Hányattatott sorsú könyv, akárcsak Dégi Istváné. Mert az ő könyvéről van szó.
Egy ismeretlen gyöngyszem. Én legalábbis nem tudtam róla. (A pécsi Tudásközpont hatalmas könyvtárában akadtam rá. Ahol én vagyok a könyv eddigi egyetlen kölcsönzője.)
A "Látogatóban" c. könyv Dégi István verseit és prózai írásait tartalmazza (valamint róla szóló írásokat is).
A könyv az Underground Kiadó támogatásával jelent meg 2016-ban.

2018-08-07 19:43:59 pacak (5) #152

A döntés: Gyuricza döntése nem csak a gyerekeket mentette meg, de a Civilruhás ideológiáját is, amit a bölcsész hóhér éppen degradált. Nem lehetett véletlen, hogy Fábri csak Gyuriczának engedte meg, hogy így döntsön a "kisemberek" közül.

2017-11-12 18:51:25 bambula (5) #151

Fantasztikus volt nagyvásznon látni ezt a filmet.

(Amit sosem fogok megérteni, hogy választhatnak emberek jegyár alapján filmet. Bejött a terembe fiatalok egy kis csoportja már eleve úgy, hogy biztos azért volt olcsó a jegyár mert egy rakás sz. r a film, és persze még idejekorán távoztak is a teremből. 590 volt a jegyár a Sugár moziban a filmre, de ha teljes áru lett volna a jegy akkor is megnéztem volna a filmet.)

Amit szintén nem értek, hogy arról beszéltek, hogy jó pár felújított, digitalizált magyar filmet újra bemutatnak a mozikban kezdve a A Pál utcai fiúkkal. Miért pont azzal kezdtek a Fábri filmek közül, és miért halt el ez a kezdeményezés? Szívesen megnéztem volna egyik másik filmet a moziban, csak nem pont a Pál utcait, mert azt anno nem egyszer láttam iskolai vetítések alkalmával.

2017-11-11 00:35:39 bambula (5) #150

Kedvenc magyar film. Ezért a hétvégén meg is nézem végre moziban. :)

2017-10-27 00:29:27 critixx (5) #149

A Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert 1977-ben. (Más díjat viszont tényleg nem kapott.)

előzmény: Ugor (#148)

2017-10-27 00:20:56 Ugor (5) #148

Ez így van! És még csak egy díjat sem kapott.

előzmény: chaplinfann (#147)

2017-10-26 23:52:40 chaplinfann (5) #147

A legjobb magyar film! :)

2017-10-26 18:34:00 critixx (5) #146

És tényleg! Erre már nem is emlékeztem.

előzmény: miraculum (#145)

2017-10-26 18:15:30 miraculum (5) #145

De azok közül három a saját lánya, ezt Kovács úr, az asztalos említi amikor a feleségével beszélget otthon, hogy Gyuricza felesége négy éve meghalt és egyedül maradt három lánnyal.

előzmény: critixx (#144)

2017-10-26 18:02:45 critixx (5) #144

Az nem a saját lánya, hanem egyike a zsidó gyerekeknek, akiket bújtat. :-)

előzmény: miraculum (#143)

2017-10-26 14:41:09 miraculum (5) #143

Pár évente próbára teszem ezt a filmet, de betonmasszív ötös, valószínűleg már az is marad. Illetve most először sikerült elérzékenyülnöm rajta, Gyuricza és a lánya jeleneténél.

2017-06-09 01:52:57 Szamosi47@gmail.com (5) #142

Zseniális

2017-01-24 22:46:38 Kalevala (5) #141

Most megy azM5-ön!

2016-05-22 18:47:09 dora87 (5) #140

Könyvben is, filmben is katartikus élmény. Egy egész életre témát szolgáltat a fejekben. Én későn olvastam, de nem bánom.
Az, hogy Gyuricza úr minek látszik, amikor megteszi, és, "hogy meg tudja tenni", az csak a látszat. Ami fontos és igazi, az úgysem a földi világban dől el.

2014-01-27 17:44:27 Tenebra (5) #139

Na, végre tegnap ezt is megnézhettem moziban. És így sokadszorra is tudott újat mutatni! Például most elgondolkodtam Gyuricza úr végső döntésén annak fényében, mit csinál. És hát nem tudom... Nem lehet elítélni őt szerintem. Hiszen neki nemcsak felesége volt, vagy egy darab húsa, hanem gyerekeket mentett meg az árvaságtól, az utcáról. Neki nagyobb küldetése volt. Neki életben kellet maradnia, meg kellett menekülnie, fontosabb volt az élete, mint a tisztessége. Hiszen folytatnia kell a gyerekek megmentését. Ha mártírkodik, minden eddigi igyekezete semmis.

Latinovits pedig rettenetesen jó, neki ezek a szerepek álltak a legjobban szerintem. :D (pl. Isten hozta, őrnagy úrban is ezért zseniális, mert egy diktátort játszik. )

2013-12-09 03:11:42 Groenendael (5) #138

Véleményem szerint a legjobb magyar filmről van szó, brutálisan megrázó erejű alkotás, színészi csúcsteljesítményekkel. Ami persze nem meglepő, szerintem a három legjobb magyar színészt, Latinovitsot, Márkust és Őzét vonultatja fel, ez garancia a legmagasabb színvonalra. Egy korábbi hozzászóló felvetette, hogy jobb film, mint az Oscar-díjas Mephisto, ezzel egyrészt egyetértek, rám is nagyobb hatással volt ez a filmdráma, de azért ki kell hogy álljak a Mephisto mellett is. Az amerikai közeg számára nyilván fogyaszthatóbb és érthetőbb volt az a film, mint Az ötödik pecsét, csakhogy abban Brandauer egyedül brillírozik, illetve viszi a hátán a filmet, amellett, hogy kisebb szerepekben feltűnnek remek színészek, mint Major Tamás vagy Cserhalmi György. De a film alapvetően Brandauer játékára, egyetlen karakter belső konfliktusára fókuszál, míg Az ötödik pecsétben összeadódik a zsenik szinergiája. Ezért tűnhet erősebb alkotásnak Az ötödik pecsét, mindamellett le a kalappal Szabó István Mephistója előtt is. Mindkettő abszolút örökérvényű, időtlen, kortalan film.

2013-11-06 20:18:17 lonecoyote (5) #137

Tenebra: Igen, Fábri filmjeivel nem nagyon járhat rosszul az ember. Szerintem a Körhinta, a Dúvad, a Húsz óra, az Utószezon, a Hannibál tanár úr, az Isten hozta őrnagy úr, Az ötödik pecsét és a Plusz-mínusz egy nap a legjobb filmjei. Nekem a felsoroltak közül az utolsó 3-4 tetszik legjobban.

2013-11-05 16:39:01 Tenebra (5) #136

Hát igen, nála az a baj, hogy a látvány sokszor megfejthetetlennek tűnik. Én mondjuk minden filmjében meg tudtam fejteni, mi mit jelent, pedig a 80-as évektől kezdve szinte nézhetetlenül elvont. :D Fábrit pont azért szeretem jobban, mert nála az érdekes forma találkozik az érdekes tartalommal és sztorival. Pl. az Utószezon (még nem láttam) állítólag a legkreatívabb, legnyomasztóbb filmje formailag. Persze a Húsz óra is nagyon kreatív.

Ha ma is élne, valószínűleg nem jutna ő sem filmezési lehetőséghez, így csinálna valami baromságot a tévénél, vagy egyszerűen elhallgatna, mint Sára és még oly sokan. Vagy menne a színházba. Nem tudom. De talán tényleg jobb, hogy nem érte meg ezt a gyalázatot, ami mára kialakult.

előzmény: lonecoyote (#130)

2013-11-05 14:20:26 cucu (5) #135

Az persze egy nagy (és megválaszolhatatlan) kérdés, hogy mi lenne, ha Fábri ma is élne és alkotna? Lehet, hogy jobb is így. Így legalább van magyar rendező a top10-ben. :-)

előzmény: zéel (#134)

2013-11-05 13:48:25 zéel (5) #134

Úgy látszik, nem csak a film, hanem a hsz.od is gondolatébresztő.
Eszembe juttatja pl. Márai Sándort. Valahol ezt írja a nagy történelmi változásokról: rendszerek jönnek, rendszerek mennek, csak egy valami nem változik (a lényeg!), az emberi természet.
Jancsó viszont (most!:) nem jutott volna eszembe, ha csak úgy nem, hogy mennyire hiányzik a kortárs magyar művészetből, értelmiségből egy Fábri Zoltán, egy Sánta Ferenc! (Hogy rögtön korrigáljam is magam: az irodalomból talán kevésbé. Itt van pl. a legfrissebb nagy élményem, Háy János: Mélygarázs c. könyve.)

előzmény: Ugor (#128)

2013-11-05 13:33:07 Ugor (5) #133

Ha tartósan jancsózni kezdtek, kénytelen lennék ezt OFF-nak vélni ebben a topicban.

2013-11-05 12:52:52 lonecoyote (5) #132

critixx: Nekem azért tetszettek azok az agymenések, főleg az első. Szerintem humorral is lehet komoly dolgokról beszélni, és ezekben a filmekben ez sikerült. Azért nem vagyok nagy Kapa-Pepe-rajongó, a már említett Szegénylegényeket többre tartom, és nem a komolysága miatt, hanem mert sokkal csiszoltabb és általánosabb érvényű.

2013-11-05 12:03:03 critixx (5) #131

Ez tényleg így van. Jancsó egy idő után olyannyira elment a túlzsúfolt ornamentalizmus felé, hogy a filmjei ködös metaforákká váltak. Mondjuk még mindig inkább a '70-es évekbeli filmjei mint a Kapa-Pepe féle agymenések.

előzmény: lonecoyote (#130)

2013-11-05 11:42:43 lonecoyote (5) #130

Tenebra: Egyetértek, bár én a jancsós látvánnyal se mindig vagyok kibékülve. Némelyik filmjében már úgy éreztem, hogy a látvány, a tömegjelenetek mögött nincs igazán (mély) tartalom. Mondjuk a Szegénylegényekre ez nem igaz. Nem véletlenül az az egyik legjobb filmje.

2013-11-05 11:22:15 Tenebra (5) #129

Hát igen, Fábri igazán tehetett volna bele egy kis CGI-t, meg gyorsvágást, meg akciót. Nem is értem, már 1976-ban létezett a technika (egy évvel később készült ugye a Star Wars), szóval igazán feldobhatta volna valami látványosabb effekttel ezt az egészet. A végén például kellett volna valami akció, hogy Gyurica úr ellopja a szolgálati fegyverét a vallatóknak, átlövi őket, kiszabadítja barátait, majd megszöknek a nyilasok uralta Budapestről.
És szerintem is sokkal jobb lett volna, ha mondjuk a budai vár, illetve Sándor palota valamelyik dísztermében játszódik az egész, reklámozni kellett volna a magyar kulturális örökség részeit, így a filmet jobban el lehetett volna adni külföldön.

Na, de félre a hülyeséggel. :D Szóval nem, ez a film nem működött volna másütt. Ez a kis kocsma tökéletesen érzékeltette a korhangulatot. Mind a nyilast, mind a puhadiktatúráért. Klausztrofób helység, ahová minden percben benyithatnak a karhatalom képviselői, és ráadásul még azokban sem lehet bízni, akik "beavatottak" (mint az később bebizonyosodik), mert besúgók lehetnek a tagok közt. Így volt ez akkor, és így volt ez a Kádár-rendszerben is, mivel a besúgás mint olyan elég elterjedt volt. Szóval a kocsma és a szituáció szimbolikus, leképzi azt a paranoiát és bizalmatlanságot, ami az előző 40-60 évet uralta.

A látványossághoz meg annyit, hogy bár a kocsmai jelenetek a beszélgetésről szólnak, de utána vannak azért elég kreatív, már-már avantgárd filmbe illő montázsok. Persze nem olyan látványos, trükkös, képi film, mint pl. Jancsóéi, melyek ráadásul nagyon látványos tájakon játszódnak, tömegjelenetekkel, de szerintem a témájából a maximumot hozta ki képileg is.

2013-11-05 08:32:13 Ugor (5) #128

1977-ben katona voltam Egerben, egy alkalommal meglátogatott a feleségem, kaptam kimenőt és elmentünk moziba. Ott láttam először minden idők egyik legjobb filmjét, Az ötödik pecsétet. Száz és száz filmet elfelejtettem már, nem tudnék belőlük felidézni semmit, még ha megvernének sem. De Az ötödik pecsétet, azt nem lehet elfelejteni! Látvány? Milyen látvány? A legnagyobb látvány! A filmhez illő, a korhoz illő, a tartalomhoz illő, a néphez illő, a legjobban odavágó látvány, amit filmben adni lehet! Ez nem az Avatar! Az is látvány, meg az is egy emlékezetes film, de merőben más az üzenete. Az ötödik pecsét ott van bennünk! Minden magyar családban! 30-40 évvel ezelőtt minden magyar családban hemzsegtek az antifasiszták, mozgalmárok, partizánok, stb. ma meg minden magyar családban hemzseg az elmúlt rendszer nagy ellenfele, a hős antikommunista szabadságharcos… A valóság meg más. A valóság Az ötödik pecsét. A lelkiismeret válsága, a túlélés, az önmeghasonulás, az erkölcs és erkölcstelenség örök birkózása, ki-ki vérmérséklete szerint. Ez a film annyira magyar, annyira belőlünk szól, hogy arra gondolnék, hogy aki nem érti, az hiányzott a nemzet óráiról, vagy a családjának nincs kollektív emlékezete, vagy nem adta azt át senkinek nemzedékről nemzedékre.

2013-11-05 07:26:58 Simpleton Larry (5) #127

Tehették volna szebb környezetbe? Mégis hova? Kint nyilascsapatok masíroznak, hullanak a városra a bombák... talán érthető, hogy nem ültek ki egy zöldellő parkba vagy egy kocsma teraszára. Ha pedig elvesszük ama korrajzot, akkor már nem tud az lenni, ami.

előzmény: gomez1000 (#125)

2013-11-05 05:23:14 lonecoyote (5) #126

gomez1000: Akármennyit beszélnek is egy filmben, ott mindig nagyon fontos a látvány és a hangok. Itt sincs ez másképp a különböző beállításokkal, kameramozgásokkal, bevágott fantáziajelenetekkel stb. Azt meg végképp nem értem, mért baj, hogy egy sötét, lepusztult kocsma a helyszín. Elvégre a vészkorszak idején játszódik a történet, és egy elég komor sztori a kisember és a hatalom ellentétéről. Nem tudok alkalmasabb környezetet elképzelni hozzá. De te tudod.

2013-11-05 00:11:33 gomez1000 (4) #125

A látvány azért gyenge, mert hogy egy asztal mellett filozófálgatnak, azt nem lehet látványosnak nevezni. Viszont tehették volna az egészet sokkal szebb környezetbe. Persze a legtöbb néző így is elégedett, hiszen a lényege nem a látványban, hanem a szövegében rejlik. Ami számomra nem elég lendületes, és kiélezett.

2013-11-02 23:15:46 lonecoyote (5) #124

Szerintem egyáltalán nem mellékes a látvány egy ilyen filmművészeti alkotásnál, hiszen a film lényege, hogy képekkel (és hangokkal) fejez ki dolgokat. Azt viszont nem értem, hogy mi a gyenge Az ötödik pecsét látványában. Nem olyan bombasztikus mondjuk, mint a hollywoodi sikerfilmeké, de hát bármilyen mozi, amelyik egy picit is a valóságról szeretne beszélni, nem teheti meg, hogy az említett filmekre jellemző hatásvadászatot produkáljon, mert azzal a hitelessége veszne el. Azt se értem, hogy mit kifogásoltok a fényképezésen vagy a kamerabeállításokon. Szerintem például tök jó a kamera mozgása, mert sokat hozzátesz a beszélgetésekhez, árnyal, gondolatokat ébreszt stb. Meg emellett jellegzetesen fábris is. Persze, ha a kommerszfilmek sablonos beállításait, vágástechnikáját hiányoljátok, akkor nem tudok, mit mondani. Én mindenesetre jobban szeretek minden alkalommal valami újat látni, mint mindig ugyanazt.

Egyébként szerintem is a magyar (és egyetemes) filmművészet egyik legnagyobb és legfontosabb alkotása Az ötödik pecsét. Hiányolom az olyan embereket a mai magyar filmből (is), mint akik ezt csinálták. A mai fiatal rendezők, akik tehetségnek vannak kikiáltva, például szerintem steril, életidegen, embernek nem való filmeket csinálnak (lásd Taxidermia), képtelenek lennének például egy ilyen komor és tragikus történetből egy ennyire emberi és felemelő művet készíteni. Talán a tehetség hiányzik. Fene tudja...

2013-10-30 18:58:26 critixx (5) #123

Készült is belőle később színdarab, Jordán Tamás rendezésében játszották a Nemzetiben.

Szerintem a filmnek egyáltalán nem "gyenge" a látványvilága. Illés György zseniális operatőri munkát végzett.

előzmény: csabaga (#122)

2013-10-30 16:39:57 csabaga (5) #122

Ugyan könyvből készült,de a kevés helyszín miatt színdarab is lehetne.
Érdemes elolvasni,az alapanyagból több látványt nem lehetett kihozni.Szinte végig filozofálgatnak.

előzmény: gomez1000 (#120)

2013-10-30 00:37:26 att (5) #121

Számomra a látvány huszadrangú egy ilyen filmnél. Sokkal fontosabb a mondanivaló. Teljesen felesleges ilyen elvárásokat támasztani, mert nem ez a lényege. Olyan, mint egy felolvasóestre azt mondani, hogy nem volt jó a zene. Vagy egy szimfóniára, hogy "jó volt, csak nem értettem a szöveget".
A mondanivalója nem tom mi, de nem az, hogy "a kisemberek életük árán is a tisztesség, emberség mellett döntenek-e egy adott helyzetben". Nem a kisemberekről szól, hanem Rólad. Hogy Te mit gondolsz. A különböző szintű gondolkozásról. Pl a kocsmáros egy egyszerű ember. Több pénz legyen, stb. Az elején a legnagyobb természetességgel zárta be az ajtót, amivel megölt egy szerencsétlen menekülőt, a végén meg ugyanazzal a természetességgel, egyszerűséggel, határozottsággal kifakad az igazságtalanság láttán és tulajdonképpen hősi halált hal. Gyuricza egy magasabb szinten volt. Látta mi a helyzet, és mérlegelt. (dupla csavar, nem az irháját mentette, hanem tudta, hogy még feladata van az életben)
Az, hogy utána is gondolkozik az ember, az Sánta Ferencet, az írót dicséri. Van a nagy kérdés, és utána lehetne, hogy így dönt, vagy úgy dönt, és az jó, vagy nem jó. Jaj de tanulságos volt, mostmár tudjuk hogy hogy is van ez. Csakhogy ez ennél sokkal bonyolultabb. Nincs jó válasz. Az egész értékrendünket (tehát az alapokat, ami alapján szervezzük az életünket, lelkesedünk dolgokért stb) kell megvizsgálni a válaszhoz.

előzmény: gomez1000 (#120)

2013-10-07 23:42:32 gomez1000 (4) #120

Se nem félelmetes, se nem túl OKOS. Filozofálgatás az van, amiben tényleg van erő, de a megvalósitás sajátosan magyaros, ami kissé fanyar ízt ad az amúgy egész jó gondolatvilágnak. De az a helyzet, hogy látványban elég gyenge.

előzmény: Rituska (#119)

2013-09-30 18:22:03 Rituska (5) #119

Vitathatatlanul zseniális. Nem hagynak nyugodni a kérdések, nem találok válaszokat. Hibátlan mű. A film egyik legnagyobb erénye, hogy OKOS. Emellett persze szép, izgalmas, magával ragadó és még sorolhatnám. Időtálló gondolatok, igazságok halmaza, olyan színészekkel a főszerepben, hogy az ember lélegzete eláll. Egy filozófiai orgia.
Ez a mondat konkrétan nem megy ki a fejemből:
"Halottakat könnyű produkálni tanár úr, de olyan halottakat, akik esznek, isznak és úgy tudják befogni a szájukat, mint egy valóságos kádáver, az már nehezebb, de ez az igazi feladat."
Félelmetes dráma.

2013-09-20 23:26:50 gomez1000 (4) #118

Csak azért megemlítem, hogy ez a film nem annyira lenyűgöző, csak a társadalmi mondanivalója az. Azaz hogy a kisemberek életük árán is a tisztesség, emberség mellett döntenek-e egy adott helyzetben. A fényképezés nekem nem tetszett, a kamerabeállításokkal is voltak problémák. Mellesleg a dialógusok nagy része sem olyan érdekes, mint például az, hogy raknak e szalámit a szegybe... valahogy engem nem nyűgözött le. A film utolsó 20 perce valóban érdekes, feszültséggel teli, és igazán erős, de ettől még a film nem lesz zseniális. És hogy világviszonylatban is jó helyen áll, hát ezzel is vitatkoznék. Egyszerüen meg kell nézni a szavazatok számát. Nem valami sok. Sokak szerint ez az egyik legjobb magyar film. Le vontam a következtetést, 500-an szavaztak rá.

2013-08-07 17:21:54 green81 (5) #117

Lehet, hogy off lesz, de ez a film zseniális.

2013-07-28 16:02:45 Tenebra (5) #116

Ha már Japán és nemcsak diktatúra: 1945 után Japán amerikai megszállás alatt volt, viszont az amcsik a demokráciát erőltették volna. Viszont a fenenagy demokráciában nem készülhettek jó sokáig szamurájfilmek, mivel ezeket nacionalista megnyilvánulásoknak tartották. És nem mellesleg nyílt amerikai cenzúra létezett. :D

2013-07-28 15:55:52 csabaga (5) #115

Arról is írtam,hogy valami tiltólistán legyen,még diktatúra sem kell.

előzmény: JeszKar (#114)

2013-07-27 21:04:30 JeszKar (?) #114

Egyébként Japánt még kihagytátok a szórásból. Ahogy olvastam az akkori filmgyártásról, az jött le, hogy az volt a legkeményebb a fasiszta diktatúrák közül. 1939-től fogva törvénybe volt foglalva, hogy a hősöket milyen elvek, értékek mentén kell bemutatni.

2013-07-27 20:53:56 cucu (5) #113

Na, ez az a beszélgetés, ami egyrészt baromi érdekes és tanulságos, másrészt nem igazán a filmről szól. Úgyhogy muszáj lesz találni neki majd egy normális helyet, ami nem az OFFtopik, mert nehogy már ott vesszen el.

Amúgy ha jól értem, a "dekandens" diktatúrákat leszámítva (mint a késő Kádár-kor) önkritika nem létezett. Vagy kifejezetten propaganda filmek készültek, vagy "politikailag korrekt" (mennyire más így a szó értelme) filmek. Amiben igazából semmi meglepő nincs, mert önkritikája eleve kevés embernek van, pláne aki hatalomhoz jut, és pont onnan ismerszik a diktatúra, hogy az élet minden területére bemászik, még a kultúrába is.

2013-07-27 18:33:30 critixx (5) #112

'39-ben a Filmkamarát azért hozták létre német mintára, hogy az önállóan működő filmstúdiókat egy közös állami szerv égisze alatt tarthassák. De ennél volt egy sokkal gyalázatosabb célja is a dolognak. Magyar filmben kizárólag azok dolgozhattak (bármilyen minőségben), akik a Filmkamara tagjai voltak, azonban kizárólag azok lehettek a kamara tagjai, akik igazolni tudták, hogy a második zsidótörvény értelmében vett kritériumok szerint nem zsidó származásúak.

Egyébként készültek akkoriban rendszerkritikus filmek, persze azért nem nagy számmal. Hamza D. Ákos filmje, az Egy fiúnak a fele áthallásos formában az antiszemitizmus ellen foglal állást, legalább annyira érthető üzenettel mint mondjuk a Szegénylegények reflektálása '56-ra.

2013-07-27 18:14:20 csabaga (5) #111

Sőt,ha meggondolom,a Horthy rendszer "kritikusai" is máshol csináltak szerencsét.Szinte minden nemzetközileg ismertebb színészünk,rendezőnk.

Kertész,Korda,Lugosi,Lorre,Lukács Pál,Bánky Vilma stb.

2013-07-27 16:52:12 csabaga (5) #110

Fel kellett volna támasztani Goebbels doktort.Ő tudta volna mit kell gyártani és mit betiltani.
Elnézést,akkor nem volt mit betiltani,hiszen a kritikusok már régen máshol,más földrészen lettek volna,kivétel nélkül.

előzmény: Tenebra (#108)

2013-07-27 16:41:21 Tenebra (5) #109

Persze, a Horthy-rendszerben ilyen volt. Nem is szeretem azokat a filmeket túlzottan, mert árad belőlük az akkori "polkorrekt" ideológia. Igaz, nyílt cenzúra csak 1939-től volt, addig csak pénzzel cenzúráztak: akinek nem tetszett az ötlete, az nem kapott az állami kézen levő felszerelésből és stábból. Viszont ott is átcsusszant 1-2 háborúellenes, meg rendszerkritikus film, mint pl. a leghíresebb, Szőts Emberek a havasonja. Velencében ugye ünnepelték a filmet. Itthon támadták a lapok, de betiltva csak a Rákosi-rendszerben volt, mert "klerikális".
A Horthy-rendszerben még nagyobb baromságokat csináltak. Pl. a saját "népi filmjeiket", melyek az irredenta ideológiát köpték, betiltották olykor: Szerető fia, Péter. :D Hatalams öngól volt mindkét részről.

Meg az Ének a búzamezőkről is 1943-ban kész lett volna, de míg az Emberek a havasont nem csesztették annyira, erre pénzt sem adtak már, csak azért, mert volt benne egy orosz-magyar kézfogás. :D

előzmény: csabaga (#107)

2013-07-27 16:36:20 Tenebra (5) #108

Sztálin alatt ugyanúgy nem készültek ilyen filmek (Eisenstein volt az egyik kivétel, de a Rettegett Iván II sokáig be is volt tiltva), mint Hitler alatt. Viszont a 70-es években mind a Szovjetunióban, mind az NSZK-ban ugye lángolt a filmművészet. :D (NDK-művészfilmekről mondjuk nem tudok.) Az ötödik pecsét sem készülhetett volna el 1949-1953 között, de szerintem még 1956-1963 között sem. Fábri 1951-54-ben indult, és mindkét filmje szépen bele is illik az akkori kemény diktatúrába. 1955-ben viszotn enyhült Magyarországon is a kulturális ellenőrzés, ezért is készülhetett el a Hannibal tanár úr. (Még a Körhintában is óvatosabb, hiszen végső soron az egésznek az a lényege, hogy a TSZ-ből kilépő "kulák" veszít, míg a tsz-es fiú, aki nem mellesleg a termelési filmek állandó főszereplője, Soós Imre, elnyeri a lányt és győzelmet arat.) Ez a film viszont már akkor készült, amikor a kultúrpolitika maga sem tudta, hogy most mit is kéne betiltani, tényleg szinte hasraütésszerűen ment a dolog. Meg megegyezéses alapon az ilyen "parabolákat" nem csesztették túlzottan (Nincs idő, Ítélet - ezek tudtommal, ha vitát is keltettek, de szintén nem lettek betiltva, sőt, a '73-as Petőfi '73 nyíltan kritizálja az új gazdasági mechanizmust, mégsem csináltak vele semmit).

előzmény: csabaga (#105)

2013-07-27 16:31:02 csabaga (5) #107

Ha már a Horthy rendszer is szóba került,aligha véletlen,hogy a filmgyártást a tingli-tangli vígjátékok fémjelezték.

Sok kritikus filmre nem emlékszem.
Sőt olvastam,a Halálos tavasz filmre vitelétől.

A regény tele van katonatisztekkel,belőlük polgári személyt kellett csinálni.Hiszen egy katona nem szeret bele egy ilyen lányba,vagy nem a rokona...

A rendező írta később,az egyik egyenruhásból tűzoltó lett,de szerencsére ők nem tüntettek a film ellen,nem locsolták szét az előadást...

A késő közép és késő Kádár rendszer filmjei egy diktatúrához képest viszonylag sokat megengedtek maguknak.Nem csak bugyuta szalonvígjátékok készültek.

előzmény: Tenebra (#102)

2013-07-27 16:14:39 critixx (5) #106

Mint Tenebra is írta, nem a nácikat akarjuk védeni vagy tisztára mosni, pusztán a tényeket közöltük. Olvass bele David Bordwell és nejének filmtörténet könyvébe, ott ugyanez áll feketén-fehéren.

előzmény: csabaga (#104)

2013-07-27 16:10:48 csabaga (5) #105

A náci Németországból tudsz bármilyen rendszerkritikus filmről?

előzmény: Tenebra (#102)

2013-07-27 16:08:38 csabaga (5) #104

Akkor dicsérjük meg a Franco rendszert is,milyen szépen támogatta a nemzetközi filmgyártást.

Sok-sok klasszikus készült ott.Igaz,a hazai filmgyártás nem akkor volt a topon,és a nagy rendezőiket(pl.Bunuel)sokat támadták.

Igaz,Angliát is hozhatnám példának,a Pinewood stúdió nagy filmjeit(pl.Bond),viszont igazi irodalmi remekművek(Lawrence-könyvek) és filmek közben meg tiltólistán...
A prűd ország is felér egy kicsit egy diktatúrával...

előzmény: critixx (#103)

2013-07-27 15:32:42 critixx (5) #103

Így van. A kommunista és a náci diktatúra filmjei közti különbség, hogy a kommunisták (és most ezalatt a sztálini időszakot értem) minden, de szó szerint minden alkotás felett kötelező ideológiai kontrollt gyakoroltak és kizárólag a "megfelelő" politikai tartalommal ellátott műveket engedték moziba. A szórakoztató musicalek és vígjátékok is kizárólag agitprop témákról szólhattak, kötelező propagandisztikus üzenettel. Ezért is tartott évekig egy-egy film elkészülte, mert a forgatókönyveket hosszú időn át "csiszolták", míg a "megfelelő" formájukat el nem érték. Egy-egy ideológia "megbotlás" akár szibériai "kényszernyaralással" is járhatott. Lásd Cezar Markovics alakját Szolzsenyicinnél, aki még az első filmjét sem tudta befejezni. Az irónia, hogy később Sumjackij, a filmért felelős főelvtárs is a gulágon végezte.

Ezzel szemben a hitleri éra alatt Németországban természetesen működött egy filmigazgatóság, és nyilván nem engedtek moziba nyíltan szovjetbarát vagy nácizmusellenes darabokat. De a hatalom nem ült rá az alkotók fejére, nem kötelezte őket semmire, ugyanúgy készülhettek szórakoztató, ideológiától teljességgel mentes darabok, melyekbe a hatalom semmilyen módon nem folyt bele, és melyek nem különböztek az előző években készült társaiktól. Az ekkor készült műveknek csupán egy igen meglepően kis hányada propagandafilm (Jud Süss, Leni Riefenstahl alkotásai, stb.). A filmtermés 95%-a (vagy még több) az említett kategóriába sorolható ártatlan kommersz, és ezeket még ma is előszeretettel játsszák a tévék Németországban, miként nálunk is a Horthy-korszakban készült "fehér telefonos" vígjátékokat. Olaszországban még ennél is szabadabb volt a helyzet, ott a későbbi neorealisták balos szemléletű írásaikat egy olyan folyóiratban jelentethették meg, melynek Mussolini fia volt a főszerkesztője.

előzmény: Tenebra (#102)

2013-07-27 15:10:43 Tenebra (5) #102

...ahogy a Szovjetunióban sem készülhetett volna el 1953 előtt halálbüntetés terhe nélkül egy olyan film, mint Csuhraj A negyvenegyedik vagy a Ballada a katonáról vagy később mondjuk a Ragyogj, ragyogj csillagom. Ne felejtsük el, hogy Az ötödik pecsét elkészülte idején már 1976-ot írunk, maga a puha diktatúra is erjedésnek indult. A filmeket tök értelmetlen módon tiltogatták be: Sára Sándor Holnap lesz fácánja mehetett, az 1 évvel későbbi, kevésbé kritikus Bástyasétány 74 meg be lett tiltva örökre. Továbbá 1956-1963 között nálunk sem készülhettek olyan filmek, melyek a jelen nyomorúságát tárták fel, mindig a Horthy-rendszerbe vagy az ötvenes évek elejére kellett tenni a cselekményt (Körhinta, Vasvirág). Ahogy ez a film sem mondjuk az ötvenes évekbeli terrorral foglalkozik, hanem indirekt módon beszél a besúgásról, ami a "jelen"-ben még bőven létezett, és ami talán örök sebeket okozott a magyar társadalomnak (hiszen kb. mindenki olyan bizalmatlanná és spionná vált, mint a filmben megjelenő, behódoló gyáva fickó).

Illetve 1963-1973 között volt egy olyan időszak, amikor nagyon fasza volt minden (látszatra), és ekkor a rendszer ("a komcsik") el is várta, hogy az alkotók feszegessék a határokat, és akár még a rendszert is kritizálják. Mert ekkor mindenki reformálgatott, és hát szabad volt hibákat feltárni, hogy tudjanak rajta javítani. Persze azért azt ne feledjük, mekkora hajcihő volt a Szegénylegények körül is - Jancsónak nem szabadott bevallania, hogy 56-metafora a film, holott mindenki tudta.

Félreértés ne essék, nem akarom védeni a nácicákat, egyáltalán, de fontos szerintem, hogy pontosítsunk ilyen téren, mert az közel sem igaz, hogy a baloldali diktatúrák "lazábbak" voltak a filmmel szemben. A sztálini fordulatkor, a 20-as évek második felében egyenesen kinyírták a szovjet avantgárdot, ami pedig kiszolgálta a rendszert, mert formalizmussal vádolták Eisensteinéket. Utána jó pár évtizedig nem készülhetett más, csak "szocreál" film. Ezzel szemben azt is tudni kell, hogy meglepő módon sem a fasiszta Olaszországban, sem a náci Németországban nem az ideológiailag terhes filmek voltak a jellemzők, elsősorban mindkét ország filmipara a parádés történelmi filmeket támogatta. (Fasiszta film nincs is, max a Scipio Africanust szokták annak tartani, náci film meg csak pár készült, pl. a Jud Süss ilyen).
Ami meg Sztálin halála után következett, az már rég nem szélsőséges baloldali diktatúra volt. 1968 után is csak pár helyen keményítettek be (Brezsnyes a Szovjetunióban pl.), de olyan szintű művészeti-ideológiai kontroll nem volt, mint Sztálin alatt.

előzmény: Klein András (#101)

2013-07-27 14:54:56 Klein András (1) #101

A kommunizmus és fasizmus/nácizmus fő különbsége maga ez a film. Szélsőjobboldali diktatúrák alatt NEM KÉSZÜLHETNEK ilyen kritikus filmek. A "rettegett" kommunizmusban bezzeg lehetett... A komcsiknak volt önkritikája és ez ugye egy nemes, emberi tulajdonság.

2013-07-16 22:24:46 Szaracén (5) #100

Végre megnéztem...Istenem, ez kegyetlenjó film! Basszus...le vagyok nyűgözve!

2013-06-29 09:09:33 miraculum (5) #99

Hihetetlen erős atmoszférájú film, elképesztő színészi teljesítményekkel. Latinovits egyike a legjobb "főgonoszoknak" akiket valaha láttam, de Márkus László és Őze Lajos is nagyot alakít. Dramaturgiailag is tökéletesen felépített a film, és a párbeszédek is precízen kidolgozottak, van min gondolkozni még néhány napig a film megtekintése után. :)

2013-05-03 16:13:46 manuva (5) #98

Írd be, az idézeteket a felhasználók írják.

előzmény: betti (#97)

2013-05-03 15:34:50 betti (5) #97

Hali. Lehet, hogy nem "jó helyen" kérdezem, de nem hiányzik kiáltóan az idézetek-ből Gyurica Tomóceuszkakatiti-s története? Vagy szándékosan hagyták ki, mert spoiler? (Ha egyáltalán...)

2013-04-28 22:29:01 skoda120 (5) #96

rendszeresen megnézem, annyira jó film. Tán kicsit vontatottnak tűnhet, de minden percét élvezni lehet, főleg, amikor Latinovics remekel: "mondja, maga miért ver?"

Zseniális

2013-03-30 21:00:24 BonnyJohnny (5) #95

Épp ma délután vetettem fel Gyuricza kérdését a barátaimnak. Mind a szegényt választotta.

2013-03-30 17:44:00 Ptrskay (5) #94

Csak annyit, hogy a legjobb magyar film valaha. Szerintem az unokáim sem fognak ennél jobbat látni.

2013-03-10 00:40:59 Spirit (5) #93

"Ájrópa" vs "Bágátell"
Erről szól ez a film.

2013-02-05 02:35:13 bali113 (5) #92

Nem túlzás azt állítanom, hogy bizonyos tekintetben, a filmtörténet egyik legmeghatározóbb elemével van dolgunk. Véleményem szerint, válaszolva a lentebb írottakra, rengeteg kérdést felvet a film, és nagyon sok megválaszolatlan is marad. Továbbá nehéz egyértelműen állást foglalni bizonyos jellemekről, cselekedetekről. Nehezen emészthető ezáltál. Talán még a is előfordulhat, hogy némelyre, nem is lehet egyértelműen válaszolni. Nekem nem úgy tűnt, hogy van győztese a filmnek. Lehet pesszimistábban látom a dolgot, mert én csak veszteseket láttam a filmben. Mindegyik szereplő képviselt valamit, amit a film végén elárult. Tévedésükért vagy a lelkükkel, vagy az életükkel fizettek. Azt, hogy mi a helyes és mi a helytelen, annak megítélését a mű, a nézőre bízta. Csak ezen az egy momentumon is napokat lehetne gondolkodni. Ez az a fajta alkotás, amit nem elég egyszer megnézni, tartalmáról órákat lehetne beszélni. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

2012-11-14 23:05:44 somogyireka (5) #91

na, ez az a film, ami után néma csönd

2012-11-13 17:08:31 csabaga (5) #90

Nem vagyok benne biztos,ha a valóságban négy ember úgy menthette volna az életét,ha egy haldoklót pofon vágnak,akkor három inkább meghal,a negyedik pedig csak azért nem,mert gyerekeket bújtat.

Tartok tőle,az emberi természet nem ilyen,általában az életösztön mindent felülír.

előzmény: spymouag (#89)

2012-11-13 08:30:40 spymouag (?) #89

körülbelül egy hétig próbáltam valakivel megbeszélni hogy ugyan mit gondol, mit gondolok, hogy ugyan mit gondolhatni a filmről, de sajnos nem találtam megfelelő partnert, mert vagy régen, vagy egyáltalán nem látták... úgy gondolom, hogy itt csak győztesek vannak. áldozatok. Őzének meg kellett pofoznia a rabot mert felelősséget vállalt egy rakat gyerekért. ő magát adta oda a rendszernek, mármint a lelkét. a többiek pedig a testüket. mindenki nagyot veszített, de nem győzte le őket a hatalom. őzét azért nem, mert bevállalta a tudatot, amivel a pofon elcsattanását követően élnie kellett, és ezzel az áldozattal menti meg a gyerekeket. a többieket pedig azért nem mert helyesen cselekedtek.

előzmény: Xuja (#86)

2012-11-03 01:49:59 Nesselrode (5) #88

Két magyar filmet tudok, ami felér ehhez a remekműhöz (szerény véleményem szerint): a Tanú és a Tizedes meg a többiek.
Egyébként a leghitelesebb bemutatása a 20. századnak. Igen, egy regény, Sánta Ferenc műve alapján készült, és mint annyian, én is a film megtekintése után olvastam a könyvet. De igenis úgy vagyok vele, hogy az, amit ezek a zseniális, ma már fellelhetetlen színészek, a rendező, és az operatőr alkotott, bőven világszínvonalú, és igenis megérdemli a figyelmet.
Nincs hibás jelenet, nincs hibás kép, nincs hibás gondolat. Latinovitsra és Őzére pedig egyszerűen nincsenek szavak, főleg korunk színészei tekintetében.

2012-09-29 20:22:55 sfefe (5) #87

Épp csak kinőttem a csattogós lepke tologatásból, mikor először láttam. Nyilván jó részét nem értettem, de valamiért lebilincselt. Most újra visszanézve, büszke vagyok a kicsi magamra, hogy milyen klasszis filmeket néztem már akkor. Tanár!

2012-07-06 22:15:27 Xuja (5) #86

Nekem amúgy két elméletem is van a végére.: az egyikben erkölcsi győztesek, a másikban nem. Szerintetek? :)

2012-07-06 22:10:36 Xuja (5) #85

Nagy elvárásokkal ültem neki, de szerencsére nem kellett csalódnom. Fantasztikus élmény volt, teljesen át tudtam érezni az egésznek a hangulatát, a szereplők morális válságát, az elnyomó hatalom abszolút egyeduralmát. A filmet 3 részre lehet felosztani: az első ugye a kocsmajelenet, a második az utána történtek egészen az elhurcoltatásig, majd végül a terror. És könnyű mondani, hogy ennyit mindenki megtenne a saját életéért, ha te állsz ott, abban a helyzetben, akkor nem biztos, hogy úgy fogsz cselekedni, mint ahogy most a fotelból várnád.

2012-03-16 10:37:26 ChrisAdam (5) #84

Minden idők legjobb, legnagyobb és legelgondolkodtatóbb alkotása a magyar filmgyártásban.

Egyszerűen tényleg megmozgatja az embert - ez a történet. Először csak azt kérdeztem, hogy mire akar kimenni a történet, de amikor a végén elfogják őket és odavezetik a kifeszített ember elé, egyszerűen csak leesett az állam és sokáig nem is találtam...
Nem is tudok sokat mondani róla, mert egyszerűen.... ZSENIÁLIS.
1000% Huh, kirázott a hideg - nem is egyszer...!

2012-03-03 21:33:45 bloodyfox (5) #83

Gyerekkoromban láttam először ezt a filmet mikor nagybátyám filmjei között keresgéltem és ez a film volt a Popey előtt :D Persze gyerek fejjel mi marad meg bennem? A zenén kívül semmi. Viszont jó pár évvel később újból a kezem ügyébe akadt, csak ezúttal a könyv. Miután elolvastam teljesen a hatása alá kerültem és egyből megnéztem a filmet is. Ha vannak filmek amikre lehet azt mondani, hogy zseniális akkor azok a filmek azok amik teljes mértékben képesek visszaadni a könyv nyújtotta élményt. És ez a film olyan.

2012-02-17 23:52:41 Ugor (5) #82

Ez nagyon jó gondolat volt Jereváni, nagyon tetszett, kár volt később tönkreverni.

előzmény: Jereváni Rádió (#79)

2012-02-17 22:29:04 Jereváni Rádió (5) #81

Egyet elfelejtettem közölni: itt megtekinthető.

2012-02-16 20:04:07 Cesare Gonzago (5) #80

Egyetértek, magam is így járnék el. :)

előzmény: Jereváni Rádió (#79)

2012-02-16 19:54:37 Jereváni Rádió (5) #79

Ha a Szindbád a magyar filmgyártásban az Esztétika fénylő csillaga, akkor az Ötödik pecsét az Etika pörölykalapácsa. Érettségizőknek kötelezővé tenném.

2012-02-06 16:39:27 Dynast Grausherra (5) #78

Nem is tudom, mikor láttam utoljára olyan filmet, ami akkora hatással lett volna rám, mint Az ötödik pecsét. Bennem is sokáig ott motoszkált a Gyuricza által feltett kérdés, és arra jöttem rá, hogy bizonyos helyzetben (mint jelen esetben) Tomóceusz Katatikinek lenni sokkal nehezebb. Főleg, ha a választás szemben áll egész addigi életünkkel. A színészek mindannyian zseniálisak, kivéve Latinovits Zoltánt, mert az ő játékára ez a szó nem is elég.
Zseniálisan bemutatták a négy szereplőt, és annak alapján lehetett is sejteni, mi lesz a végkifejlet. Kovács töprengett a legtöbbet a kérdésen, de nem tudott felülkerekedni a természetén, pedig benne tudatosult a legjobban, hogy mire is megy ki a játék. Kivéve persze Gyuriczát, ő valahogy mintha mindent előre látott volna, azt is megkockáztatom, hogy sejtette, hogy Keszei egy spicli. Amire valószínűleg mindenki rájött, mielőtt a Civilruhás elmondta volna. Gyuricza is csak úgy tudta megtenni, hogy a társai már nem voltak mellette, így nem láthatták, hogy mit követ el. Béla kolléga a legérdekesebb, mert ő már a film elején elkövetett egy sokkal súlyosabb tettet, mint amire a végén nem volt hajlandó. De egészen más kulcsra zárni egy ajtót, mint szemtől szemben állni valakivel. Királyról pedig nem hiszem, hogy felfogta egyáltalán, hogy miről is szól Gyugyu története, mert túl részeg volt ahhoz, hogy tisztán láthassa. Keszei pedig érdekes, mert bár ő kereken kijelentette, hogy Gyugyut választja, mégis csak másképpen cselekedett. Vajon, ha Gyuricza hisz neki, mi történt volna?
Azzal nem értek egyet, hogy a pofonon való hezitálásuk túlzás lenne. Mert nem egy pofonról van szó, hanem arról, hogy olyasmit tegyenek, ami ellentétes mindazzal, ahogy ők eddig éltek. Kovács szaki és Gyuricza úgy néznek ki, mint akik életükben még csak a hangjukat se emelték fel. Királyt és Béla kollégát pedig olyan szabályok kötik, amiket ma talán nehezebben értünk meg, de attól még örökérvényűek. Mert mit számít egy haldoklónak, hogy mi lesz vele? Mit számít a félholt vasöntőnek, ha miután szinte agyonverték, kap még két pofont? Mit számít egy halottnak, ha a keselyűk eszik meg? Mégis, a mi kultúránkban barbárságnak tartjuk, hogy léteznek olyanok, akik az elhunyt szeretteik testét odavetik a dögevők elé. Ilyen ez a pofon is. Tettnek nem sok, de mély tartalma van.

2012-01-28 20:15:58 Poleon (5) #77

Szerintem az a végén nem is pofon volt...Amolyan ez is az is. Ahogy Gyuricza is mondta: Azt már döntse el maga

előzmény: Tenebra (#75)

2011-10-27 17:25:10 puttancsospeti (5) #76

Az is vitathatatlan érdeme a történetnek, hogy valamiképp talán segít eloszlatni azt a makacs tévhitet, mely szerint a humán műveltség és az ún bölcsésztudományokban való jártasság önmagában már valamiféle letéteményes vagy legalábbis elősegítője lehet a humánus emberi magatartásnak. A Latinovits Zoltán és a Nagy Gábor által játszott karakterek és dialógusuk kellőképpen megvilágítja ezt.
A Dégi István által játszott karakter pedig tökéletesen összefoglalja magában a Hamvas Béla által megfogalmazott "direkt morál" lényegét: "A behódolás az embert eredeti alakjából kivetkőzteti és az élet eredményét kompromittálja. De aki nem hódol be és nem alkalmazkodik, tiszta lelkiismeretét fenntartja és intaktságát megőrzi és a direkt morálban áll, az a bosszú angyalává lesz.
A direkt morál nárcisztikusan ragaszkodik hősies és görcsös tisztaságához. A direkt morál nem szociális, hanem egocentrikus. Ezért ha felülkerül, nem közösséget teremt, hanem forradalmat. A direkt morál, mint a rossz lelkiismeret, a nagyságot kizárja. A direkt morál középszerű és démoni."

2011-08-16 13:27:24 Tenebra (5) #75

Most néztem meg. Iszonyat jó film! Kissé féltem tőle, hogy didaktikus lesz, de végül nem lett az. A kis mese, ami Gyuricza úr mond el, meghatározza az egész létüket és a filmet is. Kiválóan bomlott ki ennek fényében a szereplők jelleme és véleményem szerint nemcsak a zsarnokságról, hanem az enberi természetről is szól ez a film. Hiszen mekkora szájhős volt mind, amíg csak "bujkáltak", meg találgattak, de a II. nagy fordulat után szinte minden megváltozott. S akkor jön ki igazán, ki, milyen, mikor nyomás alatt van. Nem is akkor, mikor privát szférájában bújik meg és issza le magát, vagy az asszonynak hősködik (ala a kocsmáros). Az, hogy valaki ember vagy zsarnok, akkor jön elő, amikor élet és halál múlik döntésén, tettein. E film is bebizonyította, hogy sokaknak csak a pofája jár, de valóban legtöbben olyanok, mint amilyennek Latinovits karaktere is elmondja a filmben: gyáva, szánalmas alakok, akik csak a szájukkal hősök, amúgy nem.

Persze ez nem ilyen egyszerű, s pont ezért akkora hatású Az ötödik pecsét. Itt nem lehet azt mondani, hogy ennek és ennek nincs igaza, vagy ez és ez egy rohadt állat. Még talán a mocsadék nyilasok is képviselnek valamiféle "igazságot". De Gyuricza aztán abszolút nem elítélhető döntése miatt. Persze mondhatjuk, hogy egy gyáva féreg, aki nem akart meghalni. De, ha meghal, akkor bizony valószínűleg a gyerekei és az oltalmába vett árvák is meghalnak. Pont ez volt az érdekes az egészben, illetve a kis történetben is, ami körül a film eseményei zajlottak: nincs olyan, hogy csak ezek vagy csak azok vagyunk. Az enber nem olyan, hogy csak rabszolga vagy csak zsarnok. Az élethelyzetektől függően változik, hogy ki, milyen szerepkört tölt be. Tehát arra a kérdésre, hogy miként születnének újjá, valóban nincs válasz. Illetve ha van, akkor mindkettő. Olykor zsarnoknak kell lenni, hogy nagyobb jót tegyünk, illetve fordítva is igaz: a szolgalelkű becsületesség sem kifizetődő a végtelenségig.

S talán ez utóbbi is egy nagy bűne a magyarságnak a mai napig: mindenki a szaros kis életét félti és reménykedik, hogy hátha majd kibekkeli valahogy, hátha majd nem őt támadják meg az utcán, hátha majd nem őt lehetetlenítik el, hátha majd nem őt rúgják ki a munkahelyéről és marad munkanélküli stb. Mindig ez a "hátha", ami a kocsmárosnál is fennállt, és amire ő is rájött, hogy helytelen.

Mindegy. Rengeteg mindent lehetne írni erről, és emiatt zseniális. Gondolkodásra késztet.

Meg persze kiváló színészek, karakterek vannak benne, a hangulat is megfelelően nyomasztó és mégis magába szippantó.

De a formára sem lehet panasz, a kicsit a Szindbádot idéző gyorsmontázsok, bevillanó szubjektív képek frappánsak voltak.

Nem mondom, hogy ez "A" legjobb magyar film, de az egyik legjobb, az biztos. :>

2011-05-12 23:27:03 BonnyJohnny (5) #74

Hát, ez nem "csak" a legjobb magyar film, de világviszonylatban is egész jól áll.

2011-03-29 00:34:14 Pityi (5) #73

Egyenlőre itt a legjobb magyar film! És ez így is van rendjén

2011-01-28 15:49:08 Bruce94 (5) #72

Csatlakozom azokhoz akik eme alkotást minden idők egyik legjobb magyar filmjének tartják. Már szinte mindent leirtatok róla, úgyhogy újat nagyon nem tudok mondani róla. Talán csak ennyit: Ha egy szóval kéne jellemeznem: lélekölő. A színészek egytől-egyig zseniálisak: Latinovics briliáns az utolsó szerepében, sikerült megutáltatnia velem a karakterét. Illetve még két színészt szeretnék kiemelni:
A Macákot alakító Vándor Józsefet aki remekül kelti életre a szadista nyilas tisztet. [a karaktert ő is nagyon utálhatóvá teszi]. A másik pedig Márkus László akit én idáig csak kabaré jelenetekben láttam, illetve Béni hangjaként ismertem. Na ő meglepően remek ebben a tragikus sorsú drámai szerepben. A finálé pedig a legnyomasztóbb jelenet amit magyar filmen láttam, talán csak a Szegénylegények vesszőfutásos jelenete vetekszik vele.
Értékelésem: 10/10

2010-09-29 21:12:06 Caararuuku (4) #71

Ez a hozzászólás egy hangyányit filozofikusabb és képmutatóbb a kelleténél ahogyan a film is.
Mégis ki az, aki az életéért nem alázna meg egy embert (ráadásul ilyen nem túl erős módon)? Tényleg érdekel, hogy van-e olyan ember aki ezt komolyan nem tenné meg? Nem nagyon lehet komolyan lenni egy ilyen dilemmát.

előzmény: Hannibal Lecter (#3)

2010-08-17 22:48:10 arylacee (5) #70

Nem csodálkoztam volna,ha nem csak egy ember jön ki onnan.
Megnézném, hogy ma véletlenszerűen kiválasztott emberkékből hányan jönnének ki.

2010-05-24 20:13:37 mchn (5) #69

Megtehettek volna, de elvesztettek volna minden emberseguket.

előzmény: Heted-Hét-Határ (#66)

2010-05-24 18:32:42 Heted-Hét-Határ (5) #68

Jó, elismerem igazad van. És így 5-ös is.:)

előzmény: puttancsospeti (#67)

  • 1
  • 2