Bolond április (1957) ☆

(Fábri Zoltán)

magyar szatíra

3,1
★★★☆☆
19 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2016-11-26 23:08:29 critixx (?) #3

Pontosan. '56 után a kultúrpolitika meg volt ijedve, ezért hirtelen minden olyan filmötletet azonnal elkaszáltak, amiben a társadalomkritikának akár a legkisebb nyomát fel lehetett fedezni. Az alkotók egyik megoldása erre a korlátozásra az volt, hogy filmjeik cselekményét visszavitték 20-30 évvel a múltba, a Horthy-korszakba, azt mondván: "ma ezek a problémák nem fordulhatnának elő természetesen, de bezzeg a gonosz fasisztoid Horthy-rezsim idején!". Így az a fura helyzet állt elő, hogy az '50-es évek második felében hirtelen megnőtt azon alkotások száma, amik a '20-as '30-as években játszódnak. Még olyan film is volt (Külvárosi legenda), ami konkrétan kortárs történetnek íródott, és kényszerből utólag helyezték vissza harminc évvel a cselekményt az időben.

előzmény: berto (#2)

2016-11-26 19:55:57 berto (2) #2

Kizárólag a két főszereplő miatt nem értékelem nézhetetlenre, mert egyébként a cselekmény max. egy villámtréfára elegendő. Azt nem értem, hogy miért kellett a történetet ’45 előttre datálni, vagy ilyesmi a szocializmust építő Magyarországon még véletlenül sem fordulhatott elő?

2016-04-08 07:11:01 Jereváni Rádió (3) #1

Itt megtekinthető.

Nem azt mondom, hogy olyan ez a film, mintha Tarkovszkijra bízták volna az Amerikai pitét, de Fábrinak ez a könnyed, derűs, mókás miliő úgy áll, mint tehénen a gatya. Ő a drámák rendezője, ez a Karinthy Ferenc írásából készült film nem igazán feküdhetett neki. Igazából nem rossz, de amúgy semmi különös, és a kutya nem mondaná meg, hogy ezt Fábri rendezte.

Egyébként érdekes, hogy 1957-ben egy ilyen történet zöld utat kaphatott a megfilmesítésre (és most nem a film utóéletre gondolok, azaz Mensáros László szereplése miatti betiltásra, amúgy egyébként maga a röhej, egy könnyed, limonádé, tingli-tangli történetet feldolgozó film, melyben semmi politika nincs, évekre dobozba kerül, mert a főszereplő kegyvesztett lett az elvtársak szemében):
voltaképpen a film háromnegyed része arról szól, hogy Gida nagyon, de nagyon meg akarja szúrni Katinkát, csak hát először ott a probléma, hogy van kivel, van mivel, de nincs hol – anyuka nem akar elmenni hazulról - , aztán meg az, hogy van kivel, van hol, de nincs mivel – Gida vacsorája Katinkánál - , apropó Katinka, ennyire együgyű volt, hogy észre sem vette, hogy Gida a vacsora alatt voltaképpen csatakrészegre itta magát, és kétszer kiment hányni?