The Wind That Shakes the Barley (2006) ☆ 👁

Felkavar a szél

(Ken Loach)

angol-belga-francia-holland-ír-német-olasz-spanyol-svájci dráma, történelmi film

3,5
★★★☆☆
111 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-10-17 03:15:23 Ugor (3) #9

Igazán felemelő... az angol protestáns keresztények ledinsznókatolikusozzák az íreket, módszeresen megkínozzák, néha megölik őket, majd oda-vissza szorgalmas keresztényüldözés folyik, mely azért részben átcsap függetlenségi háborúba, szabadságharcba, de nem igazán csap át, csak inkább a paktumos kiegyezésbe vergődik. Majd ekkor katolikus kezd katolikus ölni, részben papi uszításra, majd a testvérek is ideológiailag kivégzik egymást... nem a tatárjáráskor, hanem száz évvel ezelőtt. De szép is ez a magasabbrendű fehér európai kultúra!
Amúgy a film sok helyen recseg-ropog, egyenetlen, néha színpadias, néha meg érthetetlenül beletörődő, indulatmentes, olykor nehéz megérteni a kiváltott reakciókat.

2016-06-06 22:31:11 sleepingdancer (4) #8

Jó, nagyon jó, és minden, csak nem unalmas.

2010-07-01 11:49:09 Trashfan (5) #7

Ken Loach filmjét annak idején az angol sajtó ízekre szedte, mondván, hogy túlságosan egyoldalúan mutatja be az eseményeket, az íreket hősnek, az angolokat meg gonosztevőnek mutatva be. Pedig a tények önmagukért beszélnek. Az angol imperializmus semmivel sem volt magasztosabb vagy humánusabb, mint az angolok által szidott és gyűlölt német imperializmus, és az angol imperializmus kitermelte a maga embertelenségét. Elég csak az első koncentrációs táborokra gondolni, ami az angol imperializmus műve volt.
Természetesen Írországban nem volt ilyen tábor, de ahogy annak idején az angolok az elnyomott ír kisebbséggel bánt, azt sem nevezhetjük éppen barátságosnak vagy emberségesnek.
Hogy miért ez a mini történelem lecke? Mert a film nagyon jól bemutatja, hogy hogyan is bánt az angol elnyomás az írekkel, mennyire semmibe vette őket, mennyire megvetette és lenézte. Mennyire saját maga tehet arról, hogy mind a mai napig nincsen nyugalom a térségben.

Damien egyszerű ám okos, művelt ír fiatal, aki Londonba készül, hogy orvostanoncként dolgozzon. Ám az angol katonák brutalitása is a barátai iránti hűség végül otthon marasztalja, ahol is csatlakozik a függetlenségi harchoz testvérével együtt.
A film nagyon realistán mutatja az eseményeket. semmi amerikai hősiesség, pátosz, giccs. A főszereplők szenvednek, meghalnak és bizony egymás ellen fordulnak. Damien a legjobb gyermekkori barátját kényszerül megölni, mert az elárulta a mozgalmat, holott egy asztalnál ettek, együtt nőttek fel. Még a szerelmi szál sem megy el giccsbe és nyálba, megmarad a realitás talaján végig. Ami különösen tetszik, hogy nincsen happy end, nincsen nagy összeborulás, nincsenek a naplementébe elbandukoló hősök.
A színészi játék nagyon megkapó. Cilian Murphy nagyszerűen hozza Damient. Hiteles, szenvedélyes. De minden színészre igaz ez. Úgy érzem nekik is fontos lehetett ez a film, apait-anyait beleadtak.
A fényképezés gyönyörű. A remek tájak, a harcok minimalista ám realista fényképezése pont ide való, csak erősíti a filmet. A zene autentikus ír népzene, csak tovább növeli a film realizmusát, hitelességét.
Aki látta és szereti a Micheal Collins-t annak ezt a filmet is kell látnia, mert semmivel sem gyengébb annál, és a két film nagyszerűen megmutatja ugyan azt a korszakot, csak az egyik az ír hős, a másik meg az egyszerű ír fiatal szemszögéből.

Nagyszerű film, ajánlom mindenkinek aki szereti az igényes, realista, valós történelmen nyugvó filmeket. 5 csillag.
Válasz erre

2009-02-05 08:37:07 allegra (?) #6

A cím azért nem "költőinek szánt megabaromság", mert egy Robert Dwyer Joyce-ballada után nevezték el, lásd: wiki-cikk, amit aztán rengeteg zekekar feldolgozott. A film ettől persze még lehet gyenge.

előzmény: Daemiaen (#2)

2009-02-05 07:31:50 bali001 (4) #5

az előttem szólóak alapján rosszabra számítottam, számomra így kellemes meglepetés volt :)
bár azért jóval több volt benne (de a hibák már felsoroltattak)

az Arany Pálmát én sem értem, volt pár erősebb film abban az évben: Babel, Faun, Indigènes, Red Road, stb.
talán a politika áldozatának esett (Irak)? valahol egy elemzésben felvetettték ezt az analógiát...

2007-05-26 23:25:38 Dió (3) #4

Valóban rohadt unalmas. Bár ez csak a második felére vonatkozik, az első sztem még szép a maga visszafogottságában. Lassan kezdik fonni a szálakat, szépen előkészített karaktereket is láthatunk, de amint ezekkel és a sztorival kezdeni kéne valamit, elég szépen megbuknak a készítők, és innentől már egy vontatott szenvedés lesz belőle, amely negatívumai már rendre fel is lettek sorolva alább... Röhejes, hogy fél órákat szán annak taglalására a film, amire öt percet sem kéne, és ötöt arra, amire felet kellene. A finálé is megmosolyogtató, az meg zavarba ejtő, hogy milyen szinten szipogott a mozi után az előttünk a lépcsőn menetelő leányzó annak hatására... nem is értettem, hogy miért.

2007-05-25 22:08:12 Olórin (2) #3

"Nem is értem, hogyan lehet egy lapon említeni Neil Jordan Michael Collinsával"
hát sehogy:) hiába kommerszebb Jorden filmje, művészileg (és minden máshogy) is tucatnyi kört ver erre a vacakra.

2007-05-25 09:19:15 Daemiaen (2) #2

Felkavar a szél (The Wind That Shakes The Barley, 2006, forgalmazza: FF Film)

Már az erdeti cím költőinek szánt megabaromsága is előrevetítette, Ken Loach ismét a "kisember nagyot lép" témakörébe tett utazást. És noha Arany Pálmával kicicomázott epikus drámája nem oly rossz, mint a címválasztás, igen csábítóan hallatszottak át a szomszéd terem nyitott ajtaján a másik film effektjei. Aki azt várja, hogy egy rangos díjban részesült alkotás majd jól megmutatja, milyen rossz is, tanulságos is a forrongás, a harc a szabad államért, az jól csalódni fog: üres lötyögés, nevetségesen naturális képek, kétdimenziós figurák, na meg a nagy síró-picsogó zene tömjénje próbálja megmutatni az ördögöt magát. Nem is értem, hogyan lehet egy lapon említeni Neil Jordan Michael Collinsával eme áthallásoktól sem mentes, kritikusi érzelmekre ható művet. Mert noha a Jordan-film jóval nézőbarátabb és közérthetőbb, de kábé ugyanennyivel értékesebb is. Loach jóval gyengébb direktor kollégájánál, mert úgy gondolta, hogy ha egy angol rendező saját népének szerepével és annak kibontásával nem foglalkozik a brit-ír konfliktus zászlóshajónak szánt opusban, akkor őt majd ünnepelni fogják elfogulatlansága és tárgyilagos látásmódja miatt. Lehet, hogy valahol ez így van, engem inkább felkavart a hűvös moziterem kellemes légkondijának kalásztól mentes könnyed szelleje.

4/10

2007-05-25 00:41:50 Olórin (2) #1

Arany Pálma?? ENNEK???? Cillian Murphyt nem érdekli az ír-angol konfliktus (barátja agyonverése sem hatja meg), inkább megy Londonba orvosnak. Aztán a vonatállomáson egy angol katona a puskájával meglegyinti a vasutast, mire CM a köv. jelenetben már puskával a kezében gyakorlatozik. Mivvaaaaan???? Ilyen iszonyatos dramaturgiai bak- és vakugrásokat utoljára talán az Alexanderben láttam. És könyörgöm! Egy Michael Bay-filmben árnyaltabb karakterek vannak. Hogy lehet úgy drámát csinálni, hogy papírmasé figurák téblábolnak mindenféle jellemvonás és motiváció nélkül???? Ráadásul pont ebben a filmben, amiben az alkotók a konflikust két, egymást egyébként nagyon is szerető testvér szembeállításáig viszik el. Csakhogy, mivel ezekről a testvérekről szinte semmivel sem tudunk többet, mint a 43. percben, a háttérben elsétáló statisztáról, az egész irdatlanul hiteltelen lesz így egyszerűen képtelen vagyok bevenni, hogy az egyik testvér megölné a másikat. Ez a már addig is gyenge lábakon botorkáló, és néha-néha pofára eső filmet nálam végképp lenullázta. Az amúgy igen hideg, visszafogott, távolságtartó mű egyben még unalmas, rendezésileg ötlettelen, és egy totálisan kibontatlan, felesleges (bár legalább nem hangsúlyos) szerelmi szállal is terhelt. Csak egy-két jól eltalált jelenet van, ezek jellemzően azok, amikben a különböző ír álláspontok ütköznek egészen jól megírt dialúgusokban - de ez kevés.
Loach pedig vagy azt hiszi, hogy a briteknek nem csörgedezik vér az ereikben, vagy kb 40 évvel le van maradva a világ filmgyártása mögött, mert annál frissebb filmet én nem nagyon láttam, amiben a tűzharcok során lőtt seb nélkül esnek össze holtan az emberek - bár ez már csak apróság.
Ami meg az angolok felháborodását illeti: valahol meg tudom érteni, mert ők valóban mind brutális, barbár állatként jelennek meg, de az íreket sem kíméli a film, mert őket meg kutyákként marakodóknak, testvérgyilkosoknaksikerül ábrázolni.
Mindenesetre kiábrándítóan gyenge film.
40%