Guillermo del Toro's Cabinet of Curiosities (2022)

1. rész – A 36-os raktár
Bírom Navarro vizuális stílusát, szóval a képekre itt sem lehet panasz. A sztori olyan amilyen, mire érdekessé válna pont vége lesz. Egynek nem rossz.

2. rész – Temetői Patkányok
Ezt nagyon bírtam. A 90-es években készült hasonló hangulatú, képi világú creature-feature filmek előtt tiszteleg. Semmi komoly, ellenben tök szórakoztató.

3. rész – A boncolás
A sorozat egyik, ha nem a legjobb epizódja, ráadásul az egész nagyon emlékeztet Stephen King regényeinek világára. A hangulatot eltalálták, a képek borongósak, F. Murray Abraham pedig remek, mint mindig. A végső csavar azért már messziről kiszagolható, de ez nem sokat von le az élvezhetőségből. Érdemes megnézni.

4. rész – A külvilág
Egy újabb epizód, ami visszahozza a 90-es évek filmjeinek világát. A mondanivaló kissé szájbarágós, viszont örök érvényű. Kate Micucci remekül alakít, a képi világ groteszkbe hajlik, ami annak is köszönhető, hogy sok a nagylátószögű objektívvel fotózott közeli. A fekete humor is jót tesz a filmnek, az arányokat is sikerült eltalálni. A széria erősebb darabjainak egyike.

5. rész – Pickman modellje
Lovecraft-ot nem egyszerű filmre vinni. Habár novellái és regényei sötét, gótikus világa adja magát a megfilmesítéshez, azt a zsigeri félelmet, amit az olvasóból kivált nem nagyon tudják visszaadni mozgóképen. Pickman modelljénél sincs ez másképp. Sajnos a mélyről feltörő terrort én nem éreztem, de az atmoszféra erős, a színészek jók, a képi világ is remek, a sztori pedig Lovecraft, tehát nagyszerű.

6. rész – Álmok a boszorkányházban
Újabb Lovecraft adaptáció, ami néhol egészen ijesztő. Látványban és hangulatban erős, néhol viszont egészen esetlen pl. mikor a boszorkány futva üldözi a főhősöket A befejezés nem tetszett, valahogy lerontotta az addigiakat. Egyszer meg lehet nézni, meg úgy nagyjából rendben van, de nem a legjobb.

7. rész – A bemutató
Vizuálisan gyönyörű, ami egy Cosmatos-filmnél nem meglepő. A sztori és a párbeszéd azért már eléggé ambivalens, viszont még így is egészen addig érdekesnek találtam, amíg ki nem derült mire megy ki az egész. Ott valamiért elvesztett a film, pedig a finálé sem lenne rossz, inkább csak túl egyszerű. Túl jól sikerült a pacing. Egynek azért elmegy.

8. rész – A morajlás
Eleinte érdekes, később szokványosba forduló történet. Essie Davis és Andrew Lincoln alakítására nem lehet panasz. A helyszín hangulatos, a horrorelemek sem rosszak, néhány jump scare pl. igen hatásos. Nem ez a kedvenc részem, de baj sincs vele.