Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
?,?
2 szavazat
Szerinted:
?
Felesleges fárasztanom magam hollywoodi horrorokkal, mivel az ázsiai (koreai, japán… stb.) filmipar, jelen esetben pedig az indonéz horrorok sok esetben megkajálják az amcsi mozikat reggelire. Mondom ezt úgy, hogy közben azért nagyon sok amerikai film született, ami tetszik és sok belőlük örök kedvenc. Mindenesetre a 2010-es évek elejétől-közepétől egyfajta hanyatlás azért megfigyelhető. Ezzel szemben az ázsiai mozik aranykorukat élik. Sok vacak készül ott is, de ezeknek jóval kisebb az aránya, mint az amerikai filmek esetében… szerintem.
Jelen film, a Sewu Dino egyszerű és nem túl eredeti alapötletre épül, mégis a végeredmény egészen kreatív és borzongató. Az Indonéziára (is) jellemző gazdag hiedelemvilág itt is remek forrást nyújt a filmes eszközökkel való meséléshez.
Szokás szerint a kezdet kissé suta, a forgatókönyv darabos, de ez csak a mozi elejére vonatkozik, utána belecsap a lecsóba.
A színészek hozzák a kötelezőt. Aki látott már indonéz horrort, az szerintem tudja, hogy egy nyugati filmhez képest nagyon más a színészi előadásmód, ennélfogva a Sri-t alakító Mikha Tambayong játékán agyalnom kellett, ugyanis nehezen tudtam eldönteni, hogy most vagy nagyon gyenge alakítást láttam, vagy pedig iszonyat jól hozott karaktert… inkább utóbbi felé hajlok. Csakúgy, mint a megszállt lány esetében is, durván túl van tolva, de mégis teljesen jó. Igazából mindegy is, hihető volt.
A hangulat, amit egy horror esetében a legtöbbre értékelek itt majdnem jelesre vizsgázott. A helyszín tökéletes egy horrorhoz: erdei kunyhó, melyet mintha csak az Evil Dead-ből fújt volna át a szél Indonézia sötét erdeibe… a magnóról nem is beszélve. A szűk, sötét belsők sem épp nyugtatólag hatnak a nézőre.
Tény, hogy a Sewu Dino is hozza a possessed-mozik közhelyeit, de engem most ez egyáltalán nem zavart, belefeledkeztem a hangulatba. A fényképezés jó, bár itt nem voltak olyan szépen komponált képek, mint pl. az Exhuma-ban, de nem volt okom panaszra.
A befejezés, a megoldás a film kezdetéhez hasonlóan kissé zavaros, de az is lehet, hogy csak nagyon fáradt voltam már. Összességében tehát semmi világ-vagy műfajmegváltás, viszont erős hangulat, viszonylag érdekes sztori, jófajta paráztatások. Arról nem is beszélve, hogy mint kb. minden indonéz horrorban, ebben is volt egy olyan jumpscare, amitől majdnem vonalkódos lett a gatya. Tetszett.