The Birds (1963) ☆ 👁

Madarak

(Alfred Hitchcock)

amerikai dráma, horror, szerelmi történet, thriller

4,1
★★★★☆
814 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2024-02-29 17:07:11 Joeker81 (?) #142

Ez egy igen érdekes meglátás valóban. Ez a blog bejegyzés is a társadalmi elnyomással szembeni fellépés, a környezetkárosításra érkező válasz, húsevés kontra vegetarianizmus ill. a női hisztéria és a matriarchális kontroll antifeminista pszichoanalízise (Hitchcock és a feminizmus kapcsán egy érdekes cikk: Hitchcock, a feminizmus és a patriarchális tudattalan) értelmezések mellett kitér a hidegháborús nézőpontra is. Szóval valóban több réteget is bele lehet látni azon túl, hogy ez egy állatos horror, katasztrófafilm vagy esetleg családi dráma.

előzmény: Sziez (#141)

2024-02-29 14:56:45 Sziez (5) #141

Ez a film szerintem a fenyegetettségről szól. Annak idején, amikor bemutatták, sokan a hidegháború atomháborús fenyegettségének szimbolikáját látták benne. Talán ezért nem is lényeges, mitől vadultak meg a madarak. A lényeg, hogy van a levegőben egy veszély, amire az emberek nem számítanak, amit tanácstalanul fogadnak, és ami ellen teljesen védtelenek. Látják, ahogy egyre fenyegetőbben közelít, gyűlik a fejük felett, de tehetetlenek vele szemben.
Hozzánk csak húsz évvel később, akkor is csak a Filmmúzeumba jutott el ez a film. De még akkor is érződött benne ez a párhuzam. A kommentekből úgy tűnik, ma már senki sem asszociál róla atomháborús fenyegettségre, pedig alighanem újra aktuális lett. Sajnos.

2022-06-17 20:38:31 Xuja (4) #140

Bugyuta, történet nélküli, gyilkolászós állathorror / katasztrófafilm? Egy francokat! Ahogy már elhangzott, ez Hitch talán legkísérletezőbb műve: a történet egy izgalmas birtoklási / féltékenységi háromszög köré szerveződik (anya - fia - fia kiszemeltje), de a madaras rész is bőven több settingnél. A filmzene teljes hiánya, valamint a befejezés miatt (is) ez egy ízig-vérig modernista, szerzői kísérlet. A humor és a szórakoztató faktor így kicsit sérül (plusz Taylor és Hedren is gyengébb, mint a szokásos főszereplő párosa a Mesternek), viszont az élmény kifejezetten egyedi és a Hitch thrillerekre jellemző feszültség is megvan, kiegészülve pár sokkolóan erős jelenettel. Majdnem ötös.

2021-07-04 19:57:07 Kerno (5) #139

Közel 60 éve készült a film - az egyik főszereplő Tippi Hedren még a mai napig velünk van, 90 éves múlt! - de még most is zseniális, félelmetes, izgalmas. A színész játék hiteles, a történet hiteles, a rendezés tökéletes. Ami nekem tanulság a filmből, hogy az ember nagyon sok mindent nem ért még a természet működéséből, és néha a természet, az állatok visszavágnak azért a sok bűnért, amit az emberiség elkövetett ellenük. Legyen ez figyelmeztetés a mai kor emberének is - a természet, az állatok, a föld nem felejt, hanem büntet a maga módján.

2020-09-20 21:01:18 slawter (4) #138

Annyira jó benne a romantikus rész. Remek dumák, jó a kémia... A madaras dolog csak elrontja :P

2019-09-12 00:21:21 Benny Bug (4) #137

Nagyon jóféle film, nem csalódtam benne. Hitchcock-mester neve amúgy is garancia a minőségre a legtöbb esetben. Okos darab, lassan építi fel az egyre feszültebb és nyugtalanítóbb atmoszférát, felvet pár érdekes kérdést is, miközben végig izgalmas marad. Nem annyira kiváló, mint mondjuk egy Psycho, de határozottan igényes és különleges film, remekül megrendezve, s úgy gondolom, nem kopott meg a fénye az idők során. 80%

2018-05-03 21:28:49 mimóza (5) #136

Talán a következő apró gyöngyszemet még nem emeltétek ki e film kapcsán:

Melanie: Honnan tudja a nevemet?
Mitch: Egy kismadár csivitelte.

Édes beszólás, nem? :O

2017-11-09 11:18:23 Norbert Simon (5) #135

A Psycho után a madarak Hitchcock második legemlékezetesebb filmje. Sirályok, varjak, verebek. Hegyes csőrök, éles karmok és persze Bodega Bay. Nem kímélnek se gyermeket, se felnőttet, se fiatalt, se öreget. Érdekes ,hogy nem tudjuk meg az okát mi válthatta ki ezt az agresszív viselkedést. Ahogyan ellepik a várost a sirályok az égből, meg a fákat a többi madár az olyannyira bennem van. Amikor meg látok hasonlót rögtön eszembe jut a jelenet. Technikailag abban az időben még csúcsnak számított. Akkoriban az a technika még bonyolultnak számított és három évig tartott az előkészület. Számos más tekintetben is újítás a Madarak. Hangeffektekben is új volt például. ( Azok a műcsiripelések) Nemrégiben újra megnéztem. (Anyakomplexus itt is azért megvan.) A Psycho mellett a Madarak volt a második film melyet megvettem és utánuk kedztem bele a klasszikusok begyűjtésébe. Először a Hitchcock filmeket szereztem be utánuk pedig minden mást. A Billy Wilder filmjeit viszont csak most kedzetem el megszerezni. Azok is nagyon tetszenek. Az is egy különleges világ.

2016-04-22 12:37:33 csabaga (5) #134

Örülök,hogy tetszett,bár erre számítottam.:)Érdemes talán egy kicsit visszaolvasni.

előzmény: ChrisAdam (#133)

2016-04-22 01:02:37 ChrisAdam (5) #133

Kevésbé olyan jó, mint a Psycho - mind hangulatában, cselekményében, viszont nem tudok dönteni, hogy melyik ontja magából jobban a feszültséget. Hihetetlen, ahogy egy nagy nyitott térben is úgy érezzük, be vagyunk zárva és nincs menekvés. Azt érezzük, hogy nincs hely, ahova el lehetne bújni. Az Észak-északnyugat repülős jelenetében is felsejlik ez a jelenség, itt azonban természetesen jóval intenzíven erősödik bennünk a klausztrofóbia.
Hitchcock bravúrosan építi fel a történetet, szépen, komótosan adagolja a feszültséget, majd egész egyszerűen a hosszú, rémálomba illő jelenetek végén pedig nincs megoldás, nincs feloldás, az embernek maradhat görcsben a gyomra meg a válla - először felhorkantam, nem voltam elégedett, de aztán átgondolva soha zseniálisabb húzást!
Szenzációsan jó a film technikai megoldása. Persze mai szemmel igen hamar ki lehet szúrni a gyengén sikerült bevágásokat, vetítéseket, ennek ellenére egy cseppet sem vett el az élményből. A madártámadásoknál leesett az állam, meg persze befeszült minden izmom.
Abszolút ötös film, habár a tegnap nézett Psycho és a tegnapelőtt nézett Észak-északnyugat nyomába nem ér, méltó helye van Hitchcock rendezői palettáján.

Most aztán tudjon az ember aludni (főleg, hogy a szomszédokban önkívületben ugatnak a kutyák, na mi az első gondolatom).

Ötös!

2015-05-04 16:38:15 csabaga (5) #132

Az utolsókét színésznővel a rendező nagyon elégedetlen volt.Ezért próbált újat találni.A bögyös Novak eleve nem volt a stílusa,Saint meg,valljuk be,nem volt egy jelentős színésznő.Szőke volt és ennyi.

Nekem tetszett Hendren gúnyos,fanyar stílusa.Nem egy komika típus.Jól jeleníti meg az érzelmeket.A filmnek most megadom a zseniálisat.Már ezért megérte újra megnézni.:)

előzmény: BonnyJohnny (#130)

2015-05-03 18:04:36 MicaHiro (2) #131

"Minden emberre tíz jut."
De talán oly szörnyen nem kell tőle félni, ha az ember fel tud rá készülni, csak elbánik tíz madárral ilyen-olyan eszközökkel. Mondjuk egyébként ezt nem hiszem, hogy dűlőre tudjuk vinni :D Neked elfogadható az alapszituáció, nekem nem.

"Tippi Hendren jól játszik"
Ezzel sem tudok sajnos egyetérteni. Nem játszik jól,csak szép szerintem.

"Mind az dramaturgia a gondos felvezetéssel"
Ahol te gondos felvezetést látsz, ott én érdektelenségbe fulladó történetszálakat.

előzmény: csabaga (#129)

2015-05-03 16:24:59 BonnyJohnny (3) #130

Tippi Hedren szerintem nagyon messze van Joan Fontain, Ingrid Bergman, Grace Kelly, Jenet Leigh, Kim Novak vagy Eva Maria Saint szintjétől.
Bár csinos szőke, de nincs olyan jelenléte, mint a korábbi Hitchcock lányoknak. Színészileg ugyan nem kér sokat a Madarak, de pont így bukkan ki, hogy mennyire nincs jelenléte a vásznon. A Marnie ellenben, ahol szerepe megkövetelte a színészetet ugyan nem vallott kudarcot, de maradandót sem alkotott.

előzmény: csabaga (#129)

2015-05-03 15:45:32 csabaga (5) #129

Gyorsan újranéztem.Az apokalipszisről egy részeges csavargó beszél.Az ornitológus említi,hány madár is él a Földön.Minden emberre tíz jut.

Nekem egy gondom van csak,kár hogy nem pár évvel korábban készült.Akkor Rod Taylor helyett Hitchcock állandó színésze,Cary Grant szerepelt volna.
A férfi szövege,főképpen a film elején így is Cary Grant szájába való csipkelődés és cinikus mondat.

Tippi Hendren jól játszik,kár hogy a Marnie után végleg összeveszett a rendezővel és mással sem dolgozhatott.Egy tehetséges színésznő ment veszendőbe sajnos.

Mind az dramaturgia a gondos felvezetéssel(50 perc után jön az első komoly támadás),mind a nyitott befejezéssel jó irányba mutat.
Én semmi avulást nem látok,sőt szerintem ez a film egyre nemesedik.Főképpen a későbbi hasonló alkotásokkal összehasonlítva.
A Psycho után Hitchcock itt is újító volt,sajnos utoljára,mivel a film(ahogy a Szédülés sem) a maga idejében nem kapta meg a neki járó elismerést.De ma már megkerülhetetlen.
Így sajnos visszatért az ártatlanul üldözött ember ill.a kémfilm régi sémájához.

Az egyik kedvenc jelenetem a benzinkút melletti büfé a mindentudó madárszakértővel,és utána erős válasznak a kocsik felrobbanásával a szokásos zseniális hitchcocki késleltetéssel.

előzmény: MicaHiro (#128)

2015-05-02 16:49:44 MicaHiro (2) #128

Az valóban durva, ha egy emberre támad száz madár. De a filmben ilyeneket mondanak, hogy itt a világvége, meg hogy az emberiségnek esélye sincs a madarak ellen, amiket én nagyon erős túlzásnak érzek.

És ha lehetne választani, én inkább a mutáns támadó madarakat választanám, mint az ok nélkül támadókat. Egyszerűen nekem ez így nem mond semmit, ha a rendező nem akar állítani semmit arról, hogy miért támadnak a madarak. Annyira meg nem mozgat meg a film, hogy magam akarjak belemagyarázni valami elméletet.

előzmény: csabaga (#127)

2015-05-02 16:20:12 csabaga (5) #127

Néha elképzelem,ha száz sirály rám támadna...
Más Hitch filmekkel ellentétben a szerelmi szál tényleg csak puszta kellék(alighanem megszokásból),de a madarak rémületes és érthetetlen fenyegetése...
Ez a jó benne,itt nincsen atombomba robbantás,ami létrehoz mutáns lényeket.A madarak támadnak és kész.
Esetleg a nő rosszabbik énjét jelentik?

Nem készült akkoriban ilyen film,és ez tényleg maradandó lett.

előzmény: MicaHiro (#126)

2015-05-01 20:41:35 MicaHiro (2) #126

Szerintem nagyon eljárt felette az idő. A szerelmi szál érdektelen, ahogyan a karakterek (és a színészek) is, és a madarak fenyegetését sem tudtam igazán komolyan venni.

2014-11-04 10:35:23 tomside (5) #125

Szerintem lezárulhatna ez a meddő és egyébként is felesleges vita. Terheli itt a véleményeket.

2014-11-04 09:54:20 Leo_Stotch (4) #124

Az Avatart se fogja senki elfelejteni 50 év múlva, ha másért nem, azért, mert ahol ott fogunk tartani kell az is, ahogy most az Avatar kinéz, látványilag.
Úgy ahogy egy Avatar se lehetne, ha évtizedekkel ezelőtt a rendezők nem indulnak el egy úton, a technikai fejlődésen és nem akartak volna minél tökéletesebb látványú filmet készíteni.
Ha Hitch most élne, biztos nem pepecselne odavetítésekkel...ha Cameron 60-ban alkotott volna, Jake Sully egy kékbe öltözött manus lett volna, aki a stúdió kertjében kergeti a kutyát, ami jelmezt visel és olyan mint egy űrlény. Ez van :)

2014-11-03 23:39:18 Bong (?) #123

Azt mondtam volna, hogy az innováció rossz? Valóban? Hol? Én tényleg elhiszem, hogy akkori szemmel ez jól nézett ki, de ma már nem néz ki jól. Ettől függetlenül nem bánom, hogy megcsinálták, lépett egyet az akkori filmtechnika. A komplett történetet viszont röhejesnek tartom, de azért elfér itt a nagyvilágban. Mondjuk az Álom.netet már kilőném a holdra.

Így van az Avatar feledésbe fog merülni, írtam lentebb. De nem a látványvilága miatt, hanem mert a legnagyobb filmek nem a filmtechnikájuk miatt maradnak felejthetetlenek, hanem a történetük miatt. Itt lehetne jönni azzal, hogy a 2001 is arra épült, pedig nem. Ott volt egy olyan sztori ami megkövetelte a trükköket. Az Avatarnal az új technikának kellet írni egy könyvet. Jó hálivúdossat. Egyszerű popcornzabálós mozi.

"az állatvilágról ordít, hogy számítógépes technológia, a Madaraknál legalább tudjuk, hogy az egy létező, kitömött madár"

A beteg szívet örökké tömjük gyógyszerekkel, vagy nézzük meg mi lesz az őssejtkutatásból?

Csinálhatunk a vászonra kitömött "igazi" madarat ami élettelen, vagy csinálhatunk hamisat viszont az élettel teli. Nem a legjobb analógia, de remélem érthető.

előzmény: Dynast Grausherra (#122)

2014-11-03 21:14:07 Dynast Grausherra (5) #122

Egykoron a húgyhólyagkövesség egyetlen kezelési lehetősége az volt, hogy a végbélen felnyúlva átszakították a hólyagfalat, és kicibálták a követ, leginkább a falu főterén. Rettenetes fájdalommal járt, de az emberek sorban álltak a kezelésért, mert minden vizelés pokoli fájdalommal járt. Ezért inkább vállalták a beavatkozást. A borbélyok akkoriban így tudták kezelni a betegséget. Mondhatták volna: Ó, ez ez barbár módszer, többet árt, mint használ, a betegek a kezelés után tucatszámra halnak meg fertőzésekben. Nyírjunk inkább hajat, minek törjük magunkat ilyesmivel. Christian Barnard is dönthetett volna, úgy hogy inkább inkább hazamegy vacsorázni egy kilencórás műtét helyett, a betegekről meg majd gondoskodik a patológus.
Ha a filmesek úgy álltak volna hozzá, hogy minek törjük magunkat a trükkökkel, az emberek körberöhögik majd húsz év múlva, akkor ma nem nagyon néznél Avatart, ami lehet, hogy jól néz ki, de hiszem, hogy egyrészt 50 év múlva elavultabb lesz trükkök szempontjából, mint a Madarak ma (az állatvilágról ordít, hogy számítógépes technológia, a Madaraknál legalább tudjuk, hogy az egy létező, kitömött madár), másrészt 50 év múlva a kutya sem fog emlékezni már, mert lesz 400 másik ugyanolyan látványvilágú film. Cameron, ahogy Hitchcock is azon dolgozott, hogy minél tökéletesebb filmeket csináljanak. A filmjeik technikája évről évre fejlődött. Nem legyintettek, hogy ó, jó lesz ez már. Minek dolgozzunk, hiszen az öt évvel ezelőtti filmem technikája is vacak már, mi értelme dolgozni.
Ha így állnánk hozzá, most a számítógép billentyűjén pötyögnénk ezt a temérdek szöveget, lehet, hogy igazából a semmiért, hanem egy barlang mellett üldögélnénk, és a szemünket meresztenénk a sötétbe, hallgatva az éjszaka neszeit, hogy nem-e egy leopárd közelít a bozótban, hogy a nyakunkba mártsa a fogait, és felhurcoljon egy fa tetejére.

előzmény: Bong (#100)

2014-11-03 18:52:46 acidphase (4) #121

szerintem jelen film esetében is vétek bármiféle trükkökröl beszélni, minösíteni, számomra ennnek is mint oly sok hitch filmnél a lényeg a hangulat, a feszültség finom fokozása..

ennek ő az igazi nagy mestere !!!

2014-11-03 17:20:48 csabaga (5) #120

Hitchcock mondta,ha tudja hogy a Madarak trükkjeivel ennyi gond lesz,bele sem vág a filmbe.

Valódi madarak,kitömött madarak és vetített madarak keveredtek.

előzmény: critixx (#116)

2014-11-03 17:19:01 csabaga (5) #119

A futurisztikus volta miatt nem tűnik trükknek.

előzmény: Bong (#117)

2014-11-03 17:11:34 BonnyJohnny (3) #118

Szerintem a madarak fél évszázados vetített trükkjei még mindig jobbak, mint a mai mockbusterek CGI trükkjei, ahol néha olyan, mintha konkrétan odahányták volna a lényeket.

előzmény: Bong (#117)

2014-11-03 16:54:41 Bong (?) #117

A 2001-re még én is azt mondom, hogy mai szemmel is szép. Az nagyon meg lett csinálva.

2014-11-03 16:45:30 critixx (4) #116

Sokszor több éves. A 2001: Űrodüsszeia négy évig készült, a Fantasztikus utazás két évig.

előzmény: csabaga (#115)

2014-11-03 16:42:27 csabaga (5) #115

Igen,a régi filmek trükkjein sokszor több hónapos munka volt.

előzmény: critixx (#109)

2014-11-03 10:37:07 Bong (?) #114

Közel sincs már az a hype ami körülötte volt. A Psycho egy nagyon jó thriller/horror, ami megteremtett egy klasszikus sorozatgyilkost. Méltán vált kultuszfilmmé. Az Avatar sosem lesz az, miért is lenne? A Fight Club mondandójánál fogva lesz egyre értékesebb. A legjobb filmek nem a filmtechnikára épülnek, mert az nem lehet olyan kortalan mint egy jó történet.

2014-11-03 09:03:15 Leo_Stotch (4) #113

Az Avatar most is nagy bumm.. Fight club is. De itt most a technikai megvalósításról beszéltünk. Van most is olyan film, 60 éves is akár, mint a Fight club..hogy messzire ne menjek, Hitch Psycho ja.

2014-11-03 01:23:23 Bong (?) #112

A vetített háttérrel semmi baj, ott a film kívánja meg a trükköt és nem öncélú. Az Avatarnál Cameronnak megvolt a szupi új technika, és gyorsan írt hozzá egy gagyi könyvet. Az évek múlásával pedig egyre jelentéktelenebb lesz a film. Nem gondolom azt, hogy az örökkévalóságnak csinálta volna. De akkor öt éve nagy bumm volt.

Fincher megrendezte tizenöt éve a Fight Clubot, minden egyes évvel egyre aktuálisabb lesz. Jah és még CGI se kellett hozzá. Arra mondom, hogy filmművészet. Kortalan remekmű.

2014-11-03 00:19:26 Leo_Stotch (4) #111

A cgi is jó, makett is..vetítés is.. mindegy, csak a filmet szolgálja.

2014-11-02 16:31:51 BonnyJohnny (3) #110

Vicces, hogy sokakat zavar a CGI háttér, de a vetített és makett háttér nem.
A film egyiktől sem lesz jobb, vagy rosszabb.
(Többek közt ezért nem értem az eredeti Star Wars trilógia digitális feljavítását sem Lucastól. A film nem lett jobb... sőt a változtatásokkal rosszabb lett.)

Az épített díszlet vs. vetített díszlet via szerintem más. Mert az díszlet, amiben mozognak, és nem háttér, ami előtt.

Amúgy tárgyalt fillm trükjjei, a maga korában csúcstechnológia volt. Szóval ezt számon kérni szerintem pont kapufa, de mindegy.

előzmény: critixx (#109)

2014-11-02 16:01:50 critixx (4) #109

Vicces, hogy sokan a régi filmek láttán felkapják a fejüket, hogy "milyen gáz, nem is autóban ülnek, hanem mögéjük vetítik a hátteret", miközben ma megcsinálnak úgy filmeket, hogy a szereplő végig egy nagy zöld szobában van és minden más csupán CGI.

előzmény: csabaga (#108)

2014-11-02 15:38:33 csabaga (5) #108

Hát nem.Annyira valószerű,hogy a trükk csapat elszáll,és elmegy teljes képtelenségek irányában,és pont ezzel árulja el,hogy trükk.

Én Quo Vadis és a Ben Hur festett háttereit,díszleteit és a kismillió statisztáját jobban szeretem,mint a Gladiátor CGI-t.

előzmény: critixx (#104)

2014-11-02 15:35:27 csabaga (5) #107

Nem hiszem,hogy szimplán annak szánta volna.

A Psycho sikere után újabb horrort akart,ami akkor nem volt élvonalbeli műfaj.
Így igyekezett valami mélységet adni a filmnek.

Nincsen igazi zene,a madarak támadásának okairól nem tudunk meg semmit,a vége is nyitott.

Ez a film akkor teljesen eredeti volt,a kritika nem is tudott mit kezdeni vele.

A trükkök sem rosszak,igazi madarak is bőven vannak.Tippi Hendren mesélhetne róluk,vagdosták őket hozzá!Úgy emlékszik,meg is vakulhatott volna.
Ma persze digitális madarak lenének,a trükkök teljes sterilitásában,szinte leugorna a vászonról,hogy trükk.

előzmény: Bong (#105)

2014-11-02 00:16:25 Leo_Stotch (4) #106

Beszélhetünk erről még napokat is..
Èn tartom magam ahhoz, hogy egy filmet csak akkor lehet józanul megítélni, értékelni, ha akkor láttad amikor készült. Pár év mehet, de több nem. Mert akkor már annyi külső hatás, pozitív, negatív tényező jön közbe, hogy képtelenség.

2014-11-01 17:36:42 Bong (?) #105

Én elhiszem, hogy az volt a legjobb, de ma már vérciki. Az Óriásnő, King Kong meg Godzilla szerű filmeket alapból nem kedvelem. Basszunk széjje' sok nagy házat oszt kész címszóval álltak neki gondolom már akkor is az első Roland Emmerichek.

Már hogyne szeretnék régebbi filmeket is. Ha egy sztori elég erős nem fog rajta az idő. Annyira nem érdekelt a Dr. Strangelovenál a gagyi repülőgép modell, hisz viccesebb filmet a hatalomról még nem láttam. De ott a Killing, 12 Angry Man vagy épp Hitchcock egy eléggé korai filmje a Sabotage. Sőt arányaiban ma több rossz film készül, mint régen. Itt viszont nem csak a látvány botlik, a sztorit is röhejesnek tartom.

"Sokan Hitchcock "művészfilmjének" tartják."

És ezen a rendező jókat derült nem? Mármint egyszerű popcorn filmnek szánta.

critixx: Mértékkel. Ha a történet úgy kívánja, nem pedig a CGI kívánja a történetet, szerintem nyilvánvalóan jó dolog. De kíváncsi vagyok, hogy szerinted miért nem.


előzmény: csabaga (#103)

2014-11-01 15:58:41 critixx (4) #104

"Mert a CGI szinte teljes mértékben képes már lemodellezni a valóságot."

És biztos hogy ez jó dolog?

előzmény: Bong (#100)

2014-11-01 15:38:50 csabaga (5) #103

Nézzed meg a 30-asévek elején készült King Kongot.A trükkök ma már gyengének tűnnek,akkor az volt a legjobb.

Egyszerűen figyelembe kellene venni,mikor is készült a film,különben az új alkotások kivételével semmi sem fog tetszeni neked,hiszen a színészi játék is változott.

A Madarak ráadásul messze nem szimpla horror,nem egyenlő a méhek támadásával.
Sokan Hitchcock "művészfilmjének" tartják.

előzmény: Bong (#100)

2014-11-01 10:35:46 Bong (?) #102

Bizonyos esetekben egyet tudok érteni, mondjuk ha egy családapa őrül meg az hatásos tud lenni. Most, hogy az ember mitől fél az annyira szubjektív, hogy nem sok értelme van taglalni.

A többit megbeszéljük ugyanitt ötven év múlva. :)

előzmény: Leo_Stotch (#101)

2014-11-01 04:42:58 Leo_Stotch (4) #101

Pedig pont attól para, hogy normális esetben nem kéne, hogy az legyen.
Akkortájt szerintem a kutya nem foglalkozott azzal, hogy ezek a trükkök lehetnek egyszer majd jobbak is. Ott, akkor moziban mindenki összeszarta magát y látványától, hanghatásaitól tuti! Vagy a még régebbi King Kong esetén pl.
Akkor ott az emberek szájtátva ámultak, ezért is lettek ezek a filmek azok, amik..klasszikusok. Ma már tudod, hogy ez egy klasszikus, de annakidején nem tudták..azzá kellett válni. Na, ez kacifánt, de érted :)
Vagy pl..tizenpár éve mindenki szentül hitte, hogy a dvd adja a tökéletes házimozi képet, hangot. Ki tudja mi lesz 50éve?
Vagy csak A gyűrűk ura, Hobbit látványában a különbség.
Mindig van hová fejlődni, persze akkora robbanás nem lesz..de későbbi szemmel a mai is furcsának hat majd.

előzmény: Bong (#100)

2014-10-31 23:49:51 Bong (?) #100

Ha én látom a filmen, hogy azok a madarak trükkökkel, és utómunkálatokkal kerültek oda, akkor ötven éve is látták. Attól még, hogy akkoriban nem volt olyan film aminek tökéletes a látványvilága, azt tudták, hogy milyennek kéne lennie az olyan filmnek aminek tökéletes a látványvilága, hiszen a cél a valóság lemodellezése. Ettől függetlenül ez még lehetett forradalmi ilyen téren, de tudták azt is, hogy ez még közel sem az igazi.

Ma már olyan technika áll rendelkezésre, hogy nem látod az utómunkálatokat. Az Avatarnak van egy enyhe PC játék beütése, de a Gravity olyan mintha tényleg az űrben forgatták volna. Az Interstellar ugyan ez lesz, azt fogod hinni, hogy McConaughey elment asztronautának. Mert a CGI szinte teljes mértékben képes már lemodellezni a valóságot. Szerintem a film cirka száz éve alatt elérte azt a kritikus pontot, hogy az átlag filmnéző már nem fog egy "A" kategóriás film látványvilágába kötni, annyira valósághű. Persze fejlődik, de talán pont az Avataral jött el egy "új kezdet" a filmtechnika időszámításába. Nyilván szubjektív vélemény, de én valami ilyesmit látok.

Mint már írtam, szerintem a horrormadár nem para. Az utolsók között lenne ha horrort kéne forgatnom. Nincs is jobb vekker, mint egy nyári reggel madárcsicsergésre ébredni. Maximum attól félek, hogy összeszarják a szélvédőt.

előzmény: Leo_Stotch (#99)

2014-10-31 19:39:06 Leo_Stotch (4) #99

63ban is azt gondolták, nem fog ergyán kinézni 50 év múlva. Egy 50 éves filmet kritizálni azzal, hogy 2009ben Cameron megalkotott egy (szerintem is) tökéletes látványvilágú filmet,sztem butaság. Ezek olyan súlyos évek, tizedek, hogy nem múlnak el nyomtalanul. És szerintem minden rendező az örökkévalóságnak forgat, de persze ez nem sikerülhet mindig. Pont A Nagy Alfredot ezzel meg különösen nem lehet vádolni.
Ennél a mozinál például a parafaktor,feszültség kiállta az idő próbáját, hangulatát sok mostani thriller elfogadná. Más kérdés, hogy némely jelenetét én se szeretem, amikor a nő szerencsétlenkedik,megsérül..

2014-10-31 19:12:04 Bong (?) #98

Elhiszem, hogy akkoriban ez volt a csúcs, úgy tudom Hitchcock nagyon értett filmtechnikához. De mára már elavult.

A Mátrixnál a látvány teljesen másodlagos, a tartalom ami mögötte van és a sztori az örrökkévalóságnak íródott. Volt idő mikor úgy néztem az ilyen filmeket, hogy az adott korban ebből ennyit lehetett kihozni. Aztán egyszer átgondoltam ezt a kérdést, és arra jutottam, hogy egy rendező ne a 30-as éveknek csináljon filmet, de ne is a 60-as - 70-es éveknek alkosson. Olyan filmet csináljon ami hatvan év elmúltával se ciki. Rendezzen az örökkévalóságnak. Se7en, Fight Club, Godfather vagy Clockwork Orange. Mondjuk ha valami annyira jó mint az Alien, azt nem támadom meg azzal a film végi gáz momentummal ahol a földönkívüli lóg az űrhajón. De itt maga a sztori már röhejes.

A mai CGI-vel pedig olyan filmeket kreálnak mint az Avatar vagy Gravity amik ötven év múlva is jól fognak kinézni. Nyilván folyamatosan fejlődik a technika, de ezeket a filmeket már könnyen összetéveszted a valósággal. A számítógépes technika elérte azt a pontot, hogy ezek a filmek nem fognak ergyán mutatni évtizedek múltán sem.

2014-10-31 18:17:45 Leo_Stotch (4) #97

Mai szemmel ezeket a filmeket nem lehet megítélni. Manapság már annyi minden van, de 50 évvel ezelőtt, akkori értékrendekkel, egyik este egy család beült a kocsiba, elmentek moziba, beültek erre a filmre. Biztos tökéletes élmény volt!
Most, 2014-ben már egy Mátrixot se lehet józanul kritizálni, értékelni, pedig nem 50 éves. Azóta annyian másolták, annyi minden változott. De akkor ott moziban..te jó ég!
Meghogy elavultak a trükkök..akkor ez volt a csúcs. Nézz meg egy 2010-es filmet 2060-ban..
Én sem istenítem, de sok tíz éves mozikat a helyükön kell kezelni.

előzmény: Bong (#94)

2014-10-31 16:13:43 Bong (?) #96

Ha ez egy tisztességes "Zs" film lenne, megtörtént volna.

előzmény: csabaga (#95)

2014-10-31 15:55:26 csabaga (5) #95

Vagy miért nem merülnek búvárszerelésben a víz alá,hiszen nem vízimadarak támadnak...

előzmény: Bong (#94)

2014-10-31 12:51:56 Bong (?) #94

Olyan furcsa mikor megnézem az IMDb, és a KT átlagot. Az az érzésem, hogy rossz bolygóra születtem.

Ez a vérszomjas szárnyasok koncepció egy röhej. Még a verebek is emberhúsra szomjaznak. Hát ez vígjáték, nem horror. És ha jogosan felteszik a kérdést, hogy ugyan miért is váltak emberevő szörnyetegekké a reggeli zenészek, akkor az van, hogy nem kell ezt túlmagyarázni. :D
Igen a cápa is egy baromság, mert az se zabál embert meg hajót két pofára, de legalább a szép nagyra tátott szájával azért rá tudja hozni a frászt az emberre. A vízben pedig igen csak előnyös helyzetben van. De itt, miért nem röffentik be a Ladát, és húznak el a vérbe? Vagy fognak egy gázpalackot meg egy csövet, és már kész is a lángszóró. De a dezodor öngyújtó kombináció is megteszi. Ezerféleképpen tudtak volna védekezni. Az istenért ezek csak madarak. :D

Vannak ilyen filmek, ott madarak helyett méhek támadnak. Azokat a remek filmeket helyükön kezelik az emberek. Ezt miért nem? Már a trükkök is maximálisan elavúltak. Csupán a bennem rejlő hatalmas kérdőjel megszüntetése érdekében, megnéznék egy alternatív valóságot ahol ezt a filmet John Doe rendezte.

2013-02-21 10:30:43 critixx (4) #93

Igen, mivel ott pontosan ezt a műsort parodizálták ki. :-)

előzmény: Dynast Grausherra (#92)

2013-02-21 10:25:13 Dynast Grausherra (5) #92

Nem vagyok járatos a korabeli tévés vetélkedőkben, de ez a táblára írás és a kérdezés nagyon hasonlított a 101 kiskutyában látható zseniális "Mi a bűne?" című műsorhoz.

előzmény: critixx (#91)

2013-02-20 17:33:25 critixx (4) #91

Rajongóknak kötelező: A Mester a What's My Line című tévés vetélkedőben 1954-ben. [link]

Mint itt is látható, mindenki ismerte Hitchcock cameóit, a hölgy is rögtön tudja, hogy mikor és hol volt látható a Hátsó ablakban.

2013-02-19 17:43:20 csabaga (5) #90

A legfeltűnőbb talán a Fogjunk tolvajt,ahol Grant leül a buszon,majd oldalra néz és Hitch ül mellette.

előzmény: critixx (#89)

2013-02-19 17:11:48 critixx (4) #89

Igen, a Mentőcsónakban tényleg fogyókúrát reklámoz. Zseniális. A Madarakban meg a saját kutyáit sétáltatja. Ami nekem az egyik kedvencem, az Észak-északnyugat elején látható cameója.

előzmény: csabaga (#88)

2013-02-19 17:09:20 csabaga (5) #88

Egyre testesebb lett,így érthető az egyre nagyobb hangszer.:)

A Mentőcsónakban első ötletre vízihulla akart leni,de attól félt,megfullad.Így lett egy újságcikk.Ha jól emlékszem,egy fogyókúrás újságcikk.

A gyilkosság telefonhívásba c. filmben tényleg nincsen más lehetőség,mint a fénykép.

előzmény: critixx (#87)

2013-02-19 16:57:25 critixx (4) #87

Hitchcock tényleg iszonyú kreatív volt a cameóiban. Például három filmben egymás után először egy hegedűtokkal a kezében jelent meg, majd a következőben egy brácsatokkal, a harmadikban (Idegenek a vonaton) pedig már nagybőgőt cipelt. A gyanú árnyékában-ban pedig kártyázik a vonaton és "a halál keze" kombináció van éppen nála.

előzmény: Tenebra (#85)

2013-02-19 16:08:25 csabaga (5) #86

A Rebeccában alig 123 percet kell várni a rajongóknak,mire megjelenik.Ha ugyan észrevették.

Az 50-es évektől a megjelenései tényleg korábbra kerültek,viszont általában feltűnőbbekké is váltak.

előzmény: Tenebra (#85)

2013-02-18 19:15:29 Tenebra (4) #85

A cameoit mindenesetre nagyon szeretem, mindig jót röhögök rajtuk. Azt gondoltam, hogy az 50-es évekbeli kultuszától kezdve vált ez nála kulcsfontosságúvá.

Egyébként itt a legviccesebb szerintem, ahogy a két-három (pincsi)kutyával kisétál a főhősnő mellett a boltból. :'D

2013-02-18 18:56:57 critixx (4) #84

Nagyon kreatív volt, ami azt illeti. :-)

előzmény: csabaga (#83)

2013-02-18 17:58:04 csabaga (5) #83

A Bajok Harryvel c. filmben eléggé a végén látható.

Néha nagyon feltűnő(Fogjunk tolvajt),máskor még akkor is alig találtam meg,mikor tudtam,hol kell keresni.(Szabotőr)

Bár két alkalommal nem szerepel "személyesen"(fénykép,újság),és egyszer csak a sziluettje látszik.

2013-02-18 17:49:15 critixx (4) #82

Csak az '50-es évektől, de inkább az évtized második felétől. A Meggyónom, A tévedés áldozata, Az ember aki túl sokat tudott, a Szédülés, az Észak-északnyugat, a Psycho és a Madarak esetében is az elején tűnt fel. A Hátsó ablakban nem az elején, az kivétel. A többi cameójára így hirtelen nem emlékszem az időszakból.

előzmény: csabaga (#81)

2013-02-18 17:44:58 csabaga (5) #81

Azért nem mindig az elején...

Azt olvastam valahol,így dedikálta a filmjeit,és bizonyította,valóban ő rendezte őket.

2013-02-18 17:28:44 critixx (4) #80

Hitchcock legelső cameója még egy '20-as évek végi némafilmjében történt, mikor az adott színész nem tudott eljönni, ezért neki kellett beugrania a helyére. Ezt követően szinte mindegyik filmjében megjelent egy pár pillanat erejéig, ő maga azt mondta, így könnyebb beleélnie magát a történetbe, amit éppen rendez. Azt is tudta, hogy a rajongók szándékosan keresik őt minden filmjében, ezért az '50-es évektől kezdve szándékosan a filmek első tíz percében tűnt fel, hogy a nézők hamar megtalálják őt és ne vonja el a cselekményről a figyelmüket az ő keresése.

előzmény: Tenebra (#78)

2013-02-18 16:58:49 csabaga (5) #79

Úgy tudom,Hitchcock jól szórakozott,mi mindent akartak belemagyarázni egy valójában szimplán ijesztgetős filmjébe utólag.
Apokaliptikus vízió stb...

Az viszont igaz,a lány szerelem madarakat hoz,erre szabadulnak el a madarak,elsőként pont rá támadva.
Mintha tényleg őt akarnák távol tartani a férfitől.
Hogy az anya "sötét keze" ebben benne van-e,persze jelképesen,nem tudom.

előzmény: Tenebra (#74)

2013-02-17 19:58:40 Tenebra (4) #78

Csak nem most láttad először? :)

Még nagyon régen tévében láttam, de ugye akkor még csak annyit tudtam Hitchcockról, hogy egy horrorfilmes, és akként is néztem. :D Manapság nem nagyon tudott hatni rám ilyen szempontból a film. Ellenben a Psycho szeritnem nagyon félelemetes még manapság is. Habár az valóban nem horrorfilm, csak használ sokkhatásokat.

Igen, azt jól tudom, hogy a katasztrófafilm a 70-es évek végén lett divatos, főleg az Airportnak és a Pokoli toronynak "köszönhetően" (rendkívül utálom amúgy a műfajt :D - csak a Poseidont kedvelem). Hitchcock egyfajta előfutára ezzel. Meg a horrornak is. Az Élőhalottak éjszakája szinte ugyanezt a sémát használja, csak éppen ott nem madarak, hanem zombik támadnak. Egyik szakíró (Charles Derry) ezt a horrortípus az "Armageddon horrorjának" nevezi, mely szerinte sok rokonságot mutat a katasztrófafilmekkel. Csak éppen itt nincs tudományos magyarázat - Hitchcoknál meg semmilyen. Az invázió a lényeg, nem az, hogy egy ember elcseszte. Szóval igen, ennyiben valóban nem tekinthető katasztrófafilmnek. Csupán azért használtam a kifejezést, mert általában a Madarakat ekként is szokás emlegetni. De így értelmezve, mit jelent a műfaj, csak részben tekinthető annak. Egyfajta minta.

Egyébként én sokáig azt hittem, hogy a cameozást is a Cahiers-esek miatt kezdte el, de mostanában, hogy elkezdtem nézni az angliai filmjeit, tudatosult bennem, hogy ő már kezdettől komolyan építi ezt a fajta "szerzőiséget", azaz, hogy szimplán feltűnik a filmjeiben, hogy megjelölje azokat. Így, ha Ford vagy Hawks esetében cáfolható is Truffaut-ék teóriája, Hitchcock megerősíti őket. :D

előzmény: Hannibal Lecter (#76)

2013-02-17 17:08:29 critixx (4) #77

Hitchcock szándékosan kísérletezett a modernizmussal, persze csak amennyire a hollywoodi keret megengedte. Az évtizedfordulón már nagyon is tisztában volt vele, hogy a tengerentúlon az ifjú kritikusok és rendezők mennyire tisztelik őt és milyen hatalmas művésznek tartják, és ő is nézte a filmjeiket. Truffautnak megemlíti az interjúban (ami '62-ben készült, a Madarak előkészületei közben), hogy látta a Négyszáz csapást és a Jules és Jimet, és mindkettő tetszett neki.

2013-02-17 16:44:46 Hannibal Lecter (5) #76

Csak nem most láttad először? :)

előzmény: Tenebra (#74)

2013-02-17 16:40:38 csabaga (5) #75

Ma lehet katasztrófafilmnek is mondani,de akkor ilyen film nem nagyon létezett,vagy ha mégis b műfaj volt.
Nem hiszem,hogy Hitchcock ezt akarta volna.

előzmény: Tenebra (#74)

2013-02-17 16:32:47 Tenebra (4) #74

Akkor jól éreztem, hogy ez művészfilm lett volna. Illetve akkor a Mester szerint az is lett. (Megjegyzem, azért inkább szórakoztató film szerintem, mert elég erősen érvényesül benne a katasztrófafilmes vonulat. Más kérdés, hogy nem szervesítette a két történetet: a családi/kapcsolati drámát és a horrort/katasztrófafilmet).

Ezt az anya fia kapcsolatot nagyon belemagyarázottnak érzem.

Végül is a lány hozza el a madarakat az addig békés helyre.Ő hozza a bajt,talán a korábbi életével.Ez a büntetése.


Igen, a főhősnőhöz van társítva, na, de kik társítják hozzá? Az egyik idősebb hölgy is beolvas neki a film során, de az anya végig rosszindulatú és gyanakvó a szöszivel szemben. Szinte ennek az ellenséges légkörnek az eredménye az invázió. Így számomra sokkal inkább az anya félelmeinek megtestesülései a madarak. Persze részben. Részben pedig a főhősnőé és a férfié is, meg az egész kisvárosé.
Az anya félti a fiát - ez a félelem testesül meg a madarakban. Ugye a legelső támadás is a főhősnőt éri, már akkor, amikor partot ér. Szerintem ez azért nem puszta véletlen, vagy nagyon belemagyarázott szimbolika. Főleg, ha Hitchcock bevallása szerint is egy művészfilmet akart készíteni. Nála visszatérő motívum a fiához betegesen ragaszkodó anya, ha nem is minden filmjében. Ez pedig mindig erőszakot szül (az Észak-északnyugatban indirekten, de emiatt a kapcsolat miatt kerül a kémek kereszttüzébe a főhős, a Psychoban nem kell ecsetelni, a Rebeccában pedig inkább csak metaforikusan anya, de anyafigura a vén perszóna). Itt szerintem elég egyértelmű, hogy a madarak az emberek félelmét testesítik meg (több elemzés is szól erről), így az anyáét is.

2013-02-17 16:23:25 critixx (4) #73

"A Psycho keletkezését elmesélő könyv szerint ezt az alkotást a rendező a saját művészfilmjének szánta."

Pontosan.

előzmény: csabaga (#71)

2013-02-17 15:59:39 csabaga (5) #72

Ezt az anya fia kapcsolatot nagyon belemagyarázottnak érzem.

Végül is a lány hozza el a madarakat az addig békés helyre.Ő hozza a bajt,talán a korábbi életével.Ez a büntetése.

2013-02-17 15:55:17 csabaga (5) #71

A Psycho keletkezését elmesélő könyv szerint ezt az alkotást a rendező a saját művészfilmjének szánta.

Ezért nincsen igazi zene,cselekmény alig,és nyitott befejezés,magyarázatot nem adva az eseményekre.A rendező szerint a művészfilm pont ilyen.

2013-02-17 10:20:36 critixx (4) #70

A klasszikus prózában, drámában a világ egy ok-okozati rendszerre épül, a karakterek ebben a világban mozognak, azt a saját céljaikra használják, minden reakció kivált egy ellenreakciót, a világ egységes, teljes és racionálisan felépített (nem véletlen, hogy a 19. századi pozitivizmus és a természettudományok virágzása idején élte fénykorát az irodalmi realizmus, naturalizmus). A modernben (és a posztmodernben) viszont a világ már kaotikus, kiszámíthatatlan, nincs egységes ok-okozati lánc, a véletlen irányít mindent (Schopenhauer: a világban kaotikus erők uralkodnak). Hitchcock ezért nem indokolja a madarak támadását. Nála azok jelképezik a világ kiszámíthatatlanságát, a bármikor, indok nélkül az emberre lecsapó káoszt. (Egyébként érdekes egybeesés, hogy a Madarak épp a Kennedy gyilkosság évében készült, ami esemény a fentebb említett kaotikus erők uralkodásának és a világ kiszámíthatatlanságának az egyik végső bizonyítéka volt, és amitől a posztmodern kezdetét is számítják.)

Nem véletlen a film vége sem. A klasszikus katasztrófafilmekben a természet ember által nem kontrollálható erői rászabadulnak az emberre (de ennek oka van: az ember hübrisze vívja ki maga ellen a természet haragját, itt ilyen abszolút nincs), majd az ember végül legyőzi a természetet és uralkodik felette a bátorság, józan ész, és egyéb pozitív amerikai értékek nevében. Happy end. Hitchcock ezzel szemben nyitva hagyja a film végét, a "család" kiszolgáltatva nyomorog házuk romjai között.

Az említett freudi megközelítés minden Hitchcock filmre érvényes, az anya-komplexus volt a Mester egyik állandó motívuma. A Psychóban és itt ez még hatványozottabban jelenik meg.

előzmény: Tenebra (#68)

2013-02-17 10:07:25 Tenebra (4) #69

Egyébként még annyit, hogy végig az járt a fejemben -már csak a Hitchcock c. film miatt is-, hogy itt bizony Hitchcock bár feltűnik cameoban, de amúgy ő nem a nő, nem a férfi főszereplő, nem is az anya, hanem a madarak! :D Legalábbis Hitchcock minden filmjében azonosul valamelyest a gyilkossal. Pl. a Szabotázs c. 1936-os filmjét is mostanában láttam, meg a Murder!-ben is így van, de az Idegenek a vonatonban is szépen megkeveri a szart (hiszen ott a főhős válik majdnem gyilkossá, Bruno mellett meg elég sokat elidőzünk). Itt pedig ugye van több olyan jelenet is, ahol a madarak nézőpontjából látjuk az eseményeket. Pl. a gyönyörű légi (?) felvétel. Olyan, mintha Hitchcock madár lenne és a gyilkos sirályokkal együtt szállna. :D

Talán ez nem is akkora belemagyarázás, mivel Hitchcock a filmkészítést terápiának is tartotta, sokszor mondta, hogy ő arról készít filmeket, amitől fél. A félelmek meg azzal kapcsolatosak, amikkel nem akarunk találkozni. A Hitchcock c. film is erre játszott rá, hogy Hitchcock valamilyen empátiát érzett a sorozatgyilkossal. Ez meg valamennyire visszavezethető arra, hogy igen szigorú vallási neveltetést kapott, tehát volt neki is egy jó adag "szülőkomplexusa". Meg nem éppen előnyös kinézete miatt a nőktől is félt kicsit, úgy tudom.
Ezek a félelmek, és az ezek miatt felgyülemlett agresszió nyilvánvalóan ott vannak filmjeiben. A madarak is ennek megtestesülései: az itteni karakterekéi és Hitchcockéi.

2013-02-17 09:56:19 Tenebra (4) #68

Ha a madarak nem lennének, ez egy (modernista) kamaradráma lenne. Sőt, úgy éreztem, hogy Hitchcock csak kényszerből rakta bele a sirályokat, mivel Hollywoodban nem lehetett volna szimpla kamaradrámát készíteni, mert unalmasnak találják. Főleg a 60-as évek elején, mikor a jelszó az volt, hogy "minél látványosabb, annál jobb".

Mindenesetre ez a film negatívuma. Hogy nem tudják szervesíteni a karaktertörténeteket a katasztrófafilmes/horrorfilmes vonulattal. Mikor támadnak a madarak, durván megtörik az addigi stílus, és szinte egy trashfilmbe cseppenünk. :D

Jóllehet, amúgy a szimbolika tökéletes, és Hitchcock ezúttal is a nő-férfi-szülő háromszögről beszél. A madarak így azt testesítik meg, amit egy hatvanas évekbeli európai művészfilmben semmi sem (pontosabban: a Semmi :DD) testesít meg. Bizalmatlanság, értékválság, egzisztenciális szorongás és hasonló hangzatos bölcsészfogalmak.
Na, meg persze a freudi pszichológia. :D Hogy van a domináns anya, aki nem akar/tud elszakadni a fiától, féltékeny a leendő nejére. A madarak az ő dühe és féltékenysége is. Jellemző, hogy akkor jelenik meg az első támadó madár, aki pont a bájos főhősnőt környékezi meg, mikor végre kikötni készül a férfinál, és egymásra pillantanak. Így tulajdonképpen Hitchcock azt önti katasztrófafilmes formába, amit a Psychoban is láthattunk, de már az Észak-északnyugatban is meg volt. Tulajdonképpen ezt erősíti az életművében egyre jobban. A pszichoanalízis 40-50-es évekbeli divatja ezalá csak adta a lovat. :D

Tehát jó film, de kicsit szervesíthette volna Hitchcock ezt a madaras támadós részt jobban, mondjuk úgy, mint ahogy az utolsó fél órában láthattuk. Ezért csak 8/10.

2012-12-03 16:23:30 Dynast Grausherra (5) #67

Újranézve sokkal jobban átéreztem a film zsenialitását, mint elsőre. Már eleve nagyszerűek Az édes életre tett utalások. Ráadásul most úgy néztem meg, hogy teljesen Melanie és Brennerék kapcsolatára koncentráltam, és nem hagytam magam megvezetni a madár-horrorral. Érdekes, hogy a legtöbb hozzászólás a madarakra vonatkozik, és nem sokan foglalkoznak Lydia Brennerrel. Legújabban úgy éltem meg ezt a filmet, hogy valójában kettős fenyegetés van benne. A támadó madarak elég nyilvánvalóak, de ha Lydia szemszögéből nézzük a filmet, akkor Melanie ugyanolyan veszélyes. Igazából nem a két szerelemmadár a vész hírnöke, hanem Melanie, aki idegenként betoppan Bodega Bay-be, és felborítja(?) Brennerék életét. Lydia mindenképpen így éli meg. Érdemes megfigyelni minden arckifejezését, amikor Melanie-val találkozik. Csak akkor enyhül(?) meg iránta, amikor a madarak általi fenyegetés fokozódik. De akkor is jobban szeretné, ha Melanie egyedül távozna éjszaka. (És ezzel talán magával vinne minden bajt, amit okozott.)

2012-12-01 22:24:56 critixx (4) #66

Az a határon egyensúlyozik, de legalább annyira thriller mint horror. Abban például elég "kísérleti" hogy az elején elindít egy hamis thriller-szálat, mely annál inkább becsapós, mivel eléggé hajaz Hitchcock korábbi filmjeire. A Madarak sokkal egyértelműbb, letisztultabb ilyen tekintetben.

előzmény: VVega (#65)

2012-12-01 22:14:55 VVega (3) #65

És a Psycho?

@Írisz ha úgy érted legrosszabb, akkor a Topázt semmiképp se nézd meg, az tényleg nagyon gyenge.

előzmény: critixx (#64)

2012-12-01 21:49:11 critixx (4) #64

A Szédülés mellett talán ez Hitchcock "legmodernistább", leginkább kísérletező (legalábbis a Hollywood által engedett kereteken belül) filmje, ezért is vannak lyukak a történetben, például az, hogy nem tudjuk miért is támadnak a madarak. És - miként Írisz mondja - tulajdonképpen ez Hitchcock egyetlen horrorfilmje.

2012-12-01 21:36:59 Írisz (4) #63

Ez Hitchcock-nak talán a legborzalmasabb filmje. Ha a Grimm mesék a horror kezdeményei voltak, akkor ez még inkább. Végignéztem egyszer, aludtam is rajta egy kicsit, mert késő este volt már, amikor néztem egy pár éve, de borzalmas. A filmgyártás korabeli trükkjei azonban remekül tetten érhetők az alkotásban.

2011-12-07 20:39:32 Dynast Grausherra (5) #62

Ahogy néztem, az jutott eszembe, ez nem is horrorfilm, hanem egy családi dráma, amiben mellékesen madarak gyilkolnak embereket. És nekem éppen ezért tetszett, manapság ilyen felállással (békés kisváros, hétköznapi emberek) a leggagyibb horrorfilmek készülnek gyilkos méhekkel, hangyákkal, tengerimalacokkal. Hitchcock alkotásában viszont van három kifejezetten erős karakter, akiknek a kapcsolata önmagában megérne egy filmet. A madarak jelenléte csak hab a tortán, szenzációs képekkel. Összességében ugyan éreztem zseniálisnak, de a játszótéren üldögélő hollók és a helyiek reakciói mindenképpen azok.

2011-10-25 16:20:27 Rorschach (1) #61

Értelmetlen és unalmas, szörnyű. Értem én, hogy a legtöbben már csak könyörületből sem adnának rá hármasnál rosszabbat, nekem viszont - Hitchcock ide vagy oda - még a nagyszerű effektek tükrében sem áll rá a kezem az enyhébb értékelésre.

2011-09-28 17:18:35 csabaga (5) #60

Egy Hitchcock film értelmezésénél fontos,hogy a rendező nem akart művészi értéket teremteni(mindez idézőjelben),hanem a célja a szórakoztatás,esetleg(ennél a filmnél)az ijesztgetés volt.
Mindezt magas nívón művelte,így inkább művésszé vált,mint sok művészieskedő kollégája.

2011-09-27 20:56:13 Cesare Gonzago (5) #59

(A kérdést remington827-nek címeztem.)

előzmény: Cesare Gonzago (#58)

2011-09-27 20:55:23 Cesare Gonzago (5) #58

Láttad a Madarak című filmet?

előzmény: Cesare Gonzago (#53)

2011-09-27 20:06:15 remington827 (?) #57

Talán mert ezt hívják történetnek?

Én az újhullámos "nagyonművész" giccseket nem értem, amikor a szerencsétlen készítők még egy átlag történetet sem tudnak összehozni, ehelyett nincs semmi, és azt előadják úgy, hogy az nagyon valami (Cloverfield, Road, stb). A kritikusok elájulnak, a gond megoldva, hiszen "minek történet, nem kell az", a lé dől, mi kell még? A közönség meg meggyőzi önmagát, hiszen vak világtalanként szomjazza a kritikustok véleményét, ha már az intellektusbeli hiányosságai miatt sajátot nem is tud kialakítani az átlag néző.

Szerencsére úgy tűnik, ez a agyrém ahogy jött, úgy is megy ki a divatból, és beáll a sorba az elmúlt 10 év sokadik, a filmezést és moziélményt örökre és elképesztően fantasztikus módon megreformáló forradalmi giccsparádéjának panteonjába, valahová a 3D és a kamerarángatás közé.

előzmény: Cesare Gonzago (#53)

2011-09-19 11:07:10 tomside (5) #56

De vad képzelgéseknek/ olvasatoknak/ (bele)magyarázatoknak a termékeny táptalaja lett az én fejemben ez a befejezés egy ilyen filmben!

Az már amúgy is roppant mód érdekel, hogy Cesare rengetegszer olvassa a filmeket az attikai tragédiák felől. Vajh miért? Ez már biztos vmi munkahelyi ártalom... :) Na mindegy, én meg bármibe beleolvasom az egzisztencializmust. (Ha kell, ebbe a filmbe is.) :) Apropó, attikai tragédiák... Csak nehogy darázsfészekbe nyúljunk Cesaréval! Szerintem ugyanis igaza van! Ez a film az európai kultúra gyökereivel dolgozik, ugye, ez nem vitás. Ergo jelentésesítenünk is innen kell. Arisztophanész Ornithész című komédiája igen jól bontja ki a motívumot. A madarak a jóslatok hozói, ők maguk nem [i]jelentenek[/i] ők utalnak(!) Ezért teljesen indokolt a teljesen nyitott befejezés, a magyarázat hiánya. Részemről ennyi. És akkor mindenki gondoljon magyarázatként, amit akar - hidegháborút, lételméletet, boszorkányságot, átkot, etc. - igaza lesz. A film nem jelenteni, hanem sejtetni akar, és ezt tökéletesen meg is teszi. Innentől kezdve pedig nem elnagyolt műalkotásról, hanem elnagyolt, cizellálatlan, pallérozatlan befogadói magatartásról beszélek. Építő szándékkal és a legnagyobb tisztelettel maradok hódolójuk! :)

(És akkor már bele sem másznék a jövő-madár-vak jós Teiresziász-kikapart szemű áldozatok -etc jelentéskörének fejtegetésébe, mert nem úsznám meg 2 oldal alatt.)

2011-01-08 18:24:59 Cesare Gonzago (5) #55

Számomra teljesen érdektelen bármiféle magyarázat: a madarak jönnek, támadnak, visszavonulnak, végül fenyegetően ülnek a távírópóznákon. Engem végtelenül zavar a mai filmek didaktikusan szájbarágós elbeszélésmódja. Miért kellene mindenre magyarázatot adni? Vallom, hogy a korunkban túlhajtott ráció megöli képzeletet, és ily módon egyre sivárabbá változtatja mindennapi életünket. Az alkotók - tisztelet a kivételeknek - komplett idiótának vélik a nézőket, bár tény, a moziba járó közönség egyre fiatalabb, a filmek elbeszélésmódja is ennek megfelelően egyre infantilisabb. A Madarakban minden a helyén van: Hitchcock éppúgy gúnyt űz a madártámadás okainak vallási értelmezéséből, amikor egy részeges alak citálja a Szentírást, mint a tudomány okoskodásából: a hobbi-ornitológus Mrs. Bundy lepődik meg leginkább az ártalmatlan szárnyasok alkotta madárlégiók pusztításán.

előzmény: BonnyJohnny (#54)

2011-01-08 00:27:44 BonnyJohnny (3) #54

Mondom, a magyarázat hiánya az én szememben nem nagy hátrány. Sőt, inkább az, mint valami hülyeség.
A Cloverfieldnek is pozitívumként írtam fel, hogy a szereplők nem tudják mi az és miért? Márcsak azért sem, mert, maga a magyarázat is, meg az is, ahogy megtudják, szájbarágós lett volna. Ugyanúgy ezen film esetében is.

előzmény: Cesare Gonzago (#53)

2011-01-08 00:22:53 Cesare Gonzago (5) #53

Miért kell mindent túlmagyarázni, szájba rágni? Ez valami generációs nyavalya lehet újabban... :)

előzmény: BonnyJohnny (#52)

2011-01-07 23:57:45 BonnyJohnny (3) #52

Ha eltekintünk attól az (amúgy igencsak jelentős) ténytől, hogy itt madarak (még növényevő verebek is! mer' a holló, meg sirály még hagyján) támadnak az emberre, és ráadásul magyarázatot sem kapunk rá... egész jó film. Meg kell mondjam, nekem jobban tetszik a magyarázat hiánya, mint az erőltetett magyarázat. Márpedig ekkora farkasordító marhaságra csak egy nagyon ostoba magyarázatot lehetett volna találni. Akkor inkább ne legyen! Bár kétségtelen, hogy a magyarázat hiánya, nem olyan jó, mint egy jó magyarázat, de tartom, hogy a rossz magyarázatnál jobb.
A trükkök (műmadarak, vetített madarak) elég átlátszóak, de '63-ban szerintem zseniálisak lehettek. És ehhez hozzájárul a feszültségkeltő jelenetek, és az azokat követő dinamikus támadások jól megrendezett mivolta, ami bizony, ma is megállja a helyét. Mindenképpen jobban, mint az Olórin által említett elfajzott utódok, amik közül a legalja, még a trükkök tekintetében is elmarad a majd' félszáz éves klasszikustól.
A karakterek és színészi játék is kiemelkedő az ilyen filmekhez képest. Hitchcock aktuális szőke nője ismét gyönyörű (bár színészileg nem túl acélos), és általa játszott női főszereplő is illik Hitch életművébe. A többi szereplő és alakítás is megállja a helyét az ilyen filmekhez képest. A komplikált családi háttér drámája pedig külön piros pont.
DE Hitchcocktól ez nagyon kevés.
Nagyon szép a film fényképezése, és a zene hiánya (ami először fel sem tűnt), nagyon jó. Pontosabban a madarak hangja adja a plussz hatást, mikor kell.
DE, a befejezés tényleg snassz. Így elkocsikázhattak volna két támadással előbb is (mint a rádió szerint az egész város), ahelyett, hogy fel-alá futkároznak az öböl partján, aztán meg beveszik magukat a házba.
A film egyértelműen kiemelkedik az ilyen jellegű filmek közül. Sőt, szinte sértés azokkal egy lapon emlegetni. De Hitchcocktól kevés, és általánosságban is csak egy közepes. A komolyan vehetetlen támadók és a jó magyarázat hiánya végett eleve négyesről indult. Mert ilyen film tőlem egyszerűen nem kaphat zseniálisat. De ez még a jóról is lecsúszott.
6/10

2010-01-18 19:20:53 myke7 (4) #51

Most sikerült bepótolni ezt az alapfilmet. Vizuális hatásai jelentőse megkoptak, de a "lelki terror" rész, még mindig adott. Érdekes látni, ahogy a békés buta állatok, hogyan is fordulnak át gyilkos ösztönlénnyé. Az, hogy nem tudunk meg semmit a támadások mögött rejtező okokról, nem von le semmit a film értékéből. Szerencsére 1-2 filmben elővettek már valami hasonlót, ami szerintem fokozza a hangulatot és a kíváncsiságot (Cloverfield).

2010-01-10 22:47:30 mchn (5) #50

Ujranezes utan 2-vel javult az osztalyzatom. Baromi jol szorakoztam es slussz.

2009-09-26 09:38:33 Gasz András (4) #49

Madarak:


Hitchcock egyik nagy filmjeként kikiáltott alkotás ennyi év után is bír hatással. Benne van a megszokott elejétől felvett feszültségérzet, a suspense, 1-2 karakter végigkövetése, a film felétől pedig egy erős műfajváltás mondható. Érdekesség tényleg hogy zene füleinknek nem hallható a film alatt de ez nem is biztos hogy baj sőt. (talán majd a remakeben ? )

Maguk a madarak olykor jól megoldottak, máskor fájó hogy látszik mennyire mű az egész. (épp ezért várom a remaket ott már a technika is erős lesz remélem a rendező is a feladat jó megoldásához) . A film csúcspontjai talán az első támadás, az éttermes beszélgetés/telefonfülkés rész, és a végső sötét házban meginduló támadások.


A film vége idegesített hisz úgy van vége mintha a következő epizód következne a tv sorozatban és már alig várnám. De itt ugye erről szó se volt. Magyarázatot vagy bármely sugallatot se kaptunk a madarak viselkedésére, igaz Alfred rendezőnk elmagyarázta egy rövid előzetesben a film készítésének okait a youtuben is fellelhető. A film első 25 perce is amolyan tv sorozatot idéző 'eseménysorozat' nagyon nehezen és egyszerűen indul a film.Aztán úgy kb a 45. perc felé beindul a káosz.

Hitchcock ereje látszik a filmben és a fényképezés nagyszerűsége is. A színészekért viszont biztos nem nézné meg a nagyközönség csakis, mert nagyot nem nyújtanak inkább a mellékszereplők azok akik igen. ( a gyerekek az iskolában még iszonyatosabbak) A forg. könyv pedig nehezen indul be mint már írtam de sokan akarnának ilyen forgatókönyvet ha 40. perc múlva jön a káosz és az addig felvezetett út már értelmet nyer és megéri a kisebb 'szenvedést'.


Nem a mester legjobb művei közé tehető az biztos , de erőteljes és újító jellegű a műfaját, elemeit tekintve, a mester addigi filmjeihez képest.

75%

2009-08-24 14:06:13 Cesare Gonzago (5) #48

Egyáltalán nem "retro-horror". Még csak nem is horror.

2009-08-15 20:16:43 kópé (4) #47

a film után egy hétig csak retro-horror néztünk
mosolyognivaló ma már, de mindenki innen vette az ötleteit és felturbózta

2009-07-16 14:34:43 Mr. Bandi (?) #46

A filmről nagyjából leírtak itt már mindent, nekem tetszett, érdekes, hogy Hitchkok itt is alkalmazta azt, amit mondjuk a Psychoban, hogy elindít egy szálat, aztán kiderül, hogy a film nem is erről fog szólni. Az egyetlen, ami kevésbé tetszett, hogy befejezetlennek éreztem egy kicsit.

2009-05-11 23:55:54 -senki- (3) #45

Nem tudom a sirályok természetes viselkedésében mi a morbid számodra...?

előzmény: puttancsospeti (#44)

2009-05-11 22:29:44 puttancsospeti (4) #44

A madarak fura lények. egyfelől a szabadság és a légiesség képviselői, de másfelől van bennük valami morbid...
Ezt jól letalálta a film.

előzmény: Darwin (#43)

2009-05-11 22:28:19 Darwin (4) #43

Számomra ez a film a szimbólumaiban mond sokat. A madárboltba a kalitkába zárt madarak simán jelképezhetik az embereket. Ahogy aztán a szabad madarak cselekedetei egyfajta lázadást. A szerelemmadarak pedig a ketrecben is megtalálható boldogságot. Illetve ezen túl maga a küzdelem mutathatja az ember küzdelmét a természettel, amit akár felfoghatunk egyfajta magasabb lénynek, lásd madár és ember relációja.

  • 1
  • 2