Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Én Shyamalannak ezt a filmet már nem tudom megbocsátani. Az Idő is feszegette a határokat, de ez...
Kb. mintha a lánya kérdezte volna: "Apaaa, tudnál kis promót a zenéimhez csinálni? - Shyamalan: fogd meg a söröm."
Ennyi a véleményem. Kettest is csak azért adok, mert egy két jó zene végülis tényleg elhangzott a filmben. Egy vicc ez a film.
Nem tetszett, lyukas meg röhejes.
Rendező úr részéről kevéssé elegáns tett bekasztingolni a saját, wannabe popsztár lányát a filmbéli popsztár szerepére, igy promótálva a szeme kis fényét. Apukai szögből is ellentmondásos ez a "beraklak én a showbizbe, kislányom!" gondolat, mert hát mi a szent szarért nyomnád ebbe bele a saját lányod, normális vagy? Művészi szempontból pláne szükségtelen és kendőzetlen nepotizmus, picsába az egésszel.
Viszont el kell ismernem, hogy mivel a film önmagában is recseg meg ropog, a kislány személye - minden előzetes ellenérzésem dacára - nem igazán lóg ki belőle. Nem egy magas filmkészítői értéket sütöget Shyamalan, úgyhogy a nyomokban borzasztó párbeszédei és suta rendezése közé belesimul a kislánya szerepeltetése is. Hogy milyen szájízt hagy ez az ötlet (meg az, hogy a másik kedves lányából pedig történetesen rendezőt akar faragni), azt most inkább nem ereszteném bő lére.
Inkább némi pozitívum: nem egy moziba való, igazi film a Trap, inkább valami húsz-husznöt évvel ezelőtti tékás utánérzése van, csak akkor még a profilozó szemszögéből csinálják meg, akit Morgan Freeman játszik fedorában-ballonkabátban. Mindemellett bevallom, lyukas és nevetséges voltában is szórakoztatott a film. Egyáltalán nem olyan érzés volt nézni, mint a Watcherst vagy az Oldot, hogy "légy szíves, öntsél ólmot a szemembe-fülembe, csak ne kelljen ezt a szart végignéznem," nem. Nézem a filmet, lassan összeérnek a szálak, minden eléri a kis konklúzióját, és akkor "te jjjó isten, hogy lehet még ennyi hátra belőle?"
Nem nagyon néztem előzetest, csak amikor kénytelen voltam rá a moziban ülve, úgyhogy nem tudom, mennyire ment bele a marketing az önspoilerbe, de én nem tudtam róla semmit. Így engem maximálisan váratlanul ért a film teljes második fele. Akármilyen elképzeléseim is voltak azt illetően, hogy legalább a következő tíz percben merre fog haladni a sztori, mindet felülírta.
Hogy így, jól van, akkor most hazaviszi a popsztárt és jó Shyamalan módon kiderül, hogy minimum anyukával, de inkább az egész családdal együtt követte el a szörnyűségeit, és akkor majd izgulni kell az énekesnőért... nem.
Jól van, akkor alagutas-kommandós egyenruhás trükkel (csak zárójelben jegyezném meg, hogy aha persze) elcsaklizta a csajt a limuzinnal, majd most viszi kikötözni-megszurkálni, most kell izgulni érte... megintcsak nem. Ráadásul ki is szökik a sofőrülésből, amit nyilván senki nem látott a limó körül összegyűlt negyvenhat ember közül (ahaaaa peeeersze).
Fenntartották a figyelmem az olyan debil hülyeségek, mint pl. hogy képes a film megtenni az énekescsajt főszereplőnek húsz percre, aztán olyan hirtelen szakítani vele, mint ahogy belekapaszkodott. Ez váratlanul ért, hiszen a semmiből jött, és épkézláb mozi nem csinál ilyet, mert nem tudja hihetően előadni. Szerencsére zseniális M. Night Shyamalanünk már réges-rég nem hajlandó ilyesféle béklyóknak alávetnie magát. Holmi hihetőség, meg kétkedés felfüggesztése? Ugyan már, inkább majd utólag visszavág a hiányzó bicikliküllőre, és hidd el, hogy négy masodperc alatt kiszedte a csóka a drótot a helyéről, miközben húsz kommandós figyelte, és senkinek nem tűnt fel.
Csodás parasztvakítás, kitűnően szórakoztam rajta. Olyasmi érzés volt nézni, mintha egy bűvészt látnál, aki már bőven túl a csúcson elkezdi előadni régi nagy trükkjeit, de közben három percet nem bír ki belebakizás nélkül. Közben meg a karizmája (ami jelen esetben az egyre marhább csavarok, és egy felemás script ellenére is működő Josh Hartnett, akit csak dicséret illet) így is elviszi az egészet a hátán annyira, hogy egynek nagy duzzogva elmenjen az előadás.
Ennyit tud a Trap. Nem egy igazi film (szerintem a Kopogás az volt), de cserébe nem is egy élvezhetetlen futószalagmoslék (Old, és a többi).
Az egész film egy blöff.
A második félidőtől teljes lejtmenet.
A befejezés meg röhej.
Ennél hülyébb rendőröket még nem láttam vásznon megírva.
Leírták már 5000-en, hogy Shyamalan a Falu óta szar filmeket csinál (kivéve Split).
De én eddig mindig elvoltam velük, még az idegesítő Time-al is, mert vizuálisan olyan nyelvet használt, hogy lefejeltem a képernyőt örömömben.
De most. Nem is értem, mintha lógott volna már nagyon régóta valakinek egy moziba küldött Gyilkos sorok epizóddal, ezért most letudta végre. Mert a Csapda nem csak magában szar film, hanem képileg, filmnyelvben is baromi unalmas és érdektelen. Ilyen egy igazi rossz film.
Ahogy írjátok, Shyamalant mostantól csak arra szabadna használni, hogy ötleteket dobjon fel stúdióknak. A konkrét megvalósítást, főleg az írói munkát átpasszolhatná másnak. Az alaphelyzet itt is ígéretes, hogy aztán egymást kövessék a képtelen és kizökkentő fordulatok. Pollyannát (Hayley Mills) azért szuper volt ennyi évtized után újból látni. Minden más sajnos erősen felejthető. Pontosabban (ismét) megmarad a kidolgozatlan alapötlet emléke.
Nem tudtam eldonteni, hogy a hullámzó hangulat és stílus tetszik-e vagy sem, de osszessegeben ez a shyamalani irónia része, úgyhogy hagytam, hadd vigyen. 6/10
Az első fele elment, a második pedig mintha egy közepes Gyilkos Elmék rész lett volna :/
Alapvetően korrekt film ez, de azok a bugyuta csavarok a második félidőtől, erősen lerontják az összképet. Josh Hartnett príma, illetve az első 40 perc, utána egymásra licitálnak a nagyobbnál nagyobb baromságok.
Iszonyat kínos volt a koncert egyébként.
Jobb munka lett mint Shyamalan előző 2-3 filmje, de messze van az igazán jótól. Ha rangsorolnom kellene a rendezéseit, ez úgy nagyjából a 10-11. helyen landolna.
Ez a film egy blöff!
Én fekete öves Dexter rajongóként, jól szórakoztam Josh Hartnett színészi munkáján, de egyszerűen nem tudom megemészteni, amit bambula is írt a legelső kommentjének utolsó bekezdésében...
Az a jelenet a kerékpárral simán kihozta belőlem az addig fortyogó damurolandot, hogy távoztam még a stáblista előtt.
Hát nehogy már olyan rendezzen filmet, aki nem tud főzni! :D Nevetséges!
Remélem nem te nem fogsz csalódni benne és sikerül jól szórakoznod a filmen.
előzmény: branton (#2)
Na most már aztán baromi kíváncsi vagyok arra, hogy Shyamalan hogyan volt képes alulmúlni a legutóbbi két filmjét, melyeket én egész pályája legrosszabjaiként tartok számon.
előzmény: bambula (#1)
WTF!!!!!
Nagyon írigylem azokat a nézőket,akik szerint ez a film nézhető volt,pláne azokat,akik szerint egyenesen jó volt a film.
Konkrétan nálam az Időt és a Kopogást simán alúl múlta MNS.
Ha másra nem,arra gondolom jó lehet a film ,hogy elindítsa MNS lányának a zenei karrierjét.(Már abban az esetben,ha ő énekelt.)
Hartnettet sajnálom a legjobban az egészben,mert neki nagyon jól állt ez a szerep.
Remélem alul múlja a bevételi várakozásokat a film( bár azt nem találtam,hogy ez most mennyibe került,lehet hogy olyan olcsó volt mint a két legutóbbi filmje), ezzel hátha megint kapna egy nagy pofont MNS,leállna egy kicsit és a szünet után egy jobb forgatókönyvvel rendelkező filmmel térne vissza.
Nem érdemelné meg a film,de a koncert alatti történésekért/jelenetekért(ami kevesebb mint amire számítottam) egy gyenge kettest adok neki .
És nagy gratula továbbra is trailerek vágóinak, fantasztikus munkát végeznek néha a moziba való becsalogatásért.
Ha egyszer lesz egy szavazás a filmtörténet legrosszabb SWAT kommandójáról,szerintem a filmben látható tuti a top 3-ban végezne.
Számomra Shyamalan eddigi legrosszabb filmje! És ez egy újabb csalódás. Mert bár nem vártam semmit, de ha a rendező neve mégis felbukkan azért értékelhető, sőt jó filmjei is voltak. Nekem legutóbb a Split.
Itt már a kezdet nekem elég unalmas.
Hartnett mint a világ egyik legcukibb apukája? Bocs de én nem tudom kinézni ebből a mosolyból sem apaságot, sem semmi mást. Elhiszem, hogy jó színész, volt pár film, ami jól is állt neki, mint a hazafias akció mozik vagy a szívdöglesztő a romantikus komédiákban.
De itt...annyira ártatlan!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A rendező úr munkásságának egyediségét a film összességéből maximum 10-15 percben éreztem. A többit levezényelhette volna egy ismeretlen is, annyira karakter nélküli volt.
A film meg béna, unalmas, felesleges, rendkívül kiszámítható és olcsó csavarokkal teli, mindenféle szellemi függöny nélkül hamar rá lehet jönni.
Sajnálom, mert nem citromba harapott kritikus akarok lenni, hanem filmrajongó, aki élvezi a vászon elött töltött pillanatokat. De ez (sem) adta meg az örömöt.