Budapesti mesék (1977) ☆ 👁

(Szabó István)

magyar dráma

3,3
★★★☆☆
77 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2023-07-06 19:34:03 BudapestBoy (2) #8

Kétségtelen, hogy nem egy maradandó alkotás. Legkevésbé a címét nem értem, sok mindent bele lehet magyarázni a csapongó, a színészeket is láthatóan álművésziesen kellemetlennél kellemetlenebb feladatok elé állító, de össze még csak véletlenül sem álló cselekmény folyamába, de Budapestet, egyáltalán nem. Áthatja egyfajta degeneratív erőszakosság is, melyre például Madaras tökéletes választás volt, viszont sem az okát, sem a célját nem értem és kellemetlen szembesülni így vele, ahogy az alkalmanként elhadart életjótanács monológokkal is. Az egyetlen jelenet, ami jópofa, mégha abszurd is a folyón való átkeltetés. Nekem olyan érzésem volt a filmmel kapcsolatban, mintha azért hozták volna létre, hogy a művészfilm sznoboknak állítsanak csapdát, ássanak vermet, melybe talán beleesnek. Ezzel a megközelítéssel meg az a gond, hogy elfelejtették legalább egy kicsit is befedni.

2021-09-21 16:32:39 zéel (4) #7

Figyelemreméltó elemzés Szabó István filmjéről, filmjeiről...ITT

2013-10-28 11:42:02 gerbence (3) #6

Nagyon rossz. Pedig az alapötlet kiváló: a háború pusztítása után túlélő emberek egy csoportja, akik elvesztettek otthont, családot, munkát, megélhetést egy romos, kisiklott villamoskocsit közös erőfeszítéssel visszatesznek a sínpályára, és elindulnak az áhított, elképzelt cél felé, a - reményeik szerint - várost, civilizációt jelentő kocsiszín, a remíz felé. Aminek ott kell lennie valahol a sínpár végén. Elindulnak, mennek, és közben a kocsi és maga az út a remény, az újjáépülés szimbólumává válik számukra. Aztán a hosszú út alatt előforduló nehézségek, akadályok során persze előjönnek belső ellentétek, feszültségek, széthúzás, csakúgy, mint külső fenyegetés, illetve környezeti gátak. Ez így önmagában eleve kellőképp szimbolikus lehetne, elég lett volna erre a vázra egy realista filmet felhúzni.
De az egészet lerombolja Szabó (ill. a forgatókönyvíró, ha az valaki más volt, nem néztem utána) azzal, hogy teljesen feleslegesen elvonttá, szimbolikusságán túlmenően is szimbolikussá teszi a filmet - ezzel azonban nem lesz több, ellenben modorosabb, művészieskedőbb, hiteltelenebb.
Minek kellett ilyeneket beleírni, hogy az út során megfogan, majd meg is születik, sőt, még később iskolás korúvá válik két gyerek? Minek kellett ilyen és ehhez hasonló művészinek szánt, ám valójában üres és teljesen felesleges hülyeségekkel elemelni a valóságtól a filmet? Mintha hét-nyolc éven át húzták volna azt a rohadt villamoskocsit? Most komolyan, nem tudta volna elmesélni úgy, hogy egy-két hét alatt értek célba? Vagy netán mi, nézők, így nem értettük volna meg, mit is akar mondani a Rendező Úr?
Na meg azok a VÉGTELENÜL MODOROS részek, amikor a kamera vágás nélkül végigmegy a sorban álló szereplőkön, és mindenki épp akkor mond ki valami velős, egymondatos gondolatot, amikor hozzá ér el a kamera. Jaj, istenem... meg azok az avítt, francia újhullámos vágások, betétek...
Ebből a sztoriból pl. egy Fábri Zoltán egy zseniális filmet készíthetett volna. De akár Szabó is, ha nem akart volna elgaloppírozni valami újhullámos-jancsós-szürreális, feleslegesen és olcsón bölcselkedő, művész helyett bűvészkedő modorba.
A film így végül igazából rossz, de az alapszituáció, az alapanyag és néhány felvétel annyira erős, hogy megadtam közepest.

2012-10-28 15:50:31 critixx (2) #5

"Semmi kétség, Szabó addigi pályafutása mélypontját jelentette ez a film."

Ez pontosan így van.

2012-10-28 14:22:06 Tenebra (3) #4

Szabó állítólag maga sem szerette e filmjét. Illetve nem állítólag: egy korabeli interjúban jegyzi meg. Szóval egyetért veletek. :D (Én még nem láttam, de azok alapján, amiket eddig olvastam róla, valószínűleg nem tetszene. Nekem már a Tűzoltó utca 25 is túl "formalista" volt, habár még abban van egy erősebb sztori is. De ez állítólag abszolút allegórikus, szimbolikus, még annál is absztraktabb. )

Szerk.: De jó, tényleg lehet szerkeszteni a hozzászólást. :D

Még akkor annyit, hogy bár én négyesre értékeltem, de az csakis a körítés, meg az ötletek miatt, amúgy nem az a film, amit újranéznék szívesen. Majd egyszer erre is sort kerítek azért, mert amúgy alapvetően én szeretem Szabót, "újhullámmajmolás" ide, "akadémizmus" oda.

2012-10-28 13:25:54 tractorking (2) #3

Semmi kétség, Szabó addigi pályafutása mélypontját jelentette ez a film.
Túlságosan leegyszerüsített benne a 'toljuk a villamost' összefogásra buzdító, spekulatív erkölcsi igazsága. A villamos az élet és a történelem valamiféle jelképévé válna, a szerző szándéka szerint. De nem válik azzá, inkább egy didaktikus példabeszéd lesz belőle. A sok moralizálásnak nincs meggyőző ereje, se hitele.

Szerencsére a rendező a nem sokkal későbbi Bizalommal és még más alkotásokkal, visszakanyarodott korábbi útjára.

előzmény: Hoqspok (#2)

2012-10-28 10:28:20 Hoqspok (1) #2

Művész film elgondolkodtató dráma, rólunk emberekről sorsokról vágyaink villamosáról. ( pont )
Erre a témára pont elég volt az a 30 perc amit végig bírtam nézni Olyan mint egy pszicho fegyver simán leépülsz agyilag veszed a kötelet és mész a Dunának.
Nem illik cikizni egy ilyen filmet mert mégis csak Szabó István nagy név és tényleg lerakott pár dolgot az asztalra De veszem a bátorságot és megteszem mert ez is egy vélemény..
Kockázatok és mellékhatások tekintetében beszéljen barátaival konzultáljon kritikus tömeg fórumtársakkal.

2011-08-05 18:51:14 zéel (4) #1

Nem csak budapesti (tan)mese!
Arról, hogy a jó nép elindul valamerre, a változás reményében. De nem világos sem a cél, sem a célhoz (!?) vezető módszerek.
Egy biztos csak, hogy minden bizonytalan.
Mintha nem is a 70-es, hanem a 90-es, kétezres években készült volna ez a film.