Funny Games (1997) ☆ 👁

Furcsa játék

(Michael Haneke)

osztrák dráma, szatíra, thriller

4,3
★★★★☆
347 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2024-01-07 19:41:11 Norbert Simon (5) #74

Ahogy a film címe is adja... Furcsa Játék. Van abban valami "furcsa játék" ahogyan Haneke a komolyabb témákhoz nyúl, abból valamilyen zsenialitás születik. Haneke komolyan gondolkodása készteti nézőjét. Hátborzongató az egész film. A két fiú karaktere annyira félelmetes ,hogy a valósághoz ennél közelebb már csak akkor volna ha itt lennének a fiúk én előttem és úgy csinálnák. (Hasonló a francia filmhez a Szertartáshoz csak ott két lány van.) Én az amerikai változatot láttam jóval előbb de az is szerintem megéri a pénzét. Igen a néző akármelyiket is nézze ( már ha tudja) megérti az erőszak bárhogy történik sosem jó. Ellenkezőleg a legrosszabb ami történhet. És ha megtörténik vagy bekövetkezik nincs megállás, nincs visszaút.

2018-10-07 23:11:16 Rorschach (3) #73

A Furcsa játék első óráját egy napig néztem. Nem emlékszem olyan esetre, hogy többször is levegőzni kellett volna hagynom egy filmet (méghozzá órákig), mert úgy felborította a vérnyomásom, hogy konkrétan nem bírtam megmaradni előtte. Az első óra hibátlan. A többit pedig szeretném elfelejteni.

No nem rossz a maradék sem, de
a lövés szinte elérhetetlen magasságú tetőpont az azt megelőző tökéletes építkezés után, a filmnek esélye nincs még egyszer eljutni ilyesféle csúcsokig. Aztán jönnek a hülyeségek, pölö nem tudom a rendőrség számát, meg pont a gyilkosokba szaladok bele menekülés közben és tudom, hogy ki lehet magyarázni mind a kettőt, de ezek olyan bevett filmes fogások, amiket a Funny games egész addig elegánsan elkerült.

Meg, az első óra színészi játékára a "hiteles" nem szó. Susanne Lothar akkora színészistennő, hogy azt kifejezni nem lehet. De.
Ha meghal a gyerek, a sztorinak viszont még nincs vége, anya-apa óhatatlanul használható karakter kell, hogy maradjon, így pedig pont ez a hitelesség sérül. Tudom, hogy sokk, tudom, hogy késleltetve üt be, mégis... Úgy éreztem, kilóg a lóláb.

A távkapcs meg, hát arra így hirtelen felindulásból nem is tudok mit írni. Mi a fasz. A kamerába kacsintás az igen, de ez már sok volt.

2018-07-27 21:16:58 Xaos (5) #72

Arno Frisch-en kívül már egyik főszereplő sem él, kivéve a kisgyereket, feltéve ha főszereplőnek tekintjük.

előzmény: somogyireka (#71)

2018-07-26 10:12:24 somogyireka (5) #71

Na jó, bevallom, moziban nem tudtam volna végignézni..ahhoz ki kellett volna űzni magamból a "lelkemet", mint ahogy a két pszichopatának sikerült. Úgyhogy néha csak a feliratot néztem, német nyelvgyakorlás is oda..ám 1-2 sikítás azóta is visszhangzik, és még napokig fog, na jó isten igazából mindig is hallom az "embernemzetség kiáltásait", ez a megcsinált, készre gyártott boldogság, ez a wannabe happiness ez éppen csak lepel rajta.
És az is feltűnt, a férfi főszereplő a film után pár évvel a való életben is halott, aztán a nő is követi, aki nem csak a filmben, de az életben is a felesége. Mert ha már színészművészet, és ugye úgy igazán, nem csak tánciklás a színpadon, akkor egy ilyen film után "minimum" úgy kiég az ember, hogy onnan hiába jön villanyszerelő, fektetnek új kábeleket..
És persze, hogy trükkös ez a Haneke, hogy kikacsint nekünk a filmből, hogy na mi van hülyegyerekek, jöttetek bámulni a gyilkolást, kényelmes karosszékből? De engem ez sem hat meg, és nem lesz könnyebb a film. Végül is tök mindegy, hol, a való életben, egy elborult elmében, vagy egy mozifilmben de itt vannak közöttünk ezek a förmedvények, akikkel egy fajhoz tartozunk..és nincsen nekik semmi céljuk, már az eszme is elveszett, nem holmi istenségért megy a gyilkolászás..Csupán ki kell tölteni valamivel ezt a rémüres életet, mert annyira unalom..
Annyira utáltam nézni, hogy már majdnem imádtam. Annyira velőtrázóan átéreztem a sikolyt, a kínt, hogy már majdnem élvezet, és annyira átjött, ezen a ponton már "isten" sincs, akiért érdemes..
Most az jut eszembe kapásból, az meséljen nekem boldogságról, aki egy ilyen furcsa játékot túlélt..előtte üresen dobálódzunk csak a nagy szavakkal. Úgyhogy most már csönd legyen.

2018-07-25 17:26:49 mimóza (5) #70

Nem tekerhetnénk vissza a forgatást úgy egészen a Händel darabig? Így. Elég is lesz. Köszönöm.

2018-07-18 16:20:17 Calavera (?) #69

amikor először láttam, nem nagyon voltam képben, hogy most mit is látok, mi ez az egész, és egyáltalán, hogy miért nézem. Majd napokig beékelődött a fejembe, és már csak nem napok óta tart, hanem lassan 10 éve (amikor először láttam)
Ám úgy vagyok vele, mint a Requim egy álomért-tal, hogy nem akarom többször megnézni, mert lehet hogy ahogy most "ütne" elrontaná azt a hihetetlen élményt, mint amikor először majd utána párszor végignéztem.
Úgy maradt meg bennem, hogy zseniális (mert hát az is, nem kérdés)

2018-07-12 21:16:33 ryood (5) #68

reality-show a javából

2017-10-10 21:33:41 Proxyi (5) #67

Degecről való ez a film... Csak azokra reflektálnék, akik azt mondják, simán elverték volna a két srácot. Esetleg, ha jártasak martial artsban, el is hiszem. Az apának viszont nyilván semmi esélye nem volt, ha a nő beszáll is csak kettő vs kettő, akiből az egyik a gyengébbik nem, de mindegy is, teljesen esélytelenek.
De a lábtörés után akár Bruce Lee is lehetett volna ott, nem tudott volna semmit tenni.

Adott két sportos, jókötésű fiatal, akik gonoszságukból kiindulva valószínűleg elég jártasak a "rosszabb környékeken", és semmi morális gátlásuk nincs, ami jóérzésű emberben max a túlélésnél fordul elő (de talán még ilyenkor sem mer ugrálni annyira, hisz ott a családja, nem akarja, hogy őket bántsák)... Egész végig azon agyaltam, hogy mit tudtam volna tenni a helyzetben a lábtörés után:semmit. Nem lehetsz elég gyors, nem vagy erőd teljében, sőt sérült vagy, és számbeli fölényben vannak.
Elképesztően nyomasztó belegondolni is...

2016-02-26 17:00:07 Charlie O'Brian (3) #66

Tulajdonképpen Haneke elérte a célját, hiszen elgondolkoztunk a filmjén többen is.
Lehet, hogy éppen úgy hatott rám a film, ahogy Haneke szerette volna, tekintve az idézetét... "ha népszerű lesz, akkor nem értettek meg..."

2016-02-04 09:04:54 Prüstü (4) #65

Én személy szerint hiszek abban, hogy nagyobb eséllyel elkerülhető ez a "villámcsapás", ha nem vagy túlzottan naív és jóhiszemű. Nem azt mondom , hogy paranoiddá kell válnod, hanem intellektuálisan elemzőbb karakterré, jobban felmérve egy adott szituáció veszélyforrásait.
Természetesen ez sem mindig elég, arra hogy elkerüld a dolgot, de szerintem bizonyos %-ban csökkenti az esélyét.

Persze ez a film, nem a legjobb példa erre, hisz olyan kirívóan, felróhatóan nagy hibákat nem ejtettek az áldozatok, főleg azért mert egy megbízható ismerős által érkeztek a "vendégek".

előzmény: Charlie O'Brian (#64)

2016-02-03 17:39:24 Charlie O'Brian (3) #64

Ha megnézzük pl. az egyik szereplő viselkedését az az érdekes hogy bár nagyon félénknek és szerénynek tűnik, valójában borzasztóan agresszív a föllépése. A tojástörős srácra gondolok. Az a jelenet önmagában nagyon feszült és vészjósló.
"Óvatosságra int" -ez érdekes. De vajon ki lehet-e egyértelműen zárni, hogy áldozat váljon az emberből? -Szerintem nem. Olyan ez, mint a villámcsapás, csak az vigasztalhatja az embert, hogy kicsi rá az esély, de megtörténhet hasonló.
És vajon nem válna-e betegesen paranoiddá (és rosszabbá) az emberiség, ha a legrosszabbra (is) készülnének az emberek óvatosságból?

Az mindenképpen "erény", hogy fölhívja a figyelmet a szélsőséges viselkedés létezésére. (Szerencsére a pszichopata személyek döntő többsége sem követ el ilyesmiket.) Azonban erről sokan tudnak amúgy is.

2015-12-30 13:04:33 Prüstü (4) #63

A lentebb leírtakban nekem is leginkább a vita, konfliktuskezelés hiányossága, elbénultsága volt meghatározó.
Amikor Mühe visszatér a házba és a feleségével beszélni akar, hogy tisztázzák a dolgot, de a feleség fogja magát megsértődik és kimegy a helyiségből, mert nem vágta ki őket egyből Mühe... már itt elbukott az adott szituációra vonatkozóan a kapcsolatuk, az összetartozásuk, az együttes fellépés hiányában már tudtam hogy halálra vannak ítélve. A másik érdekes jelenet a filmben a kutya golfütővel való likvidálása...garantálhatom hogy egy ilyen jellegű ebet nem olyan egyszerű eltenni láb alól, Haneke a húsvér realisztikusságában ez egy hiba nálam

Összességében egy vérbeli Haneke mozi, ami minden tabut lesöpör az asztalról és a gonosz finálé nálam leginkább George Sluizer Nyomtalanul című filmjét idézi. Nehéz osztályozni, mint Tenebra is írta erre a tömény borzalomra nehéz 4-nél jobbat adni, viszont hogyha a történések realisztikusságát és a szereplők életszerű reakcióit nézem, akkor egyértelmű 5-tös. Tanulságokat bőven rejt a mű, elővigyázatosságra int, valamint a társadalomkritika is abszolút átérezhető.

2015-11-14 11:12:39 limupei (4) #62

Semennyire nem jellemző rá, pláne nem 1997-ben. Nézd meg milyen petíciót írt alá pár hónapja, az alapján belőheted, mi a véleménye erről. SPOILER: nem az, amit írsz. Inkább olvasd el a kommenteket, ott szépen ki van tárgyalva, miről is szól ez a film.

előzmény: Mindcrimewithin (#61)

2015-11-14 02:03:12 Mindcrimewithin (?) #61

A héten láttam először, egy ideig még utoljára, mert ehhez gyomor kell. Már nézés közben is egyre nyomasztóbban gondoltam erre, de a mai nap után már bátorkodom leírni, mire gondoltam.

A mai párizsi merényletek után ugyanis arra gondoltam, hogy a háromtagú család Európa a két ok nélküli betolakodó pedig szimbolikusan az Európát fenyegető terrorveszély. Mondjuk ki, a két pszichopata srác a civilizációra nem hajlandó / alkalmas embertömeg, amely csak ártani tud / akar. Messzire vezet? Hanekére mennyire lenne jellemző ez a látásmód?

2015-11-10 15:31:18 Charlie O'Brian (3) #60

Rettenetesen nyomasztó: a tehetetlenség. Hogy annyira eszköztelenül, annyira egyszerűen kerülnek ezek a szociopaták olyan helyzetbe, hogy tényleg nem sokat lehet tenni és tényleg érezzük, hogy tragédia is lehet belőle. Legalábbis amíg él a gyermek, addig nyilván miatta nem igazán tudnak harcolni a felnőttek sem, mert féltik mindennél jobban. A gyerek halála után mondjuk fordul a dolog, ekkor el tudnék képzelni igazi élethalál harcot a felnőttek és a szociopaták között, akármilyen kimenetellel. Az egyedüli logikátlan cselekedet, amit láttam az áldozatok részéről, hogy nem valami segélyhívót hív azonnal az apa, hanem ismerőst hív... arrafelé nincs 112, vagy 911? Érthetetlen.
Több ponton azért pechjük is van az áldozatoknak. A visszatekerős jelenet leginkább élét veszi a történteknek, anélkül maga a borzalom lenne a film, bár éppen előtte fordulna a kocka...
Nem hinném amúgy hogy bármiféle erkölcsi aggály fölmerülhetne, ha egy ilyen, teljes erejű támadás esetén, valaki megvédi magát és lelövi mondjuk az egyik támadóját...

2015-11-10 15:15:34 Charlie O'Brian (3) #59

Majdnem elviselhetetlenül borzasztó film. Csak olyannak ajánlom, aki minden emberi szempontból szeretné a tűréshatárát feszegetni, vagy akinek "nincs lelke"...
Tökéletesen céltalan kegyetlenség, tehetetlenség, értelmetlen tragédia jól láthatók benne. Elviselhetetlen, nézhetetlen lenne ha nem lennének benne a kiszólások illetve a visszatekerős jelenet. Ezek a pillanatok kiragadják a nézőt, illetve biztosítják, hogy filmet néz. Így is szörnyű.
Nem tartom zseniálisnak, sem kiemelkedőnek. Visszaél azzal, hogy a történet rendkívülisége és elviselhetetlensége miatt várhatóan jobbra értékelik, mint amit valóban ér.
Különösen szörnyű, hogy igazából hasonló akár a való életben is megtörténhet és igazából nem is lehet ellene jól védekezni. Kicsi eséllyel, de nem lehetetlen sajnos. Olyasmi ilyen történések áldozatává válni, mint a villámcsapás, nem igazán tehetünk ellene, csak az vigasztalhat, hogy kicsi esély van rá.
Mindezek fényében nem hinném, hogy bármiféle magasabb rendű célt szolgálna a film azt meg pláne nem, hogy jobb lett ettől az alkotástól a világ, inkább rosszabb.

2013-07-08 15:02:59 blazserbozso (5) #58

Jaj, nagyon nyomasztó film volt. Jó értelemben, mármint ezzel ez volt a célja a rendezőnek és ragyogóan hozta a tervet. Néha enyhít a feszültségen a kikacsintással, de aztán azonnal visszajutunk a klausztrofób, megindolkolhatatlan, szadista gonoszság bugyraiba, amikor elfogy a levegő, szűk a tér és kényelmetlenül fészkelődsz a fotelben és sűrűn kommentálod úgy a filmet, hogy "Kinyírnám ezt a két rohadékot...".

Aki nyomasztó, durva thrillerre vágyik, ami végig a hatása alatt tart, nézze meg. A lassúság előnye a filmnek, néha elviselhetetlenre növeli a feszültséget. Régi film, de ma is élvezetes.

2013-03-29 01:07:41 Adam Taylor (5) #57

Haneke zseniálisan játszik velünk.
A rendező célja, hogy teljesen lecsupaszítsa a történetet a moralitásig - a kegyetlenségig, az állati bánásmódik etc. Paradox módon azonban ezt pont nem a naturalizmussal éri el. Egy ilyen történettől ugye mit várunk? Tövig rágott körmöket, izgalmat, a kiszabadulás mámorítóan közeli pillanatát ami persze mégsem történik meg, a kártyák minimum egyszer megkeverését. Ehelyett Haneke elidegeníti a nézőt, teljesen szembe megy az elvárásaival: megfosztja őt az élvezettől. Megfosztva attól az élvezettől, amit egy ehhez látszólag hasonló film, egy horror, egy thriller ad, megfosztva attól az élvezettől, amit a pszichopaták élnek át. Így tudunk csak szembesülni ennek az egész sztorinak a súlyával: hogy teljesen elidegenítenek bennünket tőle. Már belelendülnénk, elkezdenénk izgulni, őrjöngeni, bármi: és a gyilkos kikacsint. Látszólag vége a furcsa játéknak, a házaspár megmenekül; de nincs gyors helyzetváltás, hogy majd ők erednek az üldöző nyomába, nincs gyors ránkijesztés, hogy a semmiből visszajönnek az elmebetegek: lassú, elnyújtott, szánalmasan vánszorgó percek vannak, egy egyébként már számunka is szánalmasnak tűnő, megalázott házaspárról. De a gyerek, a nő menekülésekor sincs hirtelen snittel a sötétből kilépő figura, felharsanó háttérzene, stb. Haneke elveszi tőlünk a bűnös élvezeteket, nem látunk vért, trancsírozást, a kínzás valód mocskossága mind kamerán kívül történik. A lényegből, az adrenalinfröccsből kimaradunk. És csak így tudunk szembesülni, és az egész történetből levonni a konzekvenciát.
A visszatekerős rész lényege is - szerintem - hogy elvegye a filmélményt. Hiszen hány hasonszőrű moziban fordul elő, hogy pillanatok alatt átváltoznak a viszonyok, az először látható módon bosszút állnak a gyilkosokon és borul minden. Á-á, nem itt; hiszen Haneke nem szórakoztatni akar, vérnyomást emelni aztán feloldozást adni. Tehát oké, hiba csúszott a gépezetbe, a nő elérte a pisztolyt - de tekerjük vissza, ez így nem jó, nem akarunk feloldozni, szórakoztatni, és egyébként az élet sem ilyen fair.
Szintén érdekes az elmebeteg páros alakja: egyikük esetlen, szerencsétlen, a másik egy-egy jelenetben már a szimpatikusságot súrolja. De összességében, teljesen átlagosak. Nem feketék, nem kínaiak, nem cigányok, nem elmebetegek, nem habzik a szájuk, egyikük sem az a ránézésre is pszihopata-alkat. Hiszen amint lenne valami megfogható rajtuk, nem lennének ennyire átlátszóak, fixálnánk ellenszenvünket: hát azért ilyenek, mindez azért történt, mert a feketék, a kínaiak, a cigányok... Erre nincs lehetőség, nem tudjuk bármire, nációra, betegségre áthárítani a történteket, abban keresni a magyarázatot. Így kénytelenek vagyunk szembenézni vele.

2013-01-26 19:26:52 Eglaronion (5) #56

Ez is egy jó ötlet, nekem egészen egyszerűen az jutott eszembe, hogy egyszerűen Nem Nyerhetnek. Ráadásul csaltak, a "fogadásunk" így elég "unfair" lett, rettenetesen kiábrándító jelenet.

Fura. Az ember tényleg azt veszi észre magán, hogy tényleg részt vesz a játékban, illetve fogadásban.

Amúgy a társaság egész film alatt attól tartott, hogy valami jump-scare-re lehet számítani. Mégis, ahogy elgurul a szoba ajtaja előtt a golflabda... Talán ez volt a film legnyomasztóbb része számomra.

előzmény: critixx (#55)

2013-01-26 15:39:30 critixx (4) #55

De semmi esélye se lett volna megverni őket szerintem. Erősebbek, okosabbak, gonoszabbak nála, minden tekintetben fölényben voltak velük szemben. Egyébként igazat adok mindkettőtöknek, a két fiatal talán a mozitörténelem legundorítóbb figurái, SS legények vagy ávós verőemberek viselkedtek így és voltak ilyen karakterek (érdemes párhuzamot vonni például Az ötödik pecsét nyilasaival, főként a fiatal "tanár úrral").

Az önreflexióval pedig Haneke jól beint a nézői elvárásoknak. Mikor a házaspár megszerzi a fegyvert és megöli a kövér srácot, a hollywoodi thrillereken nevelődött nézők elvárásai látszanak teljesülni. Az amerikai műfaji film hagyományai alapján happy endet várnak, melyben a jó végül felülkerekedik és győzedelmeskedik, az áldozatok megmenekülnek szorongatott helyzetükből. Hankiss Elemér írja egy helyütt, hogy az amerikaiaknak van egy olyan kultúrájukba beletáplált hitük, mely szerint a világ alapvetően igazságos, és végül mindig a jó győzedelmeskedik, ezért olyanok a filmjeik is, amilyenek. Haneke ezzel szemben azt mondja: ez nem az amerikai álomvilág, ez a rideg valóság, itt nem a jó győzedelmeskedik, ez a világ egyáltalán nem igazságos. Nézzetek körül, látni fogjátok, hogy az igazságos, jó emberek szenvednek, a gonosz emberek pedig gazdagon és vígan élnek. Ezért tekerik vissza a filmet és igazítják helyre a naiv, hollywoodi véget. Persze ez sem Haneke találmánya, Godard harminc évvel megelőzte őt.

előzmény: Tenebra (#54)

2013-01-26 15:30:45 Tenebra (4) #54

Ez teljesen normális reakció. Miközben néztem (józanon :D), kedvem lett volna a két huszonévest jól elverni. :D S mint írtam alább, ez lett volna az ésszerű reakció a családfő részéről is. Éppen ezért ez a végére lecsillapodott, és egyfajta harmadik pozícióból néztem a filmet. Azaz láttam a hibáit az "áldozatoknak", és emiatt már nem tudtam velük annyira azonosulni, habár kétségtelen, hogy a két barmot sem lehet megérteni. Hanekének viszont ennek a kritikai pozíció megteremtése volt a célja szerintem, hogy egyfelől feldühítse a nézőt, másfelől pedig gondolkodásra is késztesse, hogy mi miért történik. És meglátásom szerint itt nemcsak a két "terrorista" a bűnös.

előzmény: Eglaronion (#53)

2013-01-26 12:45:04 Eglaronion (5) #53

Párszor a film nézése közben, úgy a szobapapuccsal megdobáltam volna a tévénket. Lehet, hogy az elfogyasztott alkohol hatása miatt, és hogy a filmet hajnali 4-kor kezdtük el nézni (biztos, hogy közrejátszik), de olyan ellenszenvet éreztem a végére, hogy csak na. Azon gondolkoztam, hogy ez nem film. Ez egy g*ciség. Az biztos, hogy nem fogom megnézni jó-pár évig, a közepe zseniális, és valóban leül a film, de ezzel is csak fokozzák bennem az ösztönt, hogy az említett lábbeli a tévén landoljon. Igazából, azt mondanám, hogy baromira sz*r ezt a filmet nézni, ez gonoszság. Phú, de utálom :D
Viszont végig néztem, de nagyon hatott rám, és azért nem fogom lepontozni, mert nem értek egyet a "cselekménnyel". Ez most közvetlenül a megtekintés után ötös.

(Mi ez, ha nem ellentmondás? Vagy csak szimplán még hülye vagyok egy picit...)

2012-11-15 17:08:27 Tenebra (4) #52

"Szatíra" - IGEN! Pontosan ezt éreztem én is. S nemcsak a kitekintések miatt. Az egész valahogy nem "véresen komoly", hanem csípősen társadalomkritikus. A kiszólások miatt úgy éreztem, hogy Haneke rezonőrje a zseniális Paul. Zseniális, mert zseniálisan játszik a színész. Nem akarok túlozni, de Hannibal Lecter jutott róla eszembe.

Persze ezek állatok. Vagy: állatok? Szerintem is hasonló ez, mint a Tavaly Marienbadban. Ott a kérdés az, hogy el lehet-e mesélni egy történetet, hogy amire emlékszünk, azt vissza tudjuk-e idézni. Ezt teszteli a film. Itt meg az a "teszt" (ez a történet szerint is így van mondjuk, egy bizarr teszt az egész), hogy vajon miként viselkedik az ember embertársával, ha idegen. Mert én itt azért az öncélú és valóban beteges, elítélendő erőszakon kívül mást is láttam. Tipikus mai dolog az ilyen, hogy bizonyos emberek, embertípusok sokszor általában megvetik az idegeneket és durvák velük. Kérdés, hogy az adott szituációt hogyan kezeli le valaki. Ez a régi frázis: "amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten". Nos, itt is olyan volt... A nő szerintem indokolatlanul durva és lenéző volt az elején.

Persze nem lehet senkit felmenteni. Itt azért mindenki bűnös. Nincs magyarázat, egyszerűen csak viselkedési "játék" az egész. És szerintem kurvamód jól elemzi Haneke a mai bizarr viselkedésmintákat. Gondoljunk csak bele: itt tuljadonképpen az, akinek aktívnak, erősnek, családfőnek kellene lennie, az a film nagy részében passzív szemlélő és hisztiző kisgyerek. Az egyetlen igazi aktív figura, aki cselekedni akar, és helyesen viselkedik: a gyerek. Hiszen ő nem akar mást, csak megmenteni. Azt teszi, amit kellene. Ám manapság már azok, akik "szocializálódtak", egyszerűen teljesen képtelenekké válnak a konfliktuskezelésre. Ez pedig már sokkal messzebbre, mélyebbre visz. A gyerek még csak egyszerű normákat tanult, ezek szerint jár el. Szeret, nem szeret. Anya és apa vs. mások, idegenek. Ő csak ezt látja. Ő nem látja azt, hogy jaj, mi lesz, ha ezt meg ezt megütöm és mit fog gondolni rólam. Meg hogy majd jön a rendőrség meg ilyenek. A gyerek még ölni is képes, hogy megmentse szüleit. A helyes ez lenne, megjegyzem.

Szóval ezek a figurák nem valódi emberek. Mármint a gyilkosok. Igazából egyik sem elmebeteg vagy őrült, inkább amorális. De szerintem mint emberek nem definiálhatók. Ők katalizátorok. Leginkább Paul, aki mindent irányít. Végülis ők csak azért kellettek, hogy megmutassák, láttassák ezt a bizarr világot, amiben élünk. Ezt, ahol felborultak a szerepek és az ember egyszerűn nem mer, nem tud megfelelően viselkedni. Itt a felnőtt férfi sírós gyerek, a nő inkább férfi, a gyerek meg gyakorlatilag át kell vegye a saját élete irányítását, felnőtté kell válnia.

Látlelet ez a film tehát.

Más kérdés, hogy voltak benne hülyeségek. Például a visszatekerés nekem sem annyira tetszett, az már azért kicsit sok volt. A kamerába nézés viszont feldobta az egészet, az kellett is. Mert így még inkább azt érzékeltem, hogy ez a Paul maga Haneke, vagy legalábbis az ő "ecsetje", amivel létrehozza ezt a világot.
Meg azért, ha csak azt nézzük, hogy milyen borzalom zajlik itt, annyira nem szívesen ad rá az ember 5-öst.

Erős a 4-esem.

Ja, és ilyen helyzetben szerintem azt kéne tenni, amit a gyerek. Ha az apa eréjesebb az elején, és nemcsak egy gyenge pofonnal intézi el, talán ez az egész meg sem történik. Persze ok, mindig az adott szituációtól függ, ki, hogy viselkedik. Én innen, távolságban ettől azt tettem volna, hogy addig ütöm Pault, amíg eszméleténél van. :D (A dagi úgysem merne közbe avatkozni, mert ő csak egy "öleb". ) MUhahaha.

2012-11-14 23:56:54 slawter (5) #51

Senki se tudhatja, hogy előreláthatóalg egy helyzetben hogyan fog reagálni. Főként nem úgy, hogy több milliárdan vagyunk és mindenki egyedi.

előzmény: gomez1000 (#50)

2012-11-01 15:35:26 gomez1000 (3) #50

Valószínűleg ez a történet nem történhetett meg, ugyanis egy értelmes felnőtt ember, akinek veszélyben van az élete, az nem így viselkedik, mint a filmben. A szociopata emberkéknek még lőfegyverük sem volt először, csak ami a kezük ügyébe került. És küzdelem nélkül hagyni, hogy játszadozzanak bárkivel, szerintem badarság. Még csak meg sem próbálkozott vele a férfi, pedig szerintem félkézzel lenyomta volna a suttyókat...És a távirányítós jelenet is badarság. Tőlem aztán magyarázhatja bárki, hogy mi volt az értelme...Tény, hogy nem mindennapi alkotásról van szó, de ettől még számomra nem volt élvezhető.

2012-10-30 20:13:14 jesi (5) #49

Haneke nálam nem nagyon tud hibázni és ez a film is beigazolta ezt:
a végén azért feloldja a feszültséget legalábbis én így érzem: az egész csak egy "furcsa játék", mint a film

2012-10-30 02:36:44 coles (4) #48

"Mindannyian egy igazi befejezésre vágynak, elfogadható végkimenettel, nemde?"

[link]

Ez még úgy is durva volt, hogy az ön-remake-hez (shot-for-shot) volt már szerencsém.
Metál az ész. Kezdek éhes lenni, gondolom, a szomszédban akad pár tojás...

2012-08-12 17:09:41 lizardking (4) #47

Ha nem látom hamarabb az Eden Lake-et, akkor valószínűleg ötöst adnék. De nem tudom, hogy azt a filmet mivel lehetne überelni...

2012-07-28 16:51:23 Lanie (2) #46

Arno Frisch játéka volt az egyedüli amiért végignéztem a filmet.

2012-01-21 11:20:23 critixx (4) #45

Csak most jutott eszembe, hogy ezt a visszatekerjük a jelenetet és mégsem lesz happy end, mert nem jó az úgy dolgot valószínűleg a Tavaly Marienbad inspirálta, ahol kvázi ugyanez megtörténik a nő meghal, de mivel a narrátor/főhős nem ezt a véget akarja, "feltámad".

2012-01-01 11:17:15 yuriko (?) #44

Az elmúlt pár évben mindig az A Clockwork Orange c. filmmel ünnepeltem az újévet. Most azonban újra elővettem a Funny Games-t. Nagyon jó döntés volt, a film megérett bennem. Csodálatos naturalista erőszak és fojtogató tehetetlenség érzés, nagybetűs gyönyör!

2011-06-06 09:14:53 uccse (5) #43

Majdnem egy éve láttam, de eddig ért bennem, és most megadom neki az ötöst.
Érdekesség, hogy a Watchmen nézése közben döntöttem így.

2011-06-05 21:27:56 ronin07 (?) #42

Pontosan erről van szó. A Funny Games-t tulajdonképpen a gyilkosok rendezik, a családtagok bábok, ezzel a húzással pedig sutba is vágja a home invasion thrillerek logiákáját, ahol többnyire az áldozatok a sarkukra tudnak állni, és le tudják győzni a támadókat. Itt nem.

előzmény: Dibon (#41)

2011-06-05 21:19:21 Dibon (4) #41

Igazából nem tudom, hogy mi volt Haneke célja ezzel a filmmel. Talán annak bemutatása, hogy a 21.század emberének a civilizált jólét következtében hogyan csökevényesedett el a veszélyérzete? Vagy éppen a gondtalan de céltalan élet milyen aberrációkat szülhet? Haneke szándékosan lebénította az áldozatait. Én minden pillanatban azt éreztem, hogy hiányzik belőlük a tudat és az ösztön, mintha marionett bábuként mozgatná őket, és így esélyük sincs a túlélésre.

2011-01-25 04:21:30 dézi (5) #40

haneke rajongók figyelmébe ajánlanám neil labute néhány filmjét: férfitársaságban, egy erkölcstelen mese, faragjunk férfit.

2010-07-23 05:26:24 emil1 (?) #39

Szerintem a két szociopata mindig csak picit húz a szíjjon és mikor a nő megöli az eggyiket ekkor tullépte a várt határt ezért kellett megfordítani a cselekményt

2009-11-12 16:08:49 ronin07 (?) #38

"Megbotránkoztatni túl könnyű."

Könnyű vagy sem, de hatásos ez a "nem alkuszom" attitűd, én ezért állitom, hogy amilyen szenvtelenül ábrázolja az erőszakot Haneke, a valóságban sem hinném másmilyennek (a témát), úgyhogy számomra ez nem egyszerű botránykeltés, hanem szenvtelen előadásmód. A szenvtelenség pedig nem kizárólag azt akarja elhitetni veled, hogy amit látsz, semmit se ér. Ide, ehhez a reális, glorifikáció-mentes mészárszékhez nem illenének a lassitások, és miegyebek.

előzmény: deathcode (#37)

2009-11-12 16:04:36 deathcode (3) #37

az erőszak rútsága és értelmetlensége számodra édeskevés

Igen, témának. Csupasz témának az.
Megbotránkoztatni túl könnyű.

2009-11-12 15:54:41 deathcode (3) #36

A belemagyarázást nem neked szántam, hanem oly sokaknak.

2009-11-12 15:54:10 ronin07 (?) #35

Leirtad, hogy az erőszak rútsága és értelmetlensége számodra édeskevés, mert a "gyomrod nem találta el", úgyhogy átélted az értelmetlenséget, pont emiatt kárhozatod a filmet.

előzmény: deathcode (#33)

2009-11-12 15:52:20 ronin07 (?) #34

"Belemagyarázni meg végképp nem szeretnék semmit, hogy mivé válunk mi is a film végére meg hasonlók."

Nem magyaráztam bele semmit. Kiláttam belőle valamit. Csak téged elborzasztott ez az egész, és nem tartod logikusnak a gondolatmenetemet. Nincs ezzel semmi baj, mert... "Az ennyire lecsupaszított erőszakra sajnos nem tudok mit lépni. Nem azt mondom, hogy nem gyomros a film, csak nem az én gyomrom találta el." - ahogy korábban jósoltam.:) Lépjünk tovább. Egyébként én se.;)
"Alulreagálom?" - Nem, te egészséges vagy, mint a makk. Az én makkomon viszont vannak horpadások, ezért felkaroltam a filmet. :D

előzmény: deathcode (#32)

2009-11-12 15:50:07 deathcode (3) #33

a Furcsa játék pont ez az értelmetlenséget teszi átélhetővé

Mást sikerült átélnem, de PONTOSAN az értelmetlenséget nem.

2009-11-12 15:45:15 deathcode (3) #32

Csak rajtunk áll, hogy többnek gondoljuk-e ezt egy filmnél. Én nem. Ötletes, hogy Paul kiszól a nézőnek, szintúgy a távirányító is az. Punktum.
Az ennyire lecsupaszított erőszakra sajnos nem tudok mit lépni. Nem azt mondom, hogy nem gyomros a film, csak nem az én gyomrom találta el. Belemagyarázni meg végképp nem szeretnék semmit, hogy mivé válunk mi is a film végére meg hasonlók.
Alulreagálom?

2009-11-12 15:42:45 ronin07 (?) #31

"(ÉS semmi értelme)" - Szinigaz, de mint mondtam, a Furcsa játék pont ez az értelmetlenséget teszi átélhetővé, hála a szinészek játékának, a jéghideg, csaknem minimalista atmoszférának és az off-screen betéteknek. Nagyon valószerű nyögéseket hallasz, mintha tényleg agyonlőttek, leszúrtak volna valakit a családban. Haneke nem fél semmit kihagyni. Az érzés egyszerűen olyan intenziv, hogy nem mindenkinek veszi be a gyomra, és ki akarná átélni, hogy kiszolgáltatott legyen? Senki. Én se akarom. Viszont igy ábrázolni, hogy nézed a kiszolgáltatottságot, ahelyett, hogy kvittelnél (ha meg kvittelsz, akkor a film kiborit, de nem nézted végig és szidod - ám ezt is megértem, hiteles, emberi reakció, akkor viszont ez a megalázó-attitűd ötöst érdemel, alighanem senki se tudta ezt H. után csinálni:)) ilyen kendőzetlenül a képébe tolni valakinek az enyészetet, ennyire nem keresni az okokat (mert az inditóokok előzménye úgy, ahogy van kusza, jobb vele nem is törődni, legfeljebb rezignálni, v.ö.: Morgan Freeman karakterének látásmódjával a He7edik-ből), és aztán a néző pofájába vágni, hogy "Jó, de akkor mi a f***ért sóhajtozik itt nekem a világ, hogy minden üvöltés olyan legyen, mintha ott lennél a helyszinen, aztán megkapod, és bár ne kaptad volna.... részemről egyedülálló - és gondolj bármit - lenyűgöző.

2009-11-12 15:24:05 ronin07 (?) #30

Jó, bőven nem ilyen egyszerű, hogy csak ki kell kapcsolni, mert akkor nem birod a filmet, tehát rossznak tartod, meg nem is nézed meg normálisan, viszont a film hatott rád, ugyanis pont, hogy leméri, mennyit birsz.
"az hogy az erőszak egy csúnya csúnya dolog (ÉS semmi értelme) - nekem édeskevés."

Nem, te nem birtad elviselni, hogy ilyen megalkuvásmenetesen bánt a rendező és a film.

előzmény: deathcode (#29)

2009-11-12 15:20:06 deathcode (3) #29

Akkor győznél. ha kikapcsolnád.

Wow

Persze izgultam, meg is lepődtem itt-ott (bár thrillerekhez mérve korántsem annyira), de az hogy az erőszak egy csúnya csúnya dolog (ÉS semmi értelme) - nekem édeskevés.

2009-11-12 14:39:25 ronin07 (?) #28

Ez egy film, valóban, de egy filmben is lehetnek kiszólások, és egy filmben lehet feszültségkeltés, és annak pofátlan kioltása, igy az alkotó játszik veled. Hitchcock is játszik a nézővel, mikor a suspense ábrázolása kérdéseket szül a nézőben, például: Sikerül-e kibányászni a csatornából az öngyújtót vagy nem? (Idegenek a vonaton) Haneke meg végképp. És nem mindig a film értelmetlen, csak az erőszak, bár van, mikor az sem. Egy rakás erőszakos film van, ami nem értelmetlen, úgyhogy a harmadik mondatod nem áll meg a helyén. Nem tart sehová? Folyton vannak új kihivások. Hogy tövig rágod-e a körmöd, más kérdés, nekem speciel sikerült. Értelmetlen meg akkor lenne, ha semmiről nem beszélne. Viszont a gyilkosok (akik szerintem egyébként nem mások, mint a dramaturgiai elemek, amik megmutatják, milyen valóban az, mikor nincs kegyelem senki számára, neked pedig ezt kell nézned és/ vagy hallgatnod) neked teszik fel a kérdéseket, te meg ott ülsz a monitor előtt, és végignézed a filmet. Akkor győznél. ha kikapcsolnád.

előzmény: deathcode (#27)

2009-11-12 14:29:57 deathcode (3) #27

Játék? Ez egy film, attól függetlenül, ki hova és miért beszél.
Amennyire az erőszak is értelmetlen, annyira a film is az. Így nem tart sehova.

2009-11-12 13:55:13 ronin07 (?) #26

Azzal sem értek egyet, hogy nem tesz hozzá a témához semmit. Örökké kiszól a nézőhöz, beleviszi őket is a játékba.

2009-11-12 13:52:51 ronin07 (?) #25

Csak annyira öncélú, amennyire két őrült vaktában gyilkol. A rendező épp azt akarja, hogy átéld ezt az öncélt.

előzmény: deathcode (#24)

2009-11-12 13:03:36 deathcode (3) #24

Túl öncélú az egész és túl egyszerű a téma, amihez nem tud hozzátenni semmit. A színészekért és a feszültségért hármas. (leszámítva a két golfgyökeret)

2009-11-11 17:47:36 ronin07 (?) #23

egypár néző befejezte volna...
Helyesen igy fest. (bár az is lehet, valakit felajz a dolog, miért ne?):D

2009-11-11 17:46:51 ronin07 (?) #22

Paul valóban mondhatta volna a spoilerben emlitettet is, egypár néző biztos nem fejezte volna be a tour-de-force-t. Véleményem szerint ugyanis a Furcsa játék senkit nem kényszerit semmire, de hogy próbára tesz, az tuti. Úgy, hogy észre se veszed. Mégis élvezed. Újabb gyilkos humorú paradoxon bújt el a filmben.

előzmény: JeszKar (#21)

2009-11-11 09:54:21 JeszKar (5) #21

Inkább a távirányítós jelenet miatt gondolom, ha az nem lenne, akkor még simán filmnek tartanám a kiszólások ellenére. De
egy filmbe a rendező legfeljebb próbál indirekt módon hatni a nézőre, különböző érzelmeket kiváltani, ez minden művészeti ágban így van. De például a film nem kényszerítheti direkt módon a nézőt, hogyan nézze a filmet. Én például örültem, hogy végre elkapták az egyik szociopatát, de a másik karakter visszarántott, egy olyan elemel, amely nem a cselekmény része.

Amúgy a kiszólásokból csak egyet hiányoltam, hogy Paul szóljon a nézőknek: "Önök is leállíthatják a cselekményeket, csak hagyják el a termet, vagy kapcsolják ki a lejátszót.”

Amúgy érdekes ez a sok vélemény azt hittem egyet fogtok érteni velem, de ezek szerint tévedtem. :)

előzmény: Olórin (#20)

2009-11-11 00:18:39 Olórin (5) #20

Nem értem, attól, hogy határokat feszeget, attól, hogy direkt kiszól a nézőkhöz, miért ne lenne film?

előzmény: JeszKar (#19)

2009-11-11 00:03:46 JeszKar (5) #19

Egy pillanatig nem állítottam, hogy baj. Tisztában vagyok, hogy születtek nagyszerű és katasztrofális művek, mind a szabályokat betartók, mind az azokon túllépők között. Én csak ezt szeretném mondani, hogy itt Haneke erősen feszegeti a határt, hogy még filmnek lehet nevezni a művét. Talán át is lépi, ez az amiben még nem vagyok biztos, de ebben azért vannak még bőven filmes elem.
Nem úgy, mint ennél a valaminél, mert ezt én már nem nevezem filmnek.

előzmény: Olórin (#18)

2009-11-10 23:54:08 Olórin (5) #18

Egyrészt miért baj az, hogy valaki feszegeti a normál történetmesélés határait, másrészt ez olyannyira régi és bevált (ha nem is túl gyakran használt) eszköz, hogy neve is van: a negyedik fal lebontása/áttörése (eredetileg színházi kifejezés)

2009-11-10 23:50:13 limupei (4) #17

Nem, Woody a nézőkhöz beszél. Megáll a film, ő előrelép és beszél.

critixx: Igazad van, nekem még színházi esetek jutottak eszembe (lásd Handke)

előzmény: JeszKar (#16)

2009-11-10 23:09:08 JeszKar (5) #16

Van némi különbség, itt különböző utalásokkal egyértelművé teszi a rendező, hogy a nézőhöz beszél. Míg, amit én láttam eddig Woody Allen filmet, ott azért lehet azt is mondani, hogy a nem a kamerához, hanem a narrátorhoz beszél. (És a félreértések elkerülése véget, a narrátor egy olyan (fiktív) karakter, aki látja a történéseket, nem pedig aki kommentálja az eseményeket)

De tegyük fel, hogy igazad van, de a távirányítós jelenetet nem nagyon lehet kimagyarázni.

előzmény: limupei (#14)

2009-11-10 22:57:42 critixx (4) #15

Persze, hogy a francia újhullámról ne is beszéljünk, mikor Belmondo elkezd a kamerába beszélni, Anna Karina odaszól neki: - Kihez beszélsz? - Hát a nézőkhöz!

Ez a "játékfilmben ilyet nem csinálunk" dolog a becsontosodott, hollywoodi felfogás alapja. Ha mindenki betartott volna minden "szabályt", amit a hollywoodi iskolákban tanítanak, szegényebbek lennénk egy modern európai művészfilmmel, hogy egy neorealizmusról vagy épp posztmodern filmről ne is beszéljünk. "Nem ugrunk tengelyt" - nesze, Godard tengelyt ugrott, "Nem rángatjuk a kamerát" - nesze, Cassavetes rángatta. Ma minden második amcsi filmben rángatják.

előzmény: limupei (#14)

2009-11-10 22:50:50 limupei (4) #14

Miért nem? Már a '60-as években is volt ilyen (Tom Jones), hogy Woody Allenről ne is beszéljek (pl. Annie Hall). Odafordultak és a nézőhöz beszéltek, kilépve a filmből.

(Biztos volt korábban is, de ezek jutottak eszembe)

előzmény: JeszKar (#13)

2009-11-10 22:13:47 JeszKar (5) #13

Na ez kifogott rajtam, nem tudom, hogy hogyan értékeljem. Lebonthatnám részekre, hogy milyen rendezés, színészi játék, fényképezés stb. ahogy általában tesszem, de itt nem tudom. És azért nem, mert amit láttunk az nem film.

Olyan dolgokat tesz, amelyeket valószínűnek tartom, hogy tiltanak a filmes oktatásokon. Evvel még nincs is baj, hiszen gyakran akkor születik egy-egy nagy mű, ha szembe megy az addig követett normákkal. De Haneke nem ezt csinálja, nem új műfajt, vagy új irányzatot próbál teremteni. Nem, ő szembe megy a filmmel, mint művészeti ággal szemben. Egy (játék)filmben nem szól ki a nézőhöz a karakter, egy filmben nem a karakter nem manipulálhatja direktben(!!!) a nézőt, hogyan nézze a filmet.

Szóval bajban vagyok az értékeléssel, mert tény és való, hogy egy szimpla film lenne, akkor közel lenne a zseniálishoz, esetleg meg is adnám. De így nem igazán lehet szerintem osztályozni.

2008-10-31 14:58:17 yuriko (?) #12

Elképesztő színészi játék! Susanne Lothar, Ulrich Mühe (Isten nyugosztalja!), Arno Frisch, Frank Giering, de még a mellékszereplők is olyan hitelesen játszanak, hogy ha Haneke nem szól rám, hogy filmet nézek, akkor még napokig a film hatása alatt lennék. Kicsit sajnálom, hogy így történt:( Ugyanúgy a visszapörgetős jelenetet is. Olórinnal értek egyet abban, hogy ha "szimpla" psychothriller lenne, elhagyva a fentebb említett és hasonló jeleneteket, akkor rögtön óriási kedvenc lenne nálam. Abban viszont már nem értek egyet, hogy leül a film, amikor elmegy a két srác. Az a 10 perces vágatlan(!) jelenet a nappaliban pokolian erős és végre látjuk is, hogy mi történik/történne egy ilyen esetben. Általában ezt elintézik azzal, hogy vágás és a következő jelenetben már a rendőrök helyszínelnek a lakásban. Iszonyú erővel bíró jelenet szerintem a film csúcspontja! És egy másik amitől a falat kapartam az imádkozós jelenet. Susanne Lothar valami félelmeteset játszik, meg mindenki ezt nem bírom eléggé hangsúlyozni. Szóval szerintem hatalmas film lenne ez, ha… Ettől függetlenül lehet, hogy megkapja az 5-öst, mert szinte biztos vagyok benne, hogy így sem fog nyugton hagyni.

75-80%

2008-06-06 10:57:15 zsyraf (5) #11

rosszízű poén, de én a film nézése közben jóízűen elfogyasztottam egy négytojásos rántottát.

a viccet félretéve mindkét verzió zseniális, de az "amerikai" jobban tetszett, michael hatásosabb volt. a szinkron viszont angolul és németül is kifogástalan.

2008-04-27 10:01:38 emőke (5) #10

juj, engem? mivel? :D

2008-04-26 10:14:39 sAnyi (?) #9

"megajándékozlak emőke..." :D

2008-01-28 15:18:29 emőke (5) #8

A remake majdnem kockáról-kockára azonos, úgyhogy nem valószínű. ;)

előzmény: gyilkosvirus (#7)

2007-12-09 20:32:40 gyilkosvirus (4) #7

jó volt, egyetlen hibája hogy vagy kicsit pörgősebbnek kellett volna lennie, vagy akkor az üresjáratokba több szuszpenziót kellett volna felépíteni. Talán majd a remake-ben :D

2007-12-04 13:16:11 emőke (5) #6

akarom mondani aggódni*

2007-12-04 13:12:55 emőke (5) #5

Hanekét ismerve, nem hiszem, hogy megengedné.. nem kell aggdóni ;)

2007-12-04 13:07:54 Dió (5) #4

Woppá, és nem is olyan rossz a remake trailere... a szereposztás engem lenyűgözött (csak Wattsról tudtam). Arra viszont NAGYON kíváncsi vagyok, h Heneke képes lesz -e meglépni minden durva fordulatot, ami benne volt az eredetiben is... gyanítom, h még ha meg is lép mindent (kinézem belőle, a Caché is elég merész volt), akkor viszont a producerek levágják a kezét... akkor fogok kimenni sztrájkolni. Ennek a filmnek a kendőzeltlen brutalitás adja az alapját.

2007-11-04 14:38:00 ronin07 (?) #3

Vezsélyes film ez, kell hozzá némi aberráció, hogy az ember végig tudja nézni. Ez a kisebb probléma. A legszörnyűbb az, hogy létezik a "gyilkolás jó poén"-attitűd. Haneke ezt tudja. Őszinten rá is döbbenti a nézőjét. Virálisan kikészít, játszik veled, több geggel sugallja, hogy filmet nézel. Csak a bibi ott van, hogy szituáció nem is lehetne ennél valóságosabb. Senki nem fog idegeneket beengedni a lakásába a Furcsa játék után, annyi szent.

2006-06-30 19:41:49 bothbenedek (5) #2

Engem arra tanított meg a film, hogy mennyire számítanak az elvárások. Holott nem kellene, hogy így legyen.

előzmény: Olórin (#1)

2006-05-16 02:05:34 Olórin (5) #1

Na, ez a film feladta a leckét. És gondolom éppen ez volt a rendező célja. Két fiatal szociopata terrorizál egy háromtagú családot. A film első fele hibátlan, de amikor a direktorhoz hasonlóan beteg gyilkosok elhagyják a házat, kb 15-20 percre irgalmatlanul leül a film. Utána jön a befejezés... A rendező a film során végig ki-kikacsint a nézőre, a végén meg egyenesen a képébe röhög. Végülis kissé össze vagyok zavarodva... Ha Hanake megtartja a filmet a hagyományos thriller keretei közt, a maga nemében fantasztikus lehetett volna. Így viszont egészen egyedi valami lett, aminek célját végülis egyedül abban látom, hogy tesztelje a nézőket: mennyit tűrsz el, mit tudsz még befogadni? Különös élmény, az biztos.