Kis Katalin házassága (1950) ☆ 👁

(Máriássy Félix)

magyar dráma

3,0
★★★☆☆
26 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Barna: A vezetéshez nem elég, hogy valaki jó szakember legyen. Mi kommunistát akarunk oda. Olyat, aki ismeri a munkát és az embereket.

Kis Katalin: Te, Jóska! Én úgy szeretek itt mindenkit, pedig alig ismerem őket. Miért van ez?
Varga János: Mert ugyanolyan emberek ők is, mint mi. Öntudatos munkások. És mert ők is szeretnek téged.

Varga János: Tudod én mit szeretnék? Szeretnék sztahanovista lenni.

Katalin édesanyja: Az ő életük azért nagyon másképp indul, mint a mienk.
Katalin édesapja: De a mienk is más, mint amilyennek indult.

Gortvai: Mi tervszakemberek a néppel együtt vállvetve a szocializmusba menetelünk.

Varga János: Óriási!
Gortvai: Micsoda az óriási, kérem?
Varga János: A beruházási tervekből látom, hogy szovjet gépeket fogunk kapni.

Baranyai: Aki elvégzi a szaktanfolyamot, magasabb kategóriába kerül, jobban fog dolgozni, és eredményesebben harcolhat a békéért.

Vilcsi: Elvtársak! Én, mint az április 4-e brigádvezetője bejelentem, hogy mink a legjobbak akarunk lenni a munkában és a tanulásban is.

Barna: Ez a vita nem volt időhúzás. Az elvtársak magánélete, házassága nem közömbös a pártnak. Aki családjában megtűri az elmaradottságot, lehet akármilyen jó munkás, rámondják majd hogy itt vizet prédikál, otthon pedig bort iszik. A jó népnevelő otthon is népnevelő. Varga elvtárs és Béres elvtársnő brigádja kinevette Katát. Nem bíztak benne. Ez pedig hiba. Kis Kata az elmúlt két hónap alatt bebizonyította, hogy közénk való ember. Most pedig felteszem szavazásra a kérdést: méltó-e Varga Józsefné született Kis Katalin arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának tagjelöltje legyen? Aki mellette van, emelje fel a kezét.