Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Azt kell mondjam, ez egy igen jó film. A rendező neve mondjuk garancia erre. Színvonalas, visszafogott, komplex, pszichológiailag megalapozott dráma. Kiváló, ahogy a féltékenység egyre jobban elhatalmasodik a főhősön, részint a védence szavai hatására (aki ugye feleségét féltékenységből ölte meg). Ráadásul ezt Radványi formailag is feldobja, kreatívan oldja meg: párhuzamosan vágja a főhős ügyvéd és a vádlott, valamint a feleség és a szerető/udvarló/barát beszélgetését a drámai csúcsponton.
Nem mondom, hogy zseniális, mert azért ilyet láttunk már (ha máshol nem: Hollywoodban), de kétségtelenül kiemelkedik a kor tucatfilmjei közül, és érződik, hogy Szőts mellett a másik nagy, méltatlanul kitagadott rendezőegyéniség keze munkája.
A felújítás megtörtént, de a film nem lett jobb.
Elsősorban a női főszereplő miatt. A színész üzemmódban előadott játéka miatt még a drámai jeleneteket is nevetségesnek találtam sokszor.
előzmény: w.e.g.a. (#1)
Borzasztóan rossz kópiát vetítettek a Filmmúzeumon, ráférne egy mindenre kiterjedő felújítás.
Az egri képeket viszont jó volt látni.
Jó kis pszichológiai dráma ez. Remek a képi világ (enyhén noiros beütésű). Páger kiváló, a többi színészre se lehet panasz. Radványitól ez jobban tetszett mint a kissé túlértékelt Valahol Európában, de nemsokára azt is újranézem.