Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Ne cseszegess! [img]http://www.tandjent.com/meshforum/images/smilies/laugh[1].gif[/img]
előzmény: Brumi (#15)
Pedig biztos tetszene. :)
előzmény: deathcode (#14)
Akkor ezt kapd ki, a: Szerintem szerinted: 4,00
De nem bír bátorítani.
előzmény: Brumi (#13)
Naivan én is azt hittem, hogy az lesz a legdurvább dolog a filmben...
előzmény: deathcode (#7)
Mert arra tudom a választ. :)
előzmény: Ágó (#10)
Ágó: Így is lehet nézni. :)
The Hungarian: Elkezdtem a visszaszámlálást, szerencsére már nem sok van hátra a folytatásig. A trailer mindenesetre ütött. ;)
előzmény: Ágó (#8)
Ezt miért nem tőlem kérded? :)
előzmény: The Hungarian (#9)
Alig várod a másodikat, mi? ;)
előzmény: Brumi (#6)
Jelentem, a próbát sikerrel kiálltam! :)
Bár én máshogy látom egy kicsit.
1. Sikoltozó, gonoszkodó, aranyos gyerekek
2. Mosolygó, táncoló szamár :)
3. Remek operatőri munka
4. Gyermekeknek való poénok
5. ...hatot kérek! :)
Tanulság: "Nagyon okos gyerekek vagytok!" :)
előzmény: Brumi (#6)
A kiálló fogtól a bemutatóban kishíján öklendeztem. Miért nem varázsolja beljebb?
Csak akkor kezdj bele, ha ki tudod állni az 5 próbát:
1. Sikoltozó, égetnivaló gyerekek
2. Mosolygó, táncoló szamár
3. Émelyítő színvilág
4. Hasraesős poénok max. 10 éves korig
5. Szándékosan eltitkolt igazság, ami kizárólag mesterséges konfliktusok előidézésére szolgál
És a végére a tanulság: a félelem a gyereknevelés egyedüli hatásos eszköze.
Nekem is nagyon tetszett, bár csak a napokban láttam először. :D
Mit is írhatnék minden idők egyik legaranyosabb családi filmjéről? Talán annyit, hogy 0-99 éves korig bárkinek bármikor meleg szívvel ajánlom ezt a csodálatos alkotást. Mese 7 rosszcsont gyerkőcről, jóságos apukájukról és a dadákról, akiket kipaterolnak az ifjoncok. Aztán hirtelen felbukkan egy „hatósági dada”, és minden megváltozik. Nanny McPhee (az év egyik legjobb alakítását nyújtó Emma Thompson) kezelésbe veszi a gyereksereget, sajátos módszereivel illemre okítja a lurkókat, és különleges gondoskodásával segítséget nyújt, hogy a szétszakadó család egyesülhessen. Csakhogy a dolog nem megy ilyen könnyen…
Számtalan komikus szituáció fűszerezi ezt a kiváló filmes csemegét, melyben a legnagyobb angol színészek játszanak – egytől-egyig jutalomjátékot. Hamisítatlan brit környezet, csodás színek, frappáns nyelvi humor, ragyogó karakterek. Ideális családi szórakozás! Bravó Kirk Jones!
Én határozottan kedvelem az ilyen finálékat. Mese végére ez való.
Egyetértek! Soha rosszabb családi filmet! A különbség annyi, hogy nálam - mivel előnnyel indulnak az ilyen alkotások - ez bőven elég az ötös osztályzatra.
És most, hogy végérvényesen kiérdemeltem "a kt Ron Howard-ja" címet, azt hiszem durmolok egyet, mielőtt nekiesnék mozit ünnepelni.
Valóban van egy-két túlkapás a fináléban, de összességében mi a baj vele? Egy mesének így kell véget érnie.
előzmény: Daemiaen (#1)
Nanny McPhee - A varázsdada (Nanny McPhee, 2005, forgalmazza: UIP)
Soha rosszabb családi filmet! Emma Thompson tudja, mitől döglik a légy: saját forgatókönyve csak úgy hemzseg a csupaszív pillanatoktól, a karakterek rendkívül karakteresek és úgy az egész alapsztori igencsak bájos. Csakhogy nem ennyiből áll a film. Mert hiába jó az egyik fele valaminek, ha a másik fél inkább a biztosra megy. Kirk Jones rendező ugyanis úgy zsonglőrködött, hogy ami tuti, az a tuti. Így amint lehetősége volt, próbálta univerzális igényekre formálni a filmet, ami több helyütt sem áll jól a produkciónak. Ja, és akkor az elképesztően félresikerült végkifejletről még nem is beszéltünk. A színészek viszont egytől egyig remekek: Emma Thompson maga A színésznő, aki amúgy is egy ikon, az első blikkre anti-Mary Poppinsként pedig egyszerűen telitalálat. Colin Firth-szel nem tudom ki hogy van, én azon a véleményen vagyok, hogy bármilyen szerepben túlzottan szimpatikus egy fazon, még amikor kiabál a srácaival, akkor sem lehet nem kedvelni/sajnálni/mosolyogni rajta. Mégis Imelda Staunton és Angela Lansbury jelenetei adják a film legjobb pillanatait: komolytalanra vett figuráik akkor is működnek, ha meg sem szólalnak.
Szóval szívmelengető alkotás ez a Nanny McPhee, csak a túl sok rendezői kompromisszumot lett volna jó elhagyni.
6/10
Profin van megcsinálva, csak ízléstelenül. Előnyére válhatna, hogy lerombol néhány dadatörténetes toposzt, de mivel semmit nem épít helyette, nem válik. A varázslás arra kell, hogy frappánsan átugorjuk azokat a részeket, amikor filmet kellene csinálni (pl: hogy a dada kezelje a helyzetet). A színészek valóban jók, bár nem sok dolguk van. Olykor érdekes ellentmondás feszül a gagyi szerep és eljátszása között. A nevelés-filozófiáról meg annyit, hogy Roger Waters inkább ne nézze meg...