Együtt kezdtük (2022)

Külföld szar, csak Magyarország jó!
A külföldi emberek mind arrogáns, erőszakos mumusok, utáljuk ki őket. Francika is egy idióta, mert egy angol hapival él együtt, ki kell őt ebből gyógyítani nagyon gyorsan!

Nem számít egyáltalán, hogy 10évig áll a badacsonyi borvidéken egy pince, ráér, megvár az. Azért kellett 10 évig londonban pultoznia, mert nem jött össze a gimis csaja? De ha nagyfater mondja, hogy itt van kisfiam, ez mind a tiéd, még le is írom, hogy hogy kell mindent csinálni, akkor nem kell "be akarok futni", aztán az nem jön össze, de 10 évet elba!%ni Londonban az úgy jó. Tudjuk, meg kell találni magunkat. Egyébként mint mi akart befutni? Vicc.

A rakjunk bele "húzóneveket", hogy azért ismerjünk is valakit és akkor a Mucsi meg a Szabó Simon? epic.

Valamiért az az érzésem, hogy ehhez három, azaz három forgatókönyvíró kellett, akiknek saját tapasztalataik az életből nem sok van, ezért összeollózták, amit máshol hallottak:
"Hallottam, hogy egyik ismerősöm ismerőse kokainozik" "juj, az jó, írjuk bele"
"A szomszédom unokája Londonban vagy hol pultozik"
jaaaajdejóóóó ez is megy bele, további ötletek?
"Igen, igen, védekezés nélküli közösülésből lett gyerek. Láttam a TLCn" UHHHHMEkkora, bele is írom

Egyébként, a becsusszant gyerek vonal egész jó volt, összakapcsolva Ádika élni nem akarásával is egész érdekes volt, a megkérem a kezét vagy szakítok vele szintúgy.

Slussz-szekunder szégyen :"Én vagyok a Csillag Zsaufi" aztán -nem is értem- megissza azt a páleszt, amit végiggörget az arcán és Marcikára rámegy.

NER-kompatibilis tematikába csomagolva - engem is ez húzott fel, nagyon kiviláglik, pedig már majdnem jól "szórakoztam".

Idén lesz nekünk is, csak nem a tizedik, hanem a negyvenedik :-)
Egyszer nézhető, könnyű szórakozás, "ilyenek voltunk", NER-kompatibilis tematikába csomagolva.
Egyetlen megjegyzés, már a Besúgó sorozatnál is említettem: a mi generációnk nem káromkodott ennyit, sem a gimiben, sem az egyetemen, én legalábbis így emlékszem.

Jó volt tetszett a fiatalok játéka, szórakoztató volt és újra kamasznak éreztem magam. Nem is gondoltam arra hogy ez valami gyere haza propaganda film lenne amig nem olvastam a kommenteket. Na persze akinek csöpp esze is van tudja, hogy nem ettől a filmtől fognak haza jönni azok a akik elmentek, kivétel azok aki örökölnek pár hektár földet az ország egyik legdrágább vidékén.

Kezdem azzal, hogy jól szórakoztam a filmen.
Hihető karaktereket alkottak a készítők, a fiatal színészek pedig többnyire hitelesen (és szerethetően) játszották a szerepeket.
A film hangulata, "flow-ja" vitte az egész sztorit és ez a gyengébb időszakokban is sokat segített. Nem gondolom, hogy minden filmnek az emberi traumákról és annak megoldhatatlanságáról kell szólnia, ugyanakkor ez a film lazán, de tökéletesen feszegeti azokat a problémákat, amelyeket 18 és 28 között átélhet az ember egy gimnázium után, kezdve a bullying hatásaitól a nem várt terhességen keresztül a szerelmek kusza szövevényéig. Szóval, ez így részemről teljesen rendben volt, Mosolygó Sára pedig egy-egy pillanat erejéig Sandra Bullock báját idézi, fogunk még hallani róla. 8/10

Aranyos kis generációs film, s érdemes megnézni egyszer maximum.

Édes-drága, habos-babos, magyar film. Ilyet néz az ember, ha szórakozni, kikapcsolódni akar, ha olcsón vágyik hozzájutni örömhöz. Gyorsfagyasztott boldogság, gyorsétkezde, és a többiek. És közben úgy hiszi, mégis valami mélységbe hatol bele. Pedig dehogy. Színtiszta magyar Hollywood ez a film, szuperül emberi gyengeségeinkre, szeretetre, szerelemre vágyó szomjunkra apellál. Sokat ígér, aztán mégis vajmi keveset ad. De hát ismerjük, mi kell a tengeren túlról importált filmhez, nagyjából 3-4 alapanyag.
2011, a 12.c osztály érettségizik, még éppen csak kevéske szerep takarja a diákokat, végül is négy év alatt azért elég sok helyzetben látták egymást meztelen, jó esetben az ember az osztálytársai előtt nem szerepel. Aztán pik-pakk eltelik 10 év, amikorra azonban már felkerült egy-két takaró(réteg) Mindegy is, bájos történet, melynek lényegében egyetlen központi kérdése a szerelem. Nem is az, hogy mivel, hanem, hogy kivel is üssem el ezt a maradék időt.
Fiúk, lányos kergetik egymást több, mint másfél órán át, és csak kiderül, valódi megoldást semelyik, de semelyik felállás sem ad. Valami enyhe fájdalomcsillapítót kínál a szerelem, amikor még kezdetben izzik, csillapítást az élet amúgy elviselhetetlen és megválaszolhatatlan kérdéseivel szemben.
Úgy tűnik, egy ideig tényleg egymás lelkébe hatolnak bele az egyes szereplők, aztán még mielőtt véletlen talajt is fogva valaki és tényleg a másikhoz csapódna, gyorsan kiemeli a rendező, író, akárki a filmet e mélyrepülésből, és ad egy bájoska, mesés véget neki, hogy hadd örüljünk már legalább erre a kis időre, míg egy filmmel altatjuk magunkat, emberek.
Ez a mainstream film célja, tente baba, tente, és pont ott fejeződik be, ahol a mesék. Hát ennyi.
A szereplők viszont egytől egyig nagyszerűek, nagyon jólesett nem ismert arcú színészeket látni, megszerettem őket.

Nagyon gyenge lábakon áll a film forgatókönyve, nem beszélve arról, hogy tele lett zsúfolva random zenékkel, egyedül az egyik fiatal gitáros spontán előadása tűnt zeneileg hitelesnek, a táj szép volt, talán ez egy pozitívum is lehetne, de ebbe a szépségbe belerondított a fiatalok titkainak és hazug életének a drámája.

Azért Mucsi Zoltánnak ebben is szerepelnie kellett.. Ő korunk Gesztesi Károlya.

"Gyere haza, fiatal..."

Én úgy értelmeztem, hogy a bora annyira sikeres lesz, hogy exportálják külföldre és Londonban is lehet kapni az ottani borszaküzletben (ami nem az övé). Mondjuk ez is egy erős túlzás. Nem hinném, hogy egy kisüzemi magyar bor (vagy sör), amit nem sokkal korábban kezd el gyártani az addig a szakmában teljesen ismeretlen készítője, képes lenne valaha betörni a külföldi piacra. De nyilván ez ilyen "plot device", vagyis az a klisé, ahogyan a csaj felismeri a bort és rájön, hogy jajjj, de szeretem ezt a fiút... Romkomos túlzás. Mese habbal.

A lényeg, hogy ebbe is belecsempészték, hogy merjünk nagyok lenni.
A magyar fiú, aki a londoni posványból költözik haza a bő termésű Badacsony vidékére. Ugyanez a magyar fiú borászatot nyit London belvárosában. Az angol, aki kábé az egyetlen negatív karakter a filmben. A magyar lány, aki végül nem az angol fiút, hanem a magyart választja.

Gyenge hármas. Ami mindenképp nagy pozitívum, hogy végre nem tűnik úgy, mintha 40-50 éves forgatókönyvírók akarnának erőltetetten "fiatalos" szövegeket adni a huszonéves karakterek szájába. Plusz jó pont, hogy a főszerepeket ismeretlen fiatal színészek játsszák és nem a minden magyar filmben felbukkanó unalmas sablonarcok. Amúgy nem egy nagy eresztés.