Guardians of the Galaxy Vol. 3 (2023) ☆ 👁

A galaxis őrzői: 3. rész

(James Gunn)

amerikai akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, vígjáték

3,9
★★★★☆
110 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2023-05-25 05:04:53 Channá (2) #8

Sajnáltam Rocketet, Istent játszani rossz, de amúgy meg annyira semmi ez a film. Néha gusztustalan volt

2023-05-19 11:15:04 Rorschach (3) #7

Nem tudom eldönteni, hogy ez egy szenzációs film tele nívótlansággal, vagy egy rémes film rengeteg zseniális pillanattal.

Annyi biztos, hogy azon mozik közül, amelyeknek sikerült megríkatnia, ez a legrosszabb - ilyen azonban nem terem minden bokorban, úgyhogy színültig vagyok vegyes érzésekkel :)

2023-05-15 00:45:46 dittike (5) #6

Alapfilm ott a helye a sci-fi kultfilmek között.

2023-05-14 05:06:00 BalaKovesi (5) #5

Valószínűleg homályosan látom a filmet az érzelemtenger miatt, amit rámzúdított (na meg persze amiatt a néhány könnycsepp* miatt, amit derekasan bevallom, nem volt nehéz kiszednie belőlem). Hiszen ez nem lenne egy ötös film, gyakran esett túlzásokba és vált kicsit sokká, egyes jelenetek átléptek a sziruposságnak abba a tartományába, amiket már nem feltétlen mondanék kellemesnek, meg persze voltak benne hülyeségek (mármint azon felül is, amik a Star Wars űrben terjedő hangjához hasonlóan a széria sajátjai, így például elég következetlen volt abban a film, hogy mikor jelent problémát az űr a szereplőkre nézve, és mikor nem), valamint hiába volt meglepően bevállalós a történet nagyon sok tekintetben, egy esetben mégis zavart, hogy a film szemethunyt valami felett (nevezetesen azzal nem foglalkozott, hogy akkor most az antagonista filmvégi repülő kísérleti alanyait mennyire "etikus" úgy halomra gyilkolni, mintha ők nem áldozatok lennének). De egyszerűen annyira hatalmas szíve van az Őrzők 3-nak, hogy az agyonnyomja a film valamennyi hibáját, valamint engem is, egy keserédes, szomorkás, de mégis nagyon széles mosolyt hagyva maga után. Bár Gunn-nak valószínűleg kevesebb kompromisszumot kellett kötnie az Egeres óriáscéggel, hogy megvalósíthassa a vízióját (már a kirúgása körüli mizériát leszámítva), mint Ryan Coogler-nek, Chloe Zhao-nak, vagy akár Sam Raimi-nek kellett a saját filmjeik esetében, az Őrzők 3 teljesen előbbi keze munkájának érződik, nem pedig egy félelmetesen nagy gépezet fogaskerekének, vákuumcsomagolt termékének. Ezek a filmek eddig is azért tűntek ki a többi Marvel film közül, mert a karaktereik elsősorban hús-vér, érző élőlények voltak, nem pedig akcióhősök, és ez tulajdonképpen a trilógiazáróban csúcsosodott ki leginkább. Gunn nagyon szereti ezeket az esetlen, sérült, sokszor idegesítő és hibázó, de jószívű balekokat, és így talán nekünk is könnyebb szeretni őket. Bár a filmvégi szétszéledésre érezhetően a rendező távozása miatt került inkább sor, magukból az eseményekből nem feltétlenül ennek kellett volna következnie, egészen elképesztő, hogy ezek a karakterek mekkora utat jártak be az utóbbi majdnem 10 évben, amire a film nagyon ügyesen, nagyon jó pillanatokban reflektál is a megfelelő mondatokkal ("You weren’t born to be a destroyer, you were born to be a dad."), és amíg a Marvel-gépezet egyre inkább a kifulladás jeleit mutatja, addig a Galaxis őrzőinek képes volt Gunn egy olyan érzelmes és katartikus lezárást kerekíteni, ami akár önmagában is megállja a helyét, mint film. Ahogyan visszatérő kritika szokott lenni a felső tízezret kritizáló filmekkel/sorozatokkal kapcsolatban, hogy őket nem nehéz sárral dobálni, úgy akár itt is felróható lenne Gunn-nak, hogy az állatkínzás mutatásával nem nehéz megsiratni az embereket, de egyrészt szerintem okosan használják ezt a történetelemet a filmben, másrészt nem is igazán láttam még semmit, amiben ez úgy szerepelt volna, ahogyan itt láthatjuk Mordály szemszögéből. Hiába kapja meg a csapat minden tagja a maga pillanatát, és ez hiába egy (egyébként működő) csapatfilm, a Galaxis őrzői 3 bizonyos szinten Mordály filmje, és talán az ő szála a legkiemelkedőbb és legemlékezetesebb az egészben (nem hiába hívta a PETA állatjogi mesterműnek a filmet). Az pedig külön öröm, hogy a "kötelező fenyegetés" itt nem valami sablonos világuralmi törekvésekkel rendelkező karaktertől jön, hanem az egyik főszereplőhöz kapcsolódva annak a múltjából. Persze félreértés ne essék, ez továbbra is egy nyári látványos képregényfilm számos hibával, amiről talán már reggel kellemetlennek fogom érezni, hogy ilyen szentimentálisan írtam, csak nem elég, hogy működik filmként is, és a Marvel mostani filmjeivel ellentétben a látvány sem tűnik félkésznek, de hatalmas szíve is van, és még órákkal a megtekintése után is elérzékenyülök, ha rá gondolok**. Meg hát na, 13 évesen láttam először az első részt, az azóta eltelt majd' 10 évben elég sok minden történt, ezalatt pedig eléggé a szívemhez nőttek ezek a karakterek, így érzelmes a búcsú. :') És hát köszönöm James Gunn, maradj mindig ilyen!

*(volt az talán kicsivel több is annál, de hát ilyenek ezek a CGI mosómedvék...) :) És ezt így leírva még nagyobb eredménynek tűnik, amit képes lehet az emberből kihozni a film érzelmi szinten.

**(Ebben sokat segít a film végén hallható Florence + The Machine szám is, meg hiába unom nagyon a Creep-et, amiért sokkal több figyelem jut neki, mint a Radiohead sok zseniálisabb számának, itt közel annyira ütött, mint amikor először kezdtem el hallgatni.)

2023-05-08 23:47:54 mimóza (3) #4

Fiús anyák kiváltsága, hálás szívek ajándéka: Marvel filmek csoda-csokra.
(*_*)
- Anya, te azért unod agyon magad ezeken a filmeken, mert nem tudod értékelni a harci jelenetek koreográfiáját.
- Ez, bizony, sajnálatos igazság.

Ám hadd szedjek össze pár morzsát dicsérőleg is: az űrbeli panoráma ábrázolása kimondottan látványos lett, és a nyuszit - minő véletlen! - éppen úgy nevezték el, ahogy mi is becézzük néha a nyuszinkat.

A műfaj, mint olyan, azonban továbbra is fénysebességgel távolodik tőlem.

2023-05-07 12:06:33 dittike (5) #3

Mordály az abszolút kedvenc karakterem a történetből és nem bántam meg, hogy őt választottam, mert okos, erős, bátor és a szíve is helyén van.

2023-05-04 19:11:25 Xuja (4) #2

Úgy ültem be a moziba, hogy valszeg ez lesz az utolsó Marvel film, ami megéri nekem a mozijegy árát, és Olórin ötöse - illetve mert nagyon szeretem az első két részt - miatt azért voltak elvárásaim, de összességében szépen helytállt a film, méltó búcsúja ezeknek a különc, néhol idegesítő, de nagyon szerethető karaktereknek. Sőt, a kétharmadáig még a zseniálison is gondolkodtam - Rocket előzményszálának súlyossága, megspékelve a jelenkor szintén drámai eseményeivel nagyon betalált, és a mozi kiválóan egyensúlyozott a kirobbanó egysorosok és megindító, néhol a giccshatáron egyensúlyozó, de azt ízlésesen át nem lépő flashbackek között. Ráadásul Gunn - akárcsak Cameron - feszegeti a PG-13-as besorolás határait, és így sokkal felnőttesebb, harsányabb és átélhetőbb az összkép.

Az utolsó 45 perc akcióözöne kétségkívül jól levezényelt, és egy-két ötlet is akad még benne (bár korántsem annyi, mint addig), illetve az előző részekre is jellemző önirónia teljesen áthatja, de valahogy Rocket felélesztése után megtörik a lendülete, és a szokásos, tét nélküli megmentősdibe csap át (de legalább ezúttal nem az egész univerzum forog veszélyben). A finálé örömtánca - amiben azért némi szomorúság is vegyül viszont kétségkívül a Marvel-univerzum egyik legikonikusabb és legemlékezetesebb jelenetévé fogja kinőni magát. Erős négyes.

2023-05-04 17:13:22 bambula (3) #1

Nagyon szeretem ezt a csapatot, de most valahogy eme kalandjuk számomra kissé szétszórt volt, nem volt benne valami egységesség.
Egy kis humor-váltás-egy kis kaland-váltás-egy kis dráma-váltás-egy kis kaland-váltás-egy kis humor, majd egy kis dráma...

Hiába tudnám órákig elnézni Űrlordék kalandjait, most valahogy sok volt nekem a két és fél órás játékidő.
Plusz a két stáblistás jelenet sem ütött már úgy mint annak idején a plusz jelenetek.

Azért remélem, ha mégis visszatérnek majd egyszer, akkor azt csakis James Gunnal teszik.