Obi-Wan Kenobi (2022) ☆ 👁

(Deborah Chow)

amerikai akciófilm, kalandfilm, minisorozat, sci-fi

3,2
★★★☆☆
35 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-06-22 13:31:04 ChrisAdam (4) #25

Ha az egész sorozat tudott volna olyan erős lenni, mint az utolsó rész, akkor most a padlón keresgetném az államat. Egy epikus, izgalmas, monumentális lezárás ez, Star Warshoz méltó, ami nem gyakori, ha az utóbbi éveket nézzük, szóval ezért már önmagában hálás vagyok. Sikerült szépen elvarrni a szálakat, mondhatni olyan eleganciával, mint ahogy Lucas a harmadik rész végével.
Sikerült megoldani, hogy Luke valóban ne lásson fénykardot, még ha feje felett is volt; sikerült végre választ adni Vader tarkóján levő sebhelyre, méghozzá nagyon stílusosan; és versbeillően rímel az, hogy míg Ashoka Vader sisakjának bal részét gyakta le, Kenobi a jobbot... hogy aztán Luke a saját kezével vegye le a hatodik részben. Szóval ilyen apróságok azok, amik miatt elégedetten csettintek - mint egy költemény.

Nem beszélve arról, hogy a sorozat után még inkább van értelme annak, hogy miért olyan, amilyen a Halálcsillagon történt párbajuk. Sokkal inkább olyan értelmet kapott, hogy Vader - aki tulajdonképpen már kétszer le lett győzve - teszteli az öreg Kenobit. És innen nézve Kenobi tulajdonképpen ott is győzött. :)

Obi-Wan és Vader harca méltó hozzájuk, libabőrös, látványos, és teljesen más síkra teszi őket, motivációjukat és párbajukat, mint a mustafari vagy a Halálcsillagon történő harcuk. Éppen ezért legitimnek érzi az ember, helyénvalónak, nem utólag beszuszakoltnak. (Azt már kevésbé, hogy a korábbi epizódban mi az istenért kellett találkozniuk egy kergetőzésre.)

Libabőrös, ahogy Vader sisakja mögött látszik Anakin arca, zseniális, ahogy mixelték Hayden és James Earl Jones hangját. Zseniális, ahogy itt megágyaznak több jelenetnek, mondatnak a régi trilógiából. Végül nem hazudik Kenobi Luke-nak arról, hogy Vader ölte meg az apját, de alapvetően az is piszok jó volt, ahogy a párbaj elején és előtte "Anakinnak" hívja, majd a végén "Darth-tól" köszön el (ahogy az Új reményben hívja). Egyébként meglepődtem azon is, hogy Kenobi legyőzte Vadert, méghozzá csúnyán. Azt mertem volna tippelni, hogy ezúttal Vader lesz az, aki legyőzi, de képtelen megölni a mesterét, ezért csupán otthagyja. De ez így volt jó. Vékony pengén táncoltak, de megcsinálták.

Süvegelendő az is, hogy Qui-Gon csak a végén bukkan fel, mint ahogy az a kellemes meglepetés is, ahogy McGregor Kenobijának ugyanaz lesz az utolsó szava, mint Guiness Kenobijának. Szép!

Ahol pedig igazán könnybe lábadt a szemem, az Kenobi és Leia búcsújelenete, nagyon szépen, igazán profin oldották meg, ahogy Kenobi Anakinról és Padméról beszél, mindenféle giccs és felesleges dramatikus csúcsjelenetet elhagyva. Ahogy az egészben megjelenik Anakin tragédiája, bukása - azok után, hogy láttuk Vader maszkja mögött -, Padmé emléke, Williams zenéjével igazán megható. Nagyon-nagyon nagy tisztelet az ilyen pillanatokért.


És hát mit lehet adni erre a hullámvasútra?

Merthogy nem "oké/elmegy", de mégsem tudnám azt mondani, hogy összességében "jó", mert bizony nagyon csúnya és egyszerű dolgokon hasaltak el az alkotók (leginkább az írók) a sorozat közben. Kicsit az érzésem, hogy volt egy erős víziójuk a befejezésről és a kezdésről, de ahhoz már nem, hogy ezt a kettőt hogyan is kössék össze. A negyedik epizód egyenesen nézhetetlen (utólag kb. ki is hagyható), a harmadik "párbaja" szintén szégyenfolt, az ötödik egy tisztes négyes, az első kettő meg amolyan hármaska-négyeske. Szóval az átlag egy jó három és fél, a finálé miatt megadom neki a négyest. De istenbizony, ha folytatják ezek után, elmegyek és kinyírok valakit Reeva hátrahagyott fénykardjával.

2022-06-16 17:10:46 ChrisAdam (4) #24

Az ötödik rész azért jóval összeszedettebb, mint a korábbiak, nekem tetszettek a flashback jelenetek is, végre éreztem, hogy van helye és szerepe a dolognak. (És innen teljesen irrelevánsnak hat a korábbi "találkozásuk".) A Harmadik Nővér sztorija különösen jó, van benne potenciál, csak szerintem Moses Ingram nem tudja elvinni a hátán, vagy csak hiányosan/sablonosan megírt a karakter háttere... ez még azért futhat valamerre.

De még egy ilyen összeszedett és élvezetes epizód után is felemás az íz, főleg, hogy a Disney+ feldobta rögtön utána megtekintésre a Baljós árnyakat (az egyedüli Star Wars-epizód, amit a legutóbbi 2-3 sorozatos megtekintésekből kihagytam), és kicsit belekóstolva sajnos azt kell mondjam, hogy van egyfajta varázs, hangulat, Star Warsos sajátosság, amit az a film birtokol (és persze az összes többi "régi"), de a Disney-érában készültek már csak nyomokban. Jó lenne kicsit elgondolkodni, hogy mi is ez a plusz, ami miatt Star Wars-szá válik a Star Wars, de az agyalásban lerövidítve ezeket a kerülőutakat még mindig arra tippelnék, hogy ezek az újak amolyan "industrial" monsztrék. Olyan, mint a mostanában nagyon divatos lakóházak. Kockák, minimalisták, persze megvéd az esőtől, a szél sem rombolja össze őket. Lehet fürdeni, aludni, enni bennük - lakni. De mégsem otthonosak, nem színesek, nem hívogatnak, és még kevésbé sem illenek a környezetükbe.
És hogy mennyire rideg, idegen és lelketlen ez a monsztre... A Kenobinál derült ki igazán, ahol egy korábban jól ismert, talán a legkedveltebb karaktert vették elő, ugyanazzal a színésszel. Egy jól ismert világban, jól ismert konfliktusban lubickolunk újra... és valahogy mégis csak események sorozata követi egymást, látványosnak ítélt effektek között.

Valószínűleg majd évekkel később tananyag is lehet a Kenobi egyes filmiskolákban, ahol a bad writing példájaként lesz felsorakoztatva, vagy a kihagyott ziccer kategóriát képviseli majd. Megígértem, hogy nem mondok végső konklúziót a vége előtt, de mégis úgy érzem, egy rész ezt már messze nem menti meg. Fájdalmas dolog ez, de még tanulságosabb is. Legalábbis jó lenne, ha tanulna belőle a filmipar, hogy messze nem elég felsorakoztatni a filmtörténelem legkedveltebb, vagy éppen legfélelmetesebbnek ítélt karaktereit, ha a szigorú szabályrendszert - filmnyelvileg, dramaturgiailag -, ahol ezek a karakterek működtek, nem hozzák vele, a karakterek a sztorival együtt hamar kifújnak.

Kell egy jó akciórendező, kell egy jó író, még jobb karakterek és párbeszédek (nézzük már újra Han és Leia egyes jeleneteit a régi filmekben, az isten szerelmére! az ott dialóg a javából, rendezés a javából), és hát kell egy "látnoki elme", aki egyben tartja az egészet. A Star Wars nem az a világ, ahol ide-oda passzolgatják a sztorikat, vagy ha ez az akarat, akkor menjünk előre/vissza az időben, és ott lehet kísérletezni, elszakadni a jól megismert sémáktól. (Azaz: a Star Warsot nem lehet a Marvel-felfogással "csinálni.") Addig nem lesz a nézőnek kielégítő és mindent megváltó érzés újra a Star Wars elé ülni, hiszen azért a titkos receptért ül oda. A monumentalitás, az, hogy egy olyan univerzumba süppedtünk, ami határtalan és vég nélküli történeteket rejt, mégsem ismerhetjük meg mindet és minden bolygót. Ahol sok minden kérdés megválaszolatlan marad. Olyan univerzum, ahol Vader éppen csak felbukkan pár percre, de abba beledübörögnek a kesseli fúrótornyok is. Vagy ahol a fénykardnak súlya van, ha az beindul, ott lesz valami. Ahol hosszú karakterívek vannak, amelyek összegabalyodnak, befolyásolják egymást, míg révbe érnek.

Na de itt abba is hagyom, mert még a végén belelendülök (késő?).

2022-06-15 23:00:41 miraculum (3) #23

Huhh, fanboyként szúrjatok hasba egy fénykarddal ha a végén hármasnál jobbat fogok adni erre aaaa... mi is ez tulajdonképpen? A negyedik epizód az pusztítóan pocsék volt. Hirtelen eszembe jutott, hogy amikor a Fallen Order-rel játszottam, arra gondoltam, hogy ezek a játékok már tízszer többet érnek mint a filmek és sorozatok, és nyilván ez sarkítás, de a negyedik epizód esetében ez hirtelen tényleg mind az arcomba vágódott, mert az nem volt más mint a Fallen Order egyik helyszínének valami végtelenül lecsupaszított, szó szerint inkább lehülyített, híg változata, irgalmatlanul logikátlanul összefércelt, hitvány, forgatókönyvnek nem nevezhető cselekménnyel, sértő volt minden perce. Kedves volt, amikor Leia megfogta Obi Wan kezét, bocs a spoilerért, de ennyi volt benne a pozitívum. Az ötödik epizód már jobb, de ebből a pusztulatból amit okozott az EP4, én már nem fogok helyreállni. Tulajdonképp a Reeva-szál nem rossz, van egy kis nosztalgia is, de ebben is most már rettenetesen fájnak a logikátlan blődségek, amiket el se kezdek sorolni. Legszívesebben ráordítanék erre az egészre, hogy Te voltál a kiválasztott! de mindegy is, összességében a Mandalorian eddig nálam biztos sokkal jobb, és a Boba Fett kis bugyutasága és fanszervíze is legalább nem volt ennyire nagyravágyó.

2022-06-09 00:16:11 ChrisAdam (4) #22

Na jó, megnéztem a negyediket - csak annyit, hogy ez a ballonkabátos sztori hogyhogy nem működött??? Scooby-Doo - Obi-Wan: 1-0.

Fröcsögős rantre ilyen későn már nem fussa. :) De legalább majd egy rohamosztagnyi mémet lehet gyártani erre az epizódra!

2022-06-08 23:02:31 caulfield (4) #21

De amellett, hogy bejáratott húzásokkal operál a cselekmény, és joggal hathat unalmasnak, azt is említsük meg, hogy ez a sorozat egy szép nagy homage is akar lenni:
1. rész: fogathajtó kisgyerek,
2. rész: szabadesés urbánus környezetben,
3. rész: Jedi sütés,
4. rész: ezt talán nem is szorul magyarázatra.
Az ötödikben vajon a "hó", "jeti", "Yoda", "csonkítás", "árulás" kulcsszavakból melyik játszik majd?

előzmény: Fatupi (#19)

2022-06-08 22:25:05 ChrisAdam (4) #20

Nagyon érdekes a lenti diskurza - most, hogy megnéztem a második és harmadik részt is, hozzá is szólnék. A negyediket még nem láttam.

Nekem kifejezetten tetszik az, hogy Kenobi teljesen el van veszve. A közhelyes "ez teszi emberré" (a jedit) frázissal jövök, de valóban így van, és jó is, hogy ezt bontják ki.

Régebben, mikor még Star Wars-szal keltem-feküdtem, sokat gondolkodtam azon, hogy mégis hogyan és miként volt képes arra Kenobi, hogy olyan magabiztossággal és határozottsággal vigye Luke-ot a háború kellős közepébe azon után, hogy olyan méretes kudarcot vallott Anakin tanításával, ami a Jedi Rend és a Köztársaság lényegében teljes vesztét okozta. Legalábbis kerestem Obi-Wan személyes küzdelmét ebben, de természetesen a negyedik részben nem kap egyáltalán akkora fényt a karakter, hogy erre kicsit is rá lehessen látni.

Valahol éppen ez lenne következetlen: Anakin bukása Obi-Wan felelőssége (is), ha pedig ennyire sebtiben máris a küzdelem közepébe viszi Luke-ot, akkor joggal merülhet fel, hogy az öreg bizony kihagyta az önreflexív gyakorlatokat. Márpedig valószínűleg nem így történt, és éppen ez a hosszú folyamat jelenik meg most itt.
Szóval szabályok ide, a jedik zsigerig hatoló tettrekészségük és kiállásuk oda, az idővonal legnagyobb tragédiája mégis szegről-végről hozzá köthető, legalábbis Obi-Wan szemszögéből ez egy bitang "hard to swallow pill", amin igenis, merengeni kell egy sort. Vagy inkább 10 évet. Az emberi reakció pedig - bármennyire is lehet valaki erős Jedi - az önhibáztatás, a mentális gyengeség, a beletörődés. Az, hogy a harmadik részben Kenobi tette a dolgát Anakinnal szemben, egy háború fináléjában, teljesen konzekvens, mint ahogy az is, hogy aztán rettegve néz szembe újra a szörnyeteggel, akit "ő alkotott". Szóval félúton van most Obi-Wan, és őszintén nem is tudtam volna mit kezdeni egy bölcselkedő, haláli nyugodt, szakállát simogató Jedivel, aki pontosan és határozottan tudja, mi fog történni a következő pillanatban. Az a karakterfejlődésének következő stádiuma, és ez szerintem tökéletesen beleillik a Lucas által megalkotott két karakter közé. Most tanulja meg, hogy bizony, az érzelmeit félre kell tenni, különben gyenge lesz, a félelme és a kudarc emléke térdre kényszeríti őt. Mindaz, amit Luke-nak átad - a későbbi részekben is -, innen indul, hiszen ezt még neki is meg kell tanulnia.


Ez nekem éppenséggel nagyon tetszik, az már kevésbé, hogy igazán hiányzik a grandiózussága a sorozatnak, sokszor lehetne sokkal fantáziadúsabb, merészebb, torokszorítóbb. Mind sztoriban, mind látványban. Különösképp a hátsó szemétlerakó és a libalegelő közti félhomályban játszódó "párbaj" kapcsán, ami jobbára inkább csak a negyedik részben látott párbajhoz képest is bemelegítő tornára hasonlít. Tényleg érthetetlen, hogy egy ilyen találkozást miért egy ilyen szürke, egyszerű helyszínre tettek. Persze sejteni vélem, hogy az igazi találkozás még csak ezután lesz, de akkor ez meg enyhén szólva felesleges. Deborah Chow pedig tényleg bitangul nem tud akciót rendezni, azért ez nagyon gáz egy ekkora produkciónál. Kicsit fájó, hogy pont abban vérzik el, amiben a Star Wars-filmek mindig is csúcson voltak. Na, de nézzük tovább.

2022-06-08 14:22:09 Fatupi (4) #19

Negyedik részt megtekintve nekem végképp elszállt a lelkesedésem, és már leginkább frusztrál az egész. Mikor jött a hír, hogy 6 epizódos lesz a sorozat, örültem, mert gondoltam, hogy kapunk 6 feszes, sallangmentes, 45 perces részt, mellőzve a Mandalóri 3/4-ét kitévő bugyuta fillereket. 4 rész, 2 gyerekrablás, 2 gyerekmentés, erre a mérlegre még Din Djarin is elégedetten csettintene, körmömet lerágtam, hogy vajon ezúttal sikerülni fog-e a mentőexpedíció.
De látványosan nem tudnak ezzel a 6 résszel se kezdeni semmi érdemlegeset, ez a negyedik rész úgy felesleges, ahogy van, ráadásul olyan méretes f@szságokat enged meg magának (folyamatosan), hogy még Filoni sorozatain edződve is kivert a víz tőle.
Nincs pajzsa az inkvizítorok erődjének, MERT ÚGYSEM TÁMADJA MEG SENKI. ERRE A VÉGÉN MEGTÁMADJÁK. Érted, csak úgy behatol a légtérbe pár lázadó hajó, hogy ripityára lőhesse a Birodalom egyik legfontosabb létesítményét. Konkrétan tálcán kínálják a kalandoroknak, hogy rúgja seggbe az összes inkvizítort, aki olyan retardált, hogy egy ilyen helyen tengesse a mindennapjait. De ez még semmi a háborús veterán, egykori Jedi Tanács-tag Kenobi tábornok embercsempészési kísérletéhez képest, amivel elértük a mélypontot, ennél hülyébbre már nem tudják venni a nézőket. De még sorolni lehetne a fájdalmas ökörségeket.
Az érzelmi tetőpontnak szánt jelenetek össze vannak csapva és sz*rul vannak vágva, pedig ott volt a lehetőség McGregor előtt, hogy villantson valamit.
Több évadnyi Star Wars-kontentet néztem végig a bujkáló lázadókat kereső gonosz birodalmiakról, akik rendre megtalálják őket, de aztán kicsúsznak a kezeik közül, valamint gonosz birodalmiakról, akik gyerekeket rabolnak, de aztán kicsúsznak a kezeik közül a támaszpontra beszökő, folyosókon osonó főhősnek hála. Most ezt kapjuk csőstül, de egy Obi-wan sorozattól azért többet vártam, mondhatni ez volt az utolsó reményem.
Ránézve a premiernaptárra, fosásig fogjuk kapni a Disney SW-tartalmat, de ha ennyi effortot tesznek bele, mint az eddigi akármelyikbe, akkor ugyanolyan tét nélküli, unalmas, olcsónak kinéző, fillerekkel felpuffasztott, lagymatag gagyi jön.

2022-06-07 19:22:32 caulfield (4) #18

Jó, hát majd a maradék három rész után elválik, ha eljátsszák a megelőlegezett bizalmam, akkor lehúzom, ahogy kell.
Annyi még, hogy nekem viszont nem fekszik az a szemlélet (és a vitánk is mintha ebből eredne), miszerint van ebben a történetben szó árulásról, a Rend bukásáról, sötét korszakról…, vagyis igazából nincs itt semmi látnivaló. Megértem, ha ezért megkapom, hogy túl sokat akarok belelátni, de mégis olyan eredetiséget remélek, amely az igencsak elkoptatott fordulatokon túl tud hozni valami újat is. Az Obi-Wan és Qui-Gon kommunikációja köré telepített titokzatosság mintha hordozná magában ezt a lehetőséget,… majd kiderül.
Obi-Wan Egy új reménybéli alakja inkább a Vissza a jövőbe Dokijához áll közelebb, mint egy Jedi mesteréhez. A nevére is úgy kell emlékeztetni és erre csak valamennyire ad magyarázatot a közte és Owen közt feszülő konfliktus.


Amikor zöld utat kapott a Disney, hogy felvegye a Lucas által letett fonalat abban eleve benne volt az akkor kerekre és patentra formált hősök esendőbbé formálása. A valódi dráma és hatás érdekében ez szerintem elkerülhetetlen. Dehát érthető, ha a fanboyoknak már ettől leolvadt az agyuk. Abban, hogy a sorozat a korszellemre reagál nem nagyon van kivetnivaló, ha az írói fedezet ott van a jelenetek mögött.

előzmény: Hannibal Lecter (#17)

2022-06-07 17:10:33 Hannibal Lecter (3) #17

Nem azzal van a bajom, hogy a kudarcélmény elbizonytalanította. Nyilván ez történt, de az alkotóknak e téren ildomos lett volna szem előtt tartaniuk a mértékletesség erényét. Egyrészt azóta eltelt tíz év, és számomra kissé problematikus, hogy még mindig olyan rémálmok gyötrik, mintha teljesen friss lenne a trauma. (Apropó, mi lett a leckével, melyet Yoda javasolt a számára? Szemmel láthatólag egy évtized múltán sem tudott kapcsolatba lépni Qui-Gonnal.) Másrészt az árulás a Jedik világának szerves része. Qui-Gonnak ott volt Xanatos, Yodának Dooku, satöbbi, satöbbi. Obi-Wan testközelből nézte végig, ahogy a nagy mesterek kenyértörésre viszik a kapcsolatukat renegát ex-növendékeikkel. Sem Yoda, sem Qui-Gon nem kérdőjelezte meg a hitét, vagy ha meg is tette, biztosan nem ilyen mértékben. Az is rendben van, hogy elpusztult a Rend, a Jedik aranykora porrá vált, de A Sith-ek bosszúja céltudatos és rettenthetetlen harcosa és az Egy új remény megfontolt, bölcs öreg mestere alapján egészen más karakterív rajzolódott ki a nézők szeme előtt. Ez a bizalomhiányos, hebegő-habogó, tébláboló sivatagi remete egyáltalán nem illeszkedik ebbe a karakterívbe. Tudom, az értékítéletemben nagyon sok a szubjektív elem (hiszen az, hogy a franchise korábbi darabjai ismeretében ezt az új Kenobit mennyire érezzük kongeniálisnak, mégis eléggé szubjektív dolog), de azt hiszem, meggyőzhetetlen vagyok, és számomra "elveszett" ez a sorozat.

"Lehet, hogy ez egy ilyen liberálisabb, hezitálósabb hozzáállás, ami nem áll jól egy hősmítosznak"

Milyen óvatosan fogalmaztál. :) Számomra rettenetesen irritáló az a progresszív férfi- és nőkép, ami ebben a szériában is artikulálódik. A ciszheteró fehér férfi egy bűntudat mardosta, reszkető kezű emberi roncs, míg ellenpontja, a dominatekintetű csokibaba már jelenése első másodpercében acélos tököket növeszt, céltudatosságával mindenkit lehengerel, ha pedig valaki a kezei közé kerül, kő kövön nem marad. Ám ha ettől el is tekintünk, a karakterek akkor is árnyalatlanok, a produkció minősége pedig összességében is eléggé megkérdőjelezhető (a képi világ egész egyszerűen filléres a SW fénykorához mérten - az akciójelenetek pedig olykor egyenesen siralmasak - miként arra Rorschach is utalt).

Nem kétséges, hogy sok rajongónak tetszeni fog a széria, persze ez önmagában még nem a minőség valódi fokmérője, hiszen még a IX. részt is imádta a fanboyok egy része. Mindenesetre ha Deborah Chow és alkotótársai képesek még kikecmeregni ebből a pöcegödörből, én leszek az első, aki kalapot emel előttük.

előzmény: caulfield (#16)

2022-06-06 17:02:55 caulfield (4) #16

A kérdés szerintem is az, hogy hogyan akarja kitanítani Luke-ot. Csak nekem az elfogadható, hogy ez Obi-Wan szemében is annyira komoly kérdés és dilemma, hogy szinte már kitér a hitéből. Azért számára az igazi zsinórmértéket a mestere jelenti, akinek a halála pillanatában ígéretet tett, hogy kiképzi a fiút, Anakint. A kudarca finoman szólva is jelzésértékű és engedtessék már meg neki, hogy felmerüljenek benne kétségek, hisz végül csak egy sith-et sikerült kitanítania. A belső vívódásai és döbbenete pedig nem választhatók el a reakcióitól. A jediképzés nem egy szalagmunka, nem értetődik magától, ahogy általában semmilyen nevelés sem. Tradíciók és doktrínák ide vagy oda. Lehet, hogy ez egy ilyen liberálisabb, hezitálósabb hozzáállás, ami nem áll jól egy hősmítosznak, ahol az ember eltökéltséget és a jó oldal fölényét szeretné látni, de attól még jogos kitétel.
Mikor Vader szembesíti Kenobit azzal, hogy ő tette ilyenné, részben igenis igaza van. Mert az, hogy Anakinnak eleve egy szörnyeteg lapulna a lelkében az némileg túlzás, főleg annak tükrében, hogy végül csak visszatér a fényes oldalra. Az oktatás felsüléséről, a jediket uraló önteltségről is meg kell emlékezni. Nem Vader tetteit relativizálandó írom ezt, de amellett, hogy Obi-Wan a szemére veti mivé lett, létezik egy befelé ható hang is, hogy "miként engedhettem, hogy ezzé válj?". Akad bőven levonni való következtetés Obi-Wan oldalán is. Legfőképpen az, hogy elárulta a mesterét, mivel a kiválasztottból egy rémet nevelt. (Vagy, hogy Qui-Gon mester létére ekkorát tévedett...) Azt a gyűlöletet pedig, ami Anakinban felhalmozódott már erővel (kisbetűvel) nem lehet megdönteni.

előzmény: Hannibal Lecter (#10)

2022-06-06 11:40:01 BonnyJohnny (?) #15

Ahogy írtam is, nekem is sántít Obi-Wan helyzete. :) Viszont erről meg nem nyilatkoznék, amíg nem látunk egy történet ívet.

előzmény: Hannibal Lecter (#14)

2022-06-06 11:34:58 Hannibal Lecter (3) #14

Elfogadom, amit a mentális állóképesség/hit és az Erő kapcsolatáról írsz, mondjuk ez még mindig nem magyarázza meg a többi ostobaságot/logikátlanságot. :)

előzmény: BonnyJohnny (#11)

2022-06-06 10:58:30 BonnyJohnny (?) #13

Bocsánat! Igyekeztem általánosan fogalmazni, de persze bármi lehet spoiler. Köszönöm a korrekciót! :)

előzmény: ChrisAdam (#12)

2022-06-06 10:53:50 ChrisAdam (4) #12

Még csak pár nap telt el a bemutató óta, kérlek benneteket, használjátok a spoiler gombot.

2022-06-06 09:37:40 BonnyJohnny (?) #11

A Sithek bosszújában látszik, hogy Anakin a jobb harcos, Obi-Wan tapasztalatból veri meg. Ha Vader erősebb lett, Obi-Wan meg kijött a gyakorlatból, akkor egy egy az egy elleni párbajnak nem túl jó esélyekkel állna neki.
Az Erővel meg az a helyzet, hogy nagyban függ a használója mentális errjétől. Ha Obi-Wan nem bízik annyira az Erőben, illetve saját erejében, akkor egyébként meg pláne nincs keresnivalója egy ereje teljében lévő Sith lovaggal szemben.
Az más kérdés, hogy Kenobi mester ilyen szétcsúszása mennyire reális. Ez amolyan tipikus amerikai toposz amúgy: a tehetség szétcsúszik, de össze szedi magát, elkezd bízni magában, és megnyeri a versenyt, mert... mert csak.

előzmény: Hannibal Lecter (#10)

2022-06-06 09:28:02 Hannibal Lecter (3) #10

Yodának azt is megígérte, hogy a tatooine-i remetesége alatt tanulni fog, ehelyett - a sorozatban látottak alapján - elvágta magát az Erőtől. Nagyjából ennyit az ígéretekről (de most tényleg, ha elvágja magát az Erőtől, hogyan akarja később kitanítani Luke-ot?). Egyébként nem olyan egyértelmű - pontosabban: nem kellene annyira egyértelműnek lennie -, hogy "esélye sincs az egykori tanítványa ellen". A The Last Jedi Luke-ja látszólag szintén kijött a gyakorlatból, miután kényszernyugdíjazta magát, de amikor újra szólítja a kötelesség, megmutatja, hogy tudásban képes magasan a saját ex-tanítványa, Kylo Ren fölé tornyosulni. Elvileg tehát Kenobi is sziporkázhatna - ehelyett három részen keresztül szerencsétlenkedik. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy az Egy új reményben semmi, de semmi nem utal arra, hogy Vader és Obi-Wan ereje között olyan jelentős különbség lenne. Annyi inkonzekvencia tarkítja ezt a szériát, hogy az már fáj.

előzmény: caulfield (#9)

2022-06-06 00:10:51 caulfield (4) #9

Yodának pedig megígérte, hogy vigyázni fog a gyerekre. Elgyengült az eltelt évek alatt, Anakinból lett Vader, Obi-Wanból Ben - az ilyen átkeresztelődések azért bírnak többletjelentéssel a Star Wars karaktereknél.
De most amikor szembesül Vader fenyegetésével mi mást tehetne a menekülésen túl? Nem gyávaságból teszi, hanem Luke miatt. Teljesen egyértelmű, hogy esélye sincs az egykori tanítványa ellen (ha pedig Vader fogságába kerülne, azzal még Luke-ot is veszélybe sodorhatná.) Az Egy új reményben már más a helyzet, ott már nem kell babysitterkedni. Obi-Wan kudarcot vallott Anakinnal, de a Remény nem veszhet el, ezért iszkol - nem neki kell legyőznie Vadert.

előzmény: Hannibal Lecter (#8)

2022-06-05 19:57:05 Hannibal Lecter (3) #8

De, szőrösszívű vagyok, ugyanis számomra az eredeti, hetvenes-nyolcvanas években kikristályosodott Star Wars-mítosz a zsinórmérték. Az alkotóknak ehhez kellett volna felnőniük. Megmérettek, ám könnyűnek találtattak. Nem Obi-Wan fájdalmával, illetve döbbenetével van a gondom, hanem azzal, amilyen válaszreakciót szülnek benne ezek az érzelmek a sorozatban. Ez a karakter nem így viselkedik, nem kezd hanyatt-homlok menekülni, mint egy óvodás. A Sith-ek bosszújában van egy jelenet, melyben Yoda megbízza Kenobit, hogy kutassa fel és ölje meg Anakin Skywalkert/Darth Vadert. Ekkor hősünk egy pillanatig habozik, majd úgy dönt, megmérkőzik korábbi fegyvertársával, sőt az adott pillanatban nem is inog meg, amikor halálos(nak vélt) sebet kell ejtenie Vaderen. Az Egy új reményben szintén megacélozott lelkülettel száll szembe hajdani tanítványával, sem szánalmat, sem félelmet nem mutat, csupán kimért, higgadt céltudatosságot. A Jedi visszatérben is arra biztatja Luke-ot, hogy tegye félre a személyes érzelmeit, és vívjon meg az apjával. ("Nem ölhetem meg a saját apámat!" "Akkor az Uralkodó máris győzött!"). Egyszóval a Disney szériája megtöri azt a határozott karakterívet, mely A Sith-ek bosszújától A Jedi visszatérig húzódik. De ha ettől el is tekintünk, a két régi jóbarát újbóli találkozása egyébként sem más, mint megmosolyogtató közhelyparádé. A párbeszédek ("Te teremtettél/tettél ilyenné!" "Meg kellett volna ölnöd, amikor volt rá lehetőséged!") fájóan filléresek, ráadásul Vader baromságokat is mond. Nem Obi-Wan tette "olyanná", az összeégett test, a fekete sisak és palást csupán szimbólumai egy eleve rút léleknek. Kenobi csak szélesre tárta a kapukat a szörnyeteg előtt (igaz, persze akaratlanul), mely mindvégig ott rejtőzött Anakin Skywalker lelkében.

előzmény: caulfield (#6)

2022-06-04 16:57:24 Rorschach (?) #7

Egy vérbeli Jedi nem vonul nyugdíjba

Túl azon, hogy minden szavad igaz, ez a hajó már a Last Jediban elment. Nincs mit várni már, mondom ezt úgy, hogy a Kenobit én is vártam és nézem, mert azért ez nem egy Boba Fett vagy Bad Batch - ez a nagybötűs Fősodor, és én kis naiv feltételeztem, hogy ehhez méltó hat részt fogunk kapni.

Ugyan ennek még csak a fele pergett le, de iszonyatos egy gagyi szar az egész. Az elcseszett koncepció mellett a kivitelezés is égetni valóan B, Deborah Chow-t bottal kéne elkergetni minden akciójelenettől a lehető legmesszebb. Bagatel, nézőjével szemben minimális tiszteletet sem tanúsító, undorító cash grab.

2022-06-03 23:22:36 caulfield (4) #6

Nem vagy kissé szőrös szívű? Kérdem ezt amellett, hogy nekem is vannak bajaim a sorozattal; nem igazán értem a lentebbi lelkesedést sem, mert szinte semmi másról sincs itt szó, mint nosztalgiáról. Viszont McGregor karakterében pont a rendkövetése az, ami magával ragadó. Dolgozik derekasan, nem egy csöcsön lógva éldegél, mint egyesek. Ha valamit, akkor az Anakin kapcsán megélt kudarcnak a feldolgozását bemutathatja a sorozat. Felügyel a gyerekre, hisz az a dolga, visz is neki ezt-azt, de azért érthető, ha megviselte az a csőd, amit a korábbi tanítványával megélt.

előzmény: Hannibal Lecter (#5)

2022-06-03 15:54:42 Hannibal Lecter (3) #5

Hálátlan szerep az ünneprontóé, de vállalom. Jóllehet még csak a sorozat felénél járunk, nálam máris elvérzett az Obi-Wan Kenobi. Az első két epizód sem nyűgözött le különösebben, de igyekeztem türelemmel lenni az alkotók iránt. A harmadik rész viszont igazolta az összes korábbi kételyemet. A karakter totális félreértelmezésével szembesülhetünk, amikor Obi-Wan Kenobi - minden idők egyik leghatalmasabb Jedije - fülét-farkát behúzva menekül a nyomában loholó Darth Vader elől, majd - amikor a fénykardpárbaj elkerülhetetlenné válik - úgy küzd, akár egy szárnyaszegett veréb. A George Lucas-féle Star Wars-kánonban szó sem volt arról, hogy Kenobi tatooine-i remetesége alatt "elvágta volna magát az Erőtől", épp ellenkezőleg: fontos feladatot kapott Yodától, aki gyakorlatilag megbízta az ifjú Luke kiképzésével. Ezzel szemben a Disney szériájában Obi-Wan elássa a fénykardját, remeg, nyüszög, bizonytalankodik, feszeng-eseng, akár egy zöldfülű gimnazista valamelyik olcsó tini romkomban. Ez a meglehetősen durva ecsetvonásokkal felfestett Kenobi-portré már csak azért is elfogadhatatlan, mert a Jedi-mítosz nem erről szól. Egy vérbeli Jedi nem vonul nyugdíjba, márpedig Obi-Wan a Rend kötelékébe tartozott, magához vonzotta annak szigorú dogmáit, távol van attól az "autodidakta Jeditől", akivé később Luke vált. Elvileg tehát kötnék a szabályok. Ráadásul a Rend tagjaitól elvárható kötelességetikának is ellentmond, hogy Kenobi nem siet a Vader által lemészárolt ártatlanok segítségére. Persze ez még semmi ahhoz képest, amit maga a párbaj tartogat számunkra: főhősünk szinte négykézláb csúszik-mászik Vader előtt, akár egy pincsikutya. Szánalmas. (Ehhez már hozzá sem kéne tennem, hogy A Sith-ek bosszúja és az Egy új remény között eltelt csaknem húsz év során Kenobi és Vader elvileg nem találkozhatott. Erre utalnak az Egy új remény dialógusai, továbbá épp ez a hiátus vértezi fel kellő téttel és drámai mélységgel az utolsó játszmájukat.) Száz szónak is egy a vége: 2019 óta utálom a Disney-féle Star Warst, és olybá tűnik, ez a közeljövőben sem fog megváltozni. Ez színtiszta mítoszgyalázás.

2022-05-27 23:36:37 miraculum (3) #4

Jó lesz ez! Nagyon várom a folytatásokat is, imádom a kis Leiát és igen, komplexebbnek tűnik, mint a Mandalorian meg pláne mint a Boba Fett, pedig én szeretem azokat is.

2022-05-27 18:12:10 ChrisAdam (4) #3

Óvatosan mondok bármit, hiszen még csak az első részt néztem meg - a másodikat hagyom a következő hét fullasztó hétköznapjaira -, de annyi már biztos, hogy egészen más irányt vet a sorozat. Ewan McGregort újra látni ebben a szerepben... nos, libabőrös. De a régi arcok is jó, hogy felbukkannak, ráadásul úgy, hogy talán végre sikerült kinőni a folyamatos nosztalgiavonatozást. Minden a helyén van. És akkor itt megállok, mert az egyéb észrevételek még bőven nem kaphatnak teret 45 perc után. Lényeg, hogy érdemes nézni, főleg, hogy John Williams zenéje - bár valószínűleg utasításra nem szedte elő a régi témákat - mint a friss levegő, nagyon jól esik ez így.

2022-05-27 14:09:18 Fatupi (4) #2

Számomra ez a két epizód nagyon üdítő volt a Filoni-Favreau páros fan service-tengerei és side quest-hegyei után, szóval hálát rebegek a Disney-nek, hogy a Star Wars messiásait ezúttal kihagyták a buliból
Végre kiderült, hogy egy SW-sorozatnak lehet kicsit bonyolultabb narratívája, mint egy huszadrangú videójátéknak vagy a Mélytengeri mentőcsapatnak (mindennap segítünk a bajban-típusú gyereksori, csak mandalóriak helyett vízalatti állatokkal, kishúgom nézte)

2022-05-04 14:59:46 ChrisAdam (4) #1

Pár másodperce felkerült a hivatalos előzetes.
Happy May the 4th!