Kritikák, elemzések
[hu.ign.com] Az apakomplexus mocsara (Tenebra)
Egyszer meg lehet nézni A lápkirály lányát, de a moziban ülve végig azon töprengtünk, hogy ha valami, hát ez a film inkább a Netflixre való, nem nagyvászonra. Nem kell valaminek effektpuffogtató szuperhősös történetnek vagy óriásszörnyes romboláspornónak lennie ahhoz, hogy kiérdemelje a mozit, ezt az Oppenheimer vagy a Megfojtott virágok is bizonyították idén. Moziélmény az, ami lenyűgöz, ami emlékezetes képeivel és történetével egyaránt megbabonáz a terem sötétjében, garantáltan velünk marad még legalább pár napig. A lápkirály lánya fájóan átlagos minden tekintetben, sőt bizonyos aspektusaiban buta és klisés. Egynek elmegy, de hogy másnapra elfelejtjük, az is biztos.
[www.delmagyar.hu] Család, nem tulajdon (Umberto)
Bűnös apától fogant lány, öngyilkos édesanya és egyéb múltbéli titkok. Egy kicsit rémmese, egy kicsit ógörög tragédia. Karen Dionne nemzetközi hírű bestselleréből a mindig megbízható rendező, Neil Burger készített filmet.