Alicia Larde Nash: Mondja ki, amit gondol!
John Nash: Ha azt teszem, megint úgy járok, mint legutóbb... felpofoznak.
Alicia Larde Nash: Azt majd meglátjuk. Rajta!
John Nash: Hát jó... azon gondolkoztam... nem tudom mit kéne mondanom egészen pontosan ahhoz, hogy közösüljünk. De nem lehetne úgy venni a dolgot, hogy már el is mondtam? Úgy értem... valójában csak egyszerű testnedvcseréről beszélünk, vagy nem? Szóval nem térhetnénk rá rögtön a szexre?
John Nash: Vonzónak találom magát. Erőszakos közeledése azt sugallja, hogy maga is engem. A rituálé szerint azonban még egy rakás plátói előíráson kell átesnünk, hogy eljussunk odáig... de ha belegondolok, semmi mást nem szeretnék, csak mihamarabb közösülni magával. Nos?
Charles Herman: Soha sincs olyan dolog, ami biztos. Ezt az egyet tudom csak biztosan.
John Nash: A mi kapcsolatunk indokolja a hosszú távú elkötelezettséget? Mert nekem valamilyen bizonyítékra van szükségem, igazolható, empirikus adatokra.
Alicia Larde Nash: Bocs, csak egy percet adj, hogy átértékeljem a romantikáról alkotott lányos elképzeléseimet!
Adam Smith szerint a legjobb eredményt az garantálja... ha a csoportban mindenki azt teszi, ami a legjobb saját maga számára. Ez hiányos. Hiányos! Mert akkor kapjuk a legjobb eredményt... ha a csoport minden tagja azt csinálja, ami a legjobb neki, ÉS a csoportnak!
John Nash: Remek neveltetésem ellenére kiegensúlyozott vagyok. Velem nem lehet packázni.
John Nash: A tanitónőm szerint két adag aggyal, de csak fél adag szívvel születtem.
Alicia Larde Nash: Bocs, csak egy percet adj, hogy átértékeljem a románcról alkotott lányos elképzeléseimet.
John Nash: A tanórák elbutítanak. Kiirtják az önálló gondolatokat.
John Nash: Nem tudom pontosan, hogy mit kell mondanom ahhoz, hogy közösülj velem, de kérlek, vegyük úgy, hogy már elmondtam, hiszen csak testnedvcseréről van szó. Rátérhetnénk rögtön a szexre?
John Nash: Páratlan páros vagyunk.
John Nash: Te vagy az ok, amiért vagyok és te vagy a magyarázat. Köszönöm!