Dare mo shiranai (2004) ☆

Anyátlanok
Nobody Knows

(Koreeda Hirokazu)

japán dráma

4,2
★★★★☆
80 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2017-09-13 10:20:05 somogyireka (4) #7

Hosszú, hosszú, nehéz film. Amolyan japán A torinói ló, ahol négy kiskorút négy apától magukra hagy az édesanyjuk. Végül is az anya is "érthető", a boldogságot keresi gyermeteg módon, s önmagánál érettebb utódokat hoz el a világra, hogy azok a semmibe vetve egyre kétségbeesettebben nézzenek e kék égre fel.
A torinói ló, ahol szép lassan elfogy az étel, a víz, kialszik a lámpa, hogy aztán vele együtt hunyjon ki az én is.
A lebomlást, az enyészetet nem lehet felgyorsított filmkockákkal bemutatni, kell ez a két órán felüli műsoridő, a fájdalom csak szép lassan öl, jó ideig még él a remény, hogy anya visszajön, lesz pénz, lesz mit enni, nem fal fel a kosz, a vég.
..és mindez egy brutálisan fegyelmezett japán díszletben, ahol ha fáj csendben tűrni kell. Csak a világ meg ne tudja, hogy így élünk, mert akkor elválaszt bennünket egymástól, és inkább a lassú kín, mint a szétszakítottság.

Mennyiféle hangja van a csendnek.

Mikor már se víz, se villany, sem ebéd a testmelegem még mindig itt van velem, azzal nyúlhatok feléd. Meleg tenyereimmel simoghatom rád a földet, mikor temetlek, hogy végre békében legyél..
Vajon ki hantolja majd el az utolsó gyermeket?

2012-10-15 11:00:50 Amokh (5) #6

Regen vagott ennyire gyomorszajon egy film, hihetetlenul eros drama egyik leggjobb amit valaha lattam.

2008-04-04 15:13:34 Daemiaen (4) #5

Bezony. :)

előzmény: Ivan/ (#4)

2008-04-04 14:46:40 Ivan/ (4) #4

Lehet újranézte azóta és lejebb csuszott nála a film tetszési indexe:) Ilyen nálam is sokszor volt már.

előzmény: Umberto (#3)

2008-04-04 14:45:31 Umberto (?) #3

Daemiaen-nél még a 10/10-es filmek is csak 4-est érnek 5-ből. :-)

2007-05-22 16:01:12 -senki- (4) #2

Nem rossz, de a hasonló Grave of fireflies azért engem sokall jobban megfogott.

2005-12-13 08:38:58 Daemiaen (4) #1

Anyátlanok (Dare Mo Shiranai, 2003, forgalmazza: Budapest Film)

Őszinte tekintetek, valódi gesztusok - anyátlan gyerekek. Hirokazu Kore-eda filmje szinte hibátlanul mutat be egy olyan valós történetet, mely esetében újfent nem érdekes, mennyire lett (esetleg túl)dramatizálva az eredeti sztori: végtelenül hatásos minden egyes képkocka anélkül, hogy giccsbe fordulna. Képtelenség nem elérzékenyülni egyszer sem a 140 perc alatt, és hogy miért ennyi egy dráma hossza? Aki végignézte, egyből tudni fogja.

10/10