Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Nagy nehezen keresztülrágtam magam a regényen is, és számomra baromi érdekes volt összehasonlítani a két sztorit, a filmet szinte kívülről fújva. El tudtam vele szöszmötölni bőven. Megvizsgáltam, pontosan mit és hogyan emeltek át az eredetiből, mit kukáztak, és megpróbáltam visszafejtegetni, mi lehetett a filmkészítők motivációja egy-egy alkotói döntés mögött.
Félreértés ne essék, tisztában vagyok azzal, hogy a Starship Troopers a világon kb. senkit nem érdekel, viszont szerintem érdemes lenne rehabilitálni valahogy ezt a filmet, mert rengeteg leckével szolgál mind a mai napig a médiumok közti átjárhatósággal kapcsolatban, úgy tartalmi, ahogyan formai téren. No meg olyan politikai pro és kontra bontakozik ki a lapok és a filmszalag állításai közt, ami aztán tényleg párját ritkítja.
Személyes véleményem, hogy ez utóbbi teszi egyedivé a mozit.
Túlesve a film megkerülhetetlen tónus- és mondanivaló-váltásán, a legnagyobb eredményét szerintem akkor lehet értékelni, ha valaki olvasta az adaptáció tárgyát... amit egyébként nem ajánlhatok jó szívvel senkinek, mert a regényről kis túlzással annyit tudok elmondani, hogy pusztít.
Számomra úgy tűnt, Heinlein a lehető legjobb hiszemben írta meg a könyvét, hiszen társadalmi és politikai fejmosásaiban rengeteg gondolat van. Az alkotó alaposan körbejárta kora civilizációját, valószínűleg rengeteget agyalt korszakos kérdéseken, mire megírta a regényt, és elméjében a kétség szikrája sem merült fel a téren, hogy amit papírra vetett, az a világ legcsodálatosabb utópiája.
Problémát jelent viszont, hogy a nagy műgonddal felépített, betonbiztos lábakon álló és az óramű pontosságával működő futurisztikus társadalma gyakorlatilag egy tekintélyelvű, nacionalista hadigépezet, ahol ártatlan civilek tömeggyilkolása közben még csak fel sem merül a kérdés, hogy a főszereplőnk esetleg helytelenül cselekszik. Ez többször megakasztott, mivel Heinlein egyébiránt nem tűnt a katonai diktatúra elvakult hívének, nem az mászott le a lapokról, hogy az alkotó erőnek erejével érvel a diktatúra intézménye mellett. Inkább írnám, hogy számomra kissé naivnak, urambocsá butának tűnt. A legjobb szándékból dolgozva, filozofikus és részletes hátteret munkált ki a művéhez, csak közben valahogy elfelejtett hátralépni egyet. Pedig ha onnan nézett volna eme remekre, talán feltűnik neki, hogy amit írt, az gyakorlatilag a fasizmus újrafeltalálása. Hogy ez Hugo-díjra érdemes irodalmi érték volt anno, az kurva meredek, ám ebbe most nem megyek bele.
A könyvben, a filmbe is átemelt Hirosimás beszéd mellett található például egy véresen komoly érvelés amellett, hogy a mai civilizációnk bukásának kiváltó oka nem más, minthogy a gyermekeink nem részesülnek elég fizikai fenyítésben. Értem én, hogy az amerikai hadsereg ezt az ideológiát boldogan közvetíti a kadétpalántáinak, de szerintem nem kell szót pazarolni arra, ez mennyire káros és helytelen; a "bezzeg engem is vertek, mégis ember lettem" karikaturisztikus túltolása.
Innen nézve nem légből kapott a náci jelképek finom meghonosítása ebben a filmben, és nem lepődtem meg azon sem, hogy Paul Verhoeven nem bírta végigolvasni a könyvet, hanem a scriptet író Edward Neumeierre bízta magát e téren. Ő pedig nem vallott kudarcot - megtehette volna, hogy nagyon egyértelműen beleröhög az írott alapok arcába, és hiába lehet úgy érezni, hogy a Starship Troopers film elkapja a Starship Troopers könyv gondolatvilágát, mondanivalóját és politikai állásfoglalását, majd büszkén azt mondja neki, hogy "te akkor itt és most bekaphatod", ez csak a történet fele.
Az van ugyanis, hogy a mozi úgy lett a regény szöges ellentéte, egy az eredeti elé fricskaként tartott görbe tükör, hogy abból baromi kevés konkrétumot adaptál a szó szoros értelmében. A cselekmény váza úgy-ahogy egyezik, amit azonban Neumeier és Verhoeven csináltak, az sokkal átgondoltabb annál, semmint pusztán az eredeti kiröhögése.
Úgy érzem, Neumeier elég messziről nézte a történetet ahhoz, hogy felismerje azt, amire az alkotás tulajdon szerzője nem volt képes, és pont annyit csavart az eredeti gondolatvilágon, hogy az még bőven organikus maradjon, mégis megtegye azt a leheletfinom logikai következtetést, amit a könyv már nem lépett meg. Kegyetlen az élet, hogy Heinlein nem élhette meg a film bemutatóját, mert roppantul érdekelne, miként dolgozta volna fel az agyatlan ponyvába bújtatott nácizmus-paródiát, amit az ő utópisztikus kiáltványából forgattak - amúgy meghökkentő természetességgel.
Az eredeti megerőszakolásának tartotta volna, vagy netán egészséges kritikának, hovatovább megalapozott cáfolatnak, felismerve a Verhoevenék szándékát? Hogyan vizsgálta volna ezután a saját művét? Nagy kár, hogy soha nem derül ki.
Én a magam részéről érzek az adaptációban némi jótékony tanmesei szándékot az eredeti felé. Talán e szempontból érdemes volt kipipálnom a könyvet, mert az ismerete nélkül nem írhatnám le, a film milyen gyönyörűen bemutatja, hogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.
Léteznek kiváló adaptációk, de a Starship Troopers érdemei itt nem állnak meg. Ez a film szilárd politikai állásfoglalással továbbgondolja, megcáfolja eredetijét, és sikeresen fölé is nő. Arról nem beszélve, hogy miközben mindezt véghez viszi, a képernyőn csodálatos karakterszínészek lövöldöznek űrbogarakra két órán át. Ennél többet kívánni pedig nem lehet.
Ugyan a könyvet azóta sem sikerült beszereznem, a filmet volt alkalmam moziban újrázni és muszáj leírnom, hogy Verhoeven egy fantasztikus látnok. Olyan tehetséggel és elánnal mesél a sorok között, méghozzá annyit, hogy kvázi úgy éreztem, mintha kettő (saját jogán is nagyszerű) filmet néznék egyszerre.
Zseniális film a Starship Troopers, olyan egyedi mozi, aminek mind a mai napig nincs párja. Az egyik felét, az agyhalott, látványos háborús akciót (ja igen, döbbenet jól néz ki a film összes praktikus effektje mind a mai napig, hát persze) annyit látjuk, hogy meg is csömörlünk tőle, a másik fele viszont fájó hiánycikk, pedig igény - és főleg szükség - lenne rá.
Miért kéne egy szórakoztató (de igazából bármilyen) filmnek akármilyen problémát megoldania?
előzmény: kekmedve32 (#65)
A világ így működik. Ők megpróbálnak átb@szni,te megpróbálod elérni azt hogy ez ne sikerüljön. Vagy az egész metódust észre se veszed és azt hiszed hogy minden úgy jó, ahogy van. Talán utóbbi a legboldogítóbb megoldás...
De ez már tényleg off
előzmény: kekmedve32 (#67)
Nem tudom...
előzmény: Kempesbaba (#66)
Egy idiótának bármilyen filmet csinálsz,ha akarja bele látja a saját hülyeségeit. Így lehet Pepe lö Pici egy szexuális zaklató...
előzmény: kekmedve32 (#65)
Csak az a bajom a filmmel, hogy gondoljatok bele, hogy jön le az egész egy szélsőakármilyenoldali embernek: "Na, ilyen Amerika!" És máris igazolva látja a nézeteit. Szóval, szerintem több bajt csinál a film, mint amennyit meg akar oldani.
előzmény: BonnyJohnny (#61)
Nagyon érik már nálam egy újranézés. Sőt,pár éve azt terveztem hogy sorban végig nézem az összes folytatást-a rajzfilmekkel együtt-de arra valahogy nem vitt rá a lélek :))
előzmény: BonnyJohnny (#63)
Az mondjuk téged igazol, hogy (13 év alatt forgatott 6 film után) húsz éve kiesett onnan. :D
(És még az Arany pálmára és női főszereplő Oscarjára jelölt Elle sem tudta visszamozdítani.)
előzmény: kekmedve32 (#62)
Én továbbra is azt mondom, hogy kár volt a holland rendezőt beengedni Hollywoodba. :)
előzmény: BonnyJohnny (#61)
mintha a rendező nem tudta volna eldönteni, hogy most akkor szatírát akar csinálni, vagy egy számítógépes-grafikával "megáldott" háborús akciófilmet.
Számomra éppen az benne a zseniális, hogy ez mind kettő. :) Ha akarod, komolyan veszed, és egy pózőr akció sci-fi, de kiszúrhatod benne a szatirikus háttérzöngét (ami egyáltalán nem tolakodó!), és akkor akképpen is szórakozhatsz rajta. :D
Denise Richards számomra éppen a gyenge pontja a filmnek, bár valóban angyali benne, de ezen kívül nem igazán tud hozzátenni a filmhez. (Bár, karaktere is eléggé háttérbe szorul.) Igaz, a szatirikus vonalon úgy működik igazán. ;) (Mint Major Kong Kubricknál. :D)
előzmény: kekmedve32 (#60)
Denise Richards angyali benne, talán ez az egy az igazi pozitívuma a filmnek. Egyébként végig azt éreztem, mintha a rendező nem tudta volna eldönteni, hogy most akkor szatírát akar csinálni, vagy egy számítógépes-grafikával "megáldott" háborús akciófilmet. Én az ilyen jellegű filmeket okolom a nyugati kultúránk elfelszínesedése miatt. Mert ezt vagy érti valaki, vagy nem. De igazán mély gondolatokat nem fog belőle kihámozni. Másrészt meg nem szeretem az olyan filmeket, ahol a karakterek inkább a rendező világlátása szerint viselkednek, mint "valószerűen". Ez Verhoevenre nagyon jellemző, még a holland filmjeire is. (Talán az Elemi ösztön az egyetlen kivétel, de még ott is "szórakozik" a nézővel, legalábbis a rendezői változatban.)
Mindenképp sort kerítek rá, mert érdekel, hogy a könyv átbillen-e a határon, amin a film két kézzel löki keresztül a történetet.
Köszönöm az ajánlást.
előzmény: Doc (#58)
Javaslom, hogy olvasd el a könyvet.
Az "állampolgárság körüli mizéria" az egyike azoknak a kevés dolgoknak, amik a könyvből bejutottak a filmbe.
Konkrétan az lehet teljes jogú állampolgár, aki leszolgálja az önkéntes katonaidejét. Aki nem teszi, az nem választhat és nem választható.
De nemcsak ezt fogod megérteni belőle, hanem azt is, hogy miért kötelező olvasmány (ha tényleg az) katonák számára.
Semmi náci dolog nincs benne, egyszerűen Heinlein hivatásos katonatisztként kezdte (egészségügyi okokból nem maradt az, ekkor kezdett írni), és nagyon szépen kifejt egy csomó katonasággal kapcsolatos dolgot.
előzmény: Rorschach (#55)
Ha szabad, had idézzem fel deathcode 8(!) évvel ezelőtti hozzám intézett kérdését, ezúttal neked feltéve azt:
Ezt olvasva csak annyi merül fel bennem: hogyhogy nem ötös? :)
előzmény: agymosott09 (#54)
Én azért ennyit nem látok bele, (talán az én hibám) számomra ez a film egy tipikus B-movie
előzmény: agymosott09 (#54)
És mégis baromi sok ember mellett megy el a szatíra-jelleg. Én bevallom férfiasan, mikor gyerekkoromban jött velem szembe a film első kb. két alkalommal, csak egy baromi élvezhető trancsírt láttam, néhány furcsasággal (az állampolgárság körüli mizériát nem igazán tudtam hova tenni, a náci egyenruha meg annyit jelentett, hogy ő a nagyon kemény csávó, mert fekete bőrruhában feszít és megmondja jól az okosságot).
Azt, hogy a szereplők über szépek, és megy a nemzeti propaganda, bármelyik nagyszabású amerikai akciófilmről el lehet mondani, itt nem lógott ki a lóláb, a korrajzért felelős inzertekre is inkább csak hangulati elemként tekintettem (ami mondjuk elég égő rám nézve, hiszen a kivégzésről szólónál már mocskosul kilóg).
Imádom, ahogy meg van rendezve a film, hiszen mindezen elemek mellett olyan árnyalt tragédiákat bújtat, vagy épp csomagol egybites, zászlólengetős győzelemnek, amik teljesen elmentek volna mellettem, ha nem gondolok bele abba, hogy a filmben mutatott fasizmusban voltaképp mit is jelent egy szereplő halála, vagy épp kiteljesedése.
Mindezek után, a könyvet nem ismerve, nem tudom, hogy örülnöm vagy szörnyülködnöm kéne azon, hogy a könyv katonák kötelező olvasmánya. Ha a film lenne az, őszintén szólva akkor sem tudnám.
előzmény: kaamir (#52)
Azért ez a film bőven nem csak a militarizmust teszi a szatíra műfaj áldozatává, legalább ennyire, ha nem épp méginkább a közhelyes holywoodi heroikus felemelkedéstörténetet teszi a szélsőséges, parodisztikus militarista/náci elemekkel röhejessé / vállalhatatlanná. Az igazi duplacsavar pont ez a filmben, hogy a nácikat összeholywoodozza, holywoodot összenácizza, és eközben a néző sem marad tiszta, hiszen akármilyen furkóság is, ami épp történik, akármennyire is lehetetlenek a karakterek (a nők ostoba lotyók, a férfiak buta felszínes pöcsök) annyira ütősen van megcsinálva, hogy az emberben beindul az azonosulás, és ottmarad a képernyő előtt. Végső soron saját magunkon kell röhögni, és közben szégyellhetjük is magunkat emiatt. Több mint szatíra, ez egy igazi posztmodern műalkotás.
Valóban. Egyet értek. És köszönöm a pontosítást! :)
előzmény: kaamir (#52)
Sztem nem is annyira a gagyiság a kulcs, inkább az, hogy mennyire el van túlozva minden. A szereplők überszépek, a propaganda irtó harsány, a társdalom ultra-militáris, az egyenruhák az SS fröccsöntő üzemből jöttek, az ellenség az eltiporható állat netovábbja. Ha valami ennyire túl van tolva, az elég egyértelműen szatíra.
És még vegyük hozzá a kontextust is: ha mindezt a film teljesen komolyan gondolná, akkor ez tényleg a nácik legnedvesebb álma lenne. De elég nehéz elképzelni, hogy Hollywood náci propagandafilmet készítene.
előzmény: BonnyJohnny (#49)
Azért azt tegyük hozzá, hogy a film és a regény kb. köszönőviszonyban sincsenek. A főbb karakterek nevei egyeznek, de már az ő sorsuk is alapvetően különbözik a regénybelitől... a történet maga pedig teljesen más.
Teljes egészében kihagyták a katonai-filozófiai fejtegetéseket - pont amitől a könyv érdekes lehet egy katonának.
Ez a film a saját jogán egész jó, de könyvadaptációként csak negatív jelzőket tudnék hozzá társítani.
előzmény: Kempesbaba (#46)
Őszintén szólva én ezt a fajta ,,gagyiságot" egyedül a casting-on látom. Én azt már húsz éve sem tudtam mire vélni.
előzmény: BonnyJohnny (#49)
Kapaszkodót? Nem tudom... A szatíra olyan, mint a vicc: nem mindenki érti, illetve valaki viccesnek találhat olyan dolgot is, amit a többség nem.
Számomra a film gagyiságairól üvölt, hogy direkt azok (kezdve a főszereplő gárdával). Ha másért nem, azért is, mert, mikor nem gagyi, akkor vérprofi, mind a rendezés, trükkök, vagy éppen a zene tekintetében. És miközben bemutatja a társadalmat, közben folyamatosan nevetségessé vagy abszurddá teszi.
Simpleton Larry pldául nem érzi benne a szatírát (ezek szerint te sem). Számomra itt pontosan olyan egyértelmű, mint a Tanúban.
előzmény: Kempesbaba (#48)
Én a filmet sem tudom szatíraként értelmezni. Adnál némi kapaszkodót,hogy megérthessem a látásmódodat?
előzmény: BonnyJohnny (#47)
Ugyebár a regény nem is szatíra. az komolyan gondolja ezt a "szép" jövőképet. És az az érdekes, hogy Verhoeven semmit sem változtatott a bemutatott világ képén, csak a tónust, ahogy azt bemutatja. :D
előzmény: Kempesbaba (#46)
Nem jársz messze az igazságtól. A West Point-on kötelező olvasmány a halgatóknak a regény,amiből a film is készült.
előzmény: Rorschach (#45)
Nagyon egyedi film, valahogy olyan érzésem van, így nézne ki egy sztenderd sci-fi akciófilm, ha a náci Németország nyeri a világháborút. Csak tejesen komolyan gondolva.
ez egy remek, B-filmnek álcázott háborús szatíra..
Tegnap újranéztem: zseniális, minden van benne, ami kell - jövőbeli sulis kalandok, űrcsata, szerelmi háromszög, kemény háborús dráma és Acéllövedék, na meg persze a jól adagolt poén, ami kicsit lazítja az egyébként elég kemény sztorit és hangulatot. Elképesztően látványos korához képest, jól néz ki minden és felettébb szórakoztató két óra. Most ötöst adtam, mert nagyon jó szívem van, de ne tessék meglepődni, ha később már négyes lesz. :)
Igazi CGI szörnyeteg a Szent évtizedből. De! Szeretnének a mostani százmilliós mozik ennyire jók, összetettek, mélyek, előremutatók lenni. Mindenre csak egy klikk? A hír házhoz jön? Tudósító a tűzvonalban? Manapság mindennapos.
És az aprítás!! Ez egy klasszikus. Mint a Támad a Mars. Több ilyen kéne.
Puzsér túlmisztifikálja ezt a filmet, de egyben igaza van: a Csillagközi invázió valóban nem a hagyományos (pl: Függetlenség napja) vonalon viszonyul az idegen inváziós témához. Ehhez Paul Verhoeven kellett. Érdekes, hogy konkrét utalások vannak benne az Acéllövedékből. Ugyanúgy alapoz egy embertelen kiképzéssel, hogy rámutasson, mindez semmi. Persze az alapanyagtól később nem szakadhat el, de öröm nézni, ahogy a rovarok először darálják be a harcra kész, hős katonákat. Másrészt rokonítható az Aliens világával, ahol hasonlók történnek. (Eredetileg az a film nem igazán tetszett, mert a horror univerzumot akciózúzdává változtatta, de annak is megvan a kritikai éle, azzal, ahogy a harcra képzett emberi szörnyegeket elveszejti, és végül a Hófehérkének kiállított Ripley marad talpon. A Csillagközi invázió ezzel együtt a Támad a Marssal is rokonítható, mert bár nem olyan látványosan, de gúnyt űz a militarista Amerikából.
Összességében ez nagyon látványosan összerakott sci-fi akciófilm, ahol Verhoeven nem spórol a vérrel, ráadásul érezhető éle van, ami megmenti attól, hogy Függetlenség napja szintű "dicső Amerika" típusú film legyen.
Amikor beindul a zúzda, az kiváló, de a töltelék karakterek és a blőd sztori egy idő múlva fárasztóvá válhat a néző számára. Tényleg van benne egyfajta szatirikus jelleg, de kicsit többet is elbírt volna belőle a film, mondjuk az Acéllövedék hommage tetszett. Azért összességében jól szórakoztam, dehát nem egy Aliens, ismerjük be. :)
Nagyon szórakoztató, de ezen felül van mondanivalója. A film két erőssége az átvezető propagandavideók (Would you like to know more?) és a látvány - ez utóbbi még ma is teljesen élvezhető. Viszont hiába tudtam, hogy itt semmit sem szabad komolyan venni, némelyik jelenet túllőtt a célon, és a film szintjéhez képest giccsesebb/öncélúbb volt.
Ezek azonban csak kisebb zavaró tényezők, amik nem rontanak a hangulaton. Tökéletes kikapcsolódást nyújt a film, és egy kicsit gondolkodni is lehet utána.
Viszont mindenki legyen résen, ha a dvd-n magyar felirattal nézi a filmet. Sokszor semmit nem fordít le az eredeti szövegből, máskor olyan szarvashibák vannak benne, mint pl. Fall back!/Előre!. A történet szempontjából nem fontos, de nagyon zavaró.
I'm doing my part.
pont ez a lényeg, olyan szereplőket válogattak össze, akik megfelelnek ezeknek a sémáknak. csak itt Zack és Carla nem egy bárban átmulatott éjszaka után fekszik le egymással, hanem egy bogarakkal megvívott csata után. Természetesen ennél a film sokkal mélyebb, szerintem hallgasd meg ezt: http://youtu.be/4Wx2_GurTvo
előzmény: Jereváni Rádió (#36)
Egészen pontosan mintha a Melrose Place, Bev. Hills 90210 világából léptek volna ki. ;)
előzmény: Jereváni Rádió (#36)
A B kategória ott érhető tetten, hogy a sztori végletekig banális, a főszereplők tökéletes papírmasé figurák, mintha a Baywatch-ból, vagy egy megelevenedett Barbie-világból léptek volna ki (Van Dien, Richards), végtelenül felszínes, röhejes szövegekkel és mimikával.
előzmény: maxwell (#35)
hát akkor fuss neki mégegyszer, ahogy Puzsér mondta; ez egy B kategóriásnak látszó film, hatalmas költségvetéssel. mert a témája, a történet, a felépítés valóban B kategóriásnak tűnhet, ám a technikai megoldások, a látvány baromi jó lett, sok pénzt öltek bele. de nem is ez a lényeg, hanem a mondanivalója. egy kb. színtiszta fasiszta társadalmat mutat be, ahol az egyén, mint olyan nem létezik, ahol az állampolgárság az érték, ahol kivégzéseket élőben mutatnak, ahol a suli után a srácok meló helyett a mészárszékre mennek egy durva kiképzés után. kicsit merülj el benne és nézd meg mennyire abszurd ez az egész társadalom, a rendszer. a bogarak természetesen csak egy fiktív ellenség, akikről ugyanúgy beszélnek, mint bármelyik diktátor a Földön az ellenségeiről.
előzmény: Simpleton Larry (#31)
Látszólag. ;D A szatíra az én fogalmaim szerint egy következetes, társadalomkritikus vígjátéki alműfaj, melyben eredetileg fontos intézményeket, személyeket fokoznak le. A tanú klasszikus példa erre, vagy a Brian élete.
Az irónia viszont egy eszköz, amivel bármelyik film élhet. Attól viszont még nem lesz vígjáték/szatíra valami, hogy néhány jelenet ironikus. Szerintem ez a film is ilyen. Van 1-2 jelenet, melyben ironizálnak, mint például az, amikor a sorozáskor az egyik tiszt mondja a főhősnek, hogy gratulál, a gyalogságnál lett belőle az, aki ma. Közben meg mindkét keze fémből van, és lábai sincsenek már. :'D . De szerintem a film egészében inkább heroikus, mint ironikus, szatírikus. Ha szatíra lenne, szerintem a nagy bogártámadós jelenet amikormeghal Michael Ironside karaktere szintén valamilyen módon nevetséges is lenne.
előzmény: JeszKar (#33)
"Szatíra szerintem sincs benne, legfeljebb jó adag irónia és társadalomkritika."
Ez a mondat erősen oximoron volt. :)
előzmény: Tenebra (#32)
Az eleje tényleg szar, de az első 20-30 perc után elég fasza.
Szatíra szerintem sincs benne, legfeljebb jó adag irónia és társadalomkritika.
A film többi része meg annak függvénye, hogy valaki szereti e a tökös, hősies, tragikus, epikus harcokat. Én igen. :D
előzmény: Simpleton Larry (#31)
Hű, elbizonytalanít ez a sok komment, merthogy én 15 percig bírtam. Abban volt egy pocsék kezdés, egy fantáziátlan, eredetiséget nélkülöző, sekély jövőkép, zéró színészi játék, egy visszapillantás a borítóra, hogy tényleg akciófilmet nézek és nem a Dawson's Creek-et - de semmi nem utalt arra, hogy szándékosan lenne minden ilyen pocsék, cseppet sem érződött szatírának. Ha a film az akart lenni, de ez később lenne világos benne, akkor sajnálom, engem az elején elvesztett. Színtiszta nézhetetlen.
Ez a film egy rendszerkritikus háborús film rengeteg paródiával. És teljesen megállja a helyét! Ilyet is csak Paul Verhoeven tud.
A náci egyenruhák királyok, az agymosott, tökéletes kinézetű társadalom rémisztő, a híradós bevágások nevetségesek, a karakterek bénák (hozzá a színészek magukat játsszák szerintem), a párbeszédek sokszor ostobák. És az akciójelenetek látványosak!
Ez a film keményebb akar lenni a legtöbb háborús filmnél! Ez nem ismer PC-t, mindent megmutat. A barbie baba kinézetű karakterek valami kegyetlen módon semmisülnek meg, kétséget nem hagyva nekünk, hogy mi az a pusztítás. Ha kell fejek hullanak, agyat szívnak ki, végtagok hullanak, emberek kiáltoznak, hullák tömegét mutatják.
Nevettem, amikor egy híradós részben megmutatják hogy egy rovar lemészárol egy tehenet és erre kiírták, hogy "Censored". Majd rögtön háborús hullahegyeket mutattak cenzúrázatlanul. Hogyan???
De
a legjobb, amikor azt magyarázzák, hogy kutatók napról napra többet tudnak meg a rovarokról. Majd a tudós elmagyarázza, hogyha a rovar egyik lábát kilövik, akkor 86%-ban még mindig harcképes, ezért legegyszerűbb az ideggyököt lőni, ami által azonnal meghal. És meg is teszi. Ennyit tudnak a tudósok? Hogyan célszerű lepuffantani szerencsétlent??? LOL! És amikor meg kimennek a katonák a harctérre, akkor természetesen ebből semmi nem igaz, rengeteg golyó kell nekik. Legalább kifogyhatatlan fegyvereket kifejlesztettek nekik :D
Külön kiemelném azt, ahogy bemutatja a katonák életét.
Rico a közös zuhanyzóban elmondja, hogy egy nő miatt lépett be, erre kiröhögik (már a párbeszéd is végtelenül ostoba). Majd rögtön azt látjuk, hogy a barakkban egy srác hegedül(???), a többiek partiznak, Rico pedig arról magyaráz egy üzenetben, hogy mennyire is nehéz a katonaélet. Aztán jön az első éleslőszeres gyakorlat, ami vicc :D Játssza mindenki a GI Joe-t, a térdemet csapkodtam. És aztán első bevetés, ahol egyértelmű, hogy ezeket a katonákat ágyútölteléknek használják, és az égvilágon semmiféle stratégiára nem képezték ki őket, csak arra, hogy konkrétan meneteljenek előre és lőjenek mindent ami mozog. A gyáva csajt pedig kegyetlenül büntetni a film.
Wellcome to the US Marines!
"Igazi propagandafilm íze van" Pont az ellenkezője.
Az kétségtelen, hogy más bajok viszont vannak a filmmel...
előzmény: Karesz84 (#28)
Nagyon fura az egész. Igazi propagandafilm íze van.
Az első filmek egyike, amit moziban láttam.
Hű, de furcsa film. Olyan rossz, hogy már zseniális. :) Kitűnő látványvilága van, csavaros, izgalmas története. A zenéje is élvezetes. A rovarok pedig kiválóak, főleg NagyAgy. Kicsit az Űrgolyhókra emlékeztet, bár ez komolyabb. Néhány baki van, de azokat elfeledteti a film többi része. A maga műfajában zseniális.
Egy bajom volt: azok a fránya rovarok nagyon nehezen haltak meg. Plusz nehezen indult be. De egy gyenge ötöst megérdemel, mert a látvány az tetszett. A pókokat, kígyókat, húsevő növényeket utálom. A rovarokat még nem, de azt hiszem ezt is hozzácsaphatom azokhoz. Carl keveset játszott. Kár, mert bírom Harris képét. Meg azt is szerettem, hogy olyan könnyen meghaltak a főszereplők.
A szerelmi szál is jó lett. Szóval csak ajánlani tudom!
80%
és még több minden mögötte.
Hogy ez mennyire igaz, arra az egyik AeonFluxos komment hívta fel a figyelmemet. Az oké, hogy a rovarok képesek kilőni az űrbe a spórákat, gubókat, vagy mózeskosarakat, tökmindegy... DE, hogy a gányba térítenek el egy aszteroidát, és célozzák be vele a földet. Ráadásul, hogy a film szerint egy gravitációs nyalábbal utaztatták át a galaxison, ami igencsak technikai cuccnak hangzik. Lehet, hogy nem is a rovarok küldték, hanem a rendszer, hogy egy háborúval igazolja saját maga szükségességét és helyességét (már ha a demagóg oktatási rendszer erre nem lenne elég :P). Ugyebár a veteránok átvették a hatalmat, és a polgárjogot katonai szolgálathoz kötik. És bár az egyszerű civilek nincsenek korlátozva a jómódjukban (Pl: Rico szülei), de polgárjogaikban korlátozva vannak: választók és választhatók sem lehetnek, gyerekvállalási engedélyt is nehezebben kapnak... stb...
Érdekes...
Szépen megmagyaráztad, legalább nem kell hozzátennem semmit :) Maximum annyit, hogy belefájdulok a röhögésbe, akárhányszor nézem meg. És, hogy imádom Verhoeven-t.
Elkezdtem olvasni a kommented, "rendkívüli film ez"; álljállj, egy sorral feljebb: (4) - mondom mi van? x)
előzmény: BonnyJohnny (#24)
Jogos. Az osztályzat még régebbről maradt.
De, hogy miért is maradna (erős) négyes mégis. Mert lényegében ez egy bűnös élvezet film. Ahogy Jereváni Rádió is írta lejjebb: "bárgyú történetről van szó, bárgyú szereplőkkel és bárgyú szövegekkel"
De persze ez a filmnek nem hátránya, mivel a szatíra részét csak növeli, ha a jövőbeli Melrose Place fiataljai a sorozat végén nem egyetemre mennek okosodni, hanem a rovarok bolygójára szétszakadni. Bizonyos értelmezés szerint ugyanis az "esküdjünk meg, hogy barátok maradunk" rész lehetne a film, vagy sorozat vége, ahova aztán Verhoeven odabiggyeszti saját folytatását. Ha komoly alakításokat látnánk a filmben, az esetleg növelhetné a dráma szintjét, de biztosan csökkentené a szatírát. Nem véletlenül kérte Kubrick sem (a zseniális) George C. Scottól, hogy játssza túl a szerepét. És nem véletlenül nem mondta meg a Kong őrnagyot játszó (amúgy rossz) színésznek, hogy vígjátékot forgat.
Egyébként nagyon nehéz besorolni ezt a filmet. Elindultam alulról és felülről is, és mindkét esetben olyan értékhez jutottam (vagy túl magas, vagy túl alacsony), ahol a filmnek semmi keresnivalója. Az igazság (számomra) valahol a zseniális és a jó határán van. De sokkal, sokkal több van ebben a filmben, mint ami látszik, és még több minden mögötte. Úgyhogy zseniális.
előzmény: deathcode (#23)
Ezt olvasva csak annyi merül fel bennem: hogyhogy nem ötös? :)
előzmény: BonnyJohnny (#22)
Rendkívüli film ez.
Először a kilencvenes évekbeli tinisorozatokból verbuvált színészgárda által előadott tinigiccs az egész film. Persze már akkor is egy brutálisan szatirikus jövőképbe ágyazva. A Robotzsaruból már ismert híradóbevágások itt is megjelennek, csak itt interaktív média formájában. Aztán ezek a tinifilmesek elmennek a háborúba, és ahol milliónyi autó nagyságú rovar százezer számra aprít tűzifát belőlük, válogatott brutalitással.
Aztán ott van a sci-fi háborús része, ami amellett, hogy egy borzasztó gagyi alapötletet lovagol meg, elképesztő öniróniával (főleg a patetikus részeknél) és éjsötét humorral, még piszok látványos, és mélyrehatóan brutális is.
Ez a film kultuszfilmnek született... az is lett.
Folyadékban gyógyuló embert már régebben is láthattunk. Pl. A birodalom visszavágban.
előzmény: Mikkey (#20)
régóta vadásztam rá, tegnap végre láthattam. elképesztő film, mai szemmel névze is bámulatos a technikai része. avatar pl nem kevés részt nyúlhatott belőle (repülő lények, meg a folyadékban úszkáló katona pl)
hinnye!
Verhoeven viszont a mézes-mázos utópia lerombolására tartalékolta a legtöbb erejét, a szánalmassá rajzolt ifjoncsereg habitusa, például a valószerűtlen idealizmusuk, illetve az agymosó híradóvágások pontosan erre valók voltak neki. A híradósnittek alkalmazása először a Futás az életért-ben érhető tetten, majd az amerikai kapitalista nyavalyákhoz idomulva változik a szarevő vigyor katalizátorává: a Robotzsaru és a Csillagközi invázió bejátszásai a legundorítóbb, legpropagandisztikusabb, legelkenőbb variánsokkal játszik.
Igen, ez a Melrose Place fíling teljesen átjön, és ha még a szándék is ez volt... Le a kalappal. :)
Ha jól emlékszem a színészek többségét az Usában népszerű sorozatokból verbuválta össze,abban a időben ők tehetséges ifjú titánoknak számítottak.Korabeli magyar Cinema magazin elég hosszan cikkez mind a filmről,mind a stábról (ha jól emlékszem).A híradók meg szerintem tudatosan lettek felhazsnálva a filmben,gondolom az iraki háború tévés tapasztalataira építve-amikor az átlagamerikai egyenes adásban nézte az irakiak leamortizálását reggeli főműsoridőben.
előzmény: elmouse (#15)
Verhoeven a film premierjén nyilatkozta, hogy szándékosan kérte a színészeit az elnagyolt játékra, hogy még karikatúrikusabbnak, afféle jövőbeli Melrose Place-nek (a legtöbben a '90-esek hasonszőrű szappanjaiból, a Melrose..-ból is jöttek) hasson az ő jövőképe, amit aztán szépen ráhajítanak a vágóhídra.
előzmény: elmouse (#15)
Most néztem újra. Még mindig állat. Azt nem tudom, hogy PV honnan szedett össze ennyi tehetségtelen színészt (talán csak Ironside a kivétel), de tökéletesen illenek a filmhez. A híradó jelenetek meg még a Robotzsaruéit is felülmúlják.
Mellette olvasom a regényt is. Totális ellentét. Amíg a regény egy szinte humor nélküli kiállás a militarista társadalom mellett, addig a film éppen ezt (és még több mást) figurázza ki. Elképesztő.
Hihetetlen, hogy én erre annó karót adtam. Majd amikor kb egy éve újranéztem átírtam hármasra. Nem értem mit néztem eddig, mert szinta tökéletes film.:)
best zerges film, ever
Imádom Verhoevent, ő készítette a leghuncutabb szubverzív sci-fiket. Ez a film egy zseniális paródiája a toborzófilmeknek, a lényeget a keret adja meg, miszerint az egész egy tv-adás.
legközelebb inkább hazudj:D
előzmény: Jereváni Rádió (#10)
Sajnálom, nem akartam fájdalmat okozni az őszinteségemmel. :)
előzmény: Olórin (#9)
"De ugyanúgy szórakoztat, mint a Transformers"
fogalmad sincs róla, hogy nekem ez most mennyire fájt:)
Igazi bűnös élvezet. Tulajdonképpen utálnom kéne, tulajdonképpen bárgyú történetről van szó, bárgyú szereplőkkel és bárgyú szövegekkel. De ugyanúgy szórakoztat, mint a Transformers. Jól össze van rakva, jól adagolt humorral, frankó kikacsintásokkal (legnagyobb, amikor a végén a dög nagy rovarba cenzúrázva (!) döfik bele a nagy tűt a tudósok – kééész :) ). Nem lehet komolyan venni, mégis leköt. Pörög az akció, mint majom f…n a stanicli, ironikusan sablon karakterek, a látvány is viszonylag okés (1997-ben valószínűleg ennyi volt a maximum, amit ezen a téren kihozhattak), egyszerűen rendben van ez a film.
ez a film már annyira rossz hogy már jó :)
összességében ez egy jó film a kategóriájában
szówal...én szeretem...mert jó...nem lehet rá mást mondani... ez az egyetlen szó rá: jó...akinek nem jön be az ne nézze...aki nem utálja ezt a wilágot annak ajánlom...de az erős gyomor nem hátrány
Értelmetlen, gagyi baromság, nulla színészi játékkal.
Csak egyetérteni tudok, szerintem is szenzációs film, talán nem túlzok, ha kijelentem, hogy a sci-fi-akciófilmek legjobbja! (Mi több, ez volt az a film, amiért kilnc évnyi szünet után(!) újra elmentem a moziba...) Azóta már vagy hatszor láttam, de mindig lenyűgöz. A trükktechnika már akkor is szenzációs volt (-na ja, 4 évvel Spielberg dinói után...), és a sztoriba is sokmindent sikerült begyömöszölni. Van itt szerelni háromszög, háborús dráma, és akció minden mennyiségben!
Természetesen ehhez is készült folytatás -de az már meg sem közelíti az eredetit.
előzmény: wayage (#2)
Nem sajnos, ha engem kérdezel. Va gyomrom, de ez nekem néhol már bőven sok volt... és nem tudom én milyen verziót láthattam, de a DVD verzión van egy pont ilyen rész.
előzmény: [: Azuroo andrew :] (#1)
Mindenre lőni kell, aminek kettőnél több lába van! Yeah! Még mindig az egyik kedvenc filmem. Véres, brutális társadalom kritika. A háború értelmetlen hülyeségéről, a hadsereg kifigurázása. Remek alakítások: Michael Ironside, Clancy Brown, Jake Busey meg persze Casper Van Dien. ( szegény hova süllyedt a film óta) Ja meg a csajok:) Basil Poledouris csodálatos zenét komponált a filmhez. Majd 10 éves a film, de a trükkjei még mindig baromi látványosak.
Nem ragozom tovább, nálam alap Verhoven filmje.
(egyetlen negatívum, hogy tegnap jól megvágták a filmet. Pedig 18-as karikával ment)
Igazi tökös látványos sci-fi akció darab, egészen eredeti alienekkel.
Nagy nevek nélkül, ám jó fiatal "játékosokkal".
10/9
Tegnap kimaradt:
SPOILER: Pl egy agy kiszívás összeeső arcal és több csonkolás is kimaradt sajnos vagy nem sajnos.
Egyrészt elképesztően szórakoztató film, amit újra meg újra szívesen veszek elő. Másrészt az egészet valami elképesztő naivitás járja át, olyan butácska és klisés megoldások és fordulatok vannak benne, hogy az egész elképesztő. Valahogy mégsem tudok igazán haragudni a hülyeségekért, mert szórakoztatóan csinálja, amit csinál.