Dýrið (2021)

Hűha, metafora film. Ezekből egyre többet és többet akarok amennyiben horrorral együtt tálalják.
Ezt itt kettőször kellettem megnézni mire valamit értettem. Van persze egy alap része, ami könnyen adja magát, ellenben bizonyos részletek az elején és a végén máig nem világosak, miért és hogy kötődnek a cselekményhez. Nem kaptam annyi kapaszkodót, hogy felfogjam.
vagy talán ez csak egy kicsi különcség, és ezzel próbáltak még rátenni egy fokozattal az egész drámára, ilyen számomra érthetetlen résszel?
Ettől még nagyon jó a film. Tetszett a minimalizmusa, az elhagyatottsága, az emberek kiszolgáltatottsága. A képi világ gyönyörű. A színészek annyira jó hozzák a bezárkózott örömtelenséget, hogy én is hamar átvettem.
Ha kicsit könnyebb és számomra értelmesebb lett volna könnyen adtam volna az ötöst.
De mégis megadom..mert ritka ami így elgondolkodtat.

Hát bizony most aludnom kellett erre az értékelésre. A 3 és 4 es csillagozásra gondoltam. Egy nagyon egyedi és nagyon különleges hangulatú film élménnyel gazdagodtam általa. A filmben a feszültség végig letudta kötni a figyelmemet. Ez nagy érdeme a filmnek. Továbbá a filmnek a fényképezése nagyon nagyon szépen sikerült. Bevallom a történetből egy darabig nem mindent értettem meg de aztán végül összeállt lassacskán a kép. Lassú film de mindenképpen kell hozzá ,hogy így jobban megeméssze a néző a látottakat.

Ohhhhh milyen szép is lett volna egy olyan irány/befejezés ahol azért fontos a testvér, mert így kiderül az, hogy a nő félre-félrelép és így kiderül, hogy a kos-emberrel hált együtt és valóban ő az anya és tőle lett az Ada. de sajnos nem így lett, hisz látjuk megszületni őt. De szerintem ez így lett volna egy igazi csavar.

Megértem az egyesre osztályzókat is, 20 perccel a finálé előtt még nálam is olyan irányba zakatolt az egész, hogy ebből szó szerint bármi lehet, legextrémebb esetben még kapa is. Szerencsére egy nem vártan erős fináléra futott ki az egész, ami gyönyörűen illesztette össze a puzzle darabkáit. Számomra legalábbis megvoltak a mankók, és összeállt az üzenet.

Az én értelmezésemben az egész arról szól, hogy igenis megvan az emberben az öngyógyító képesség, amely segítségével le tudja zárni az életében történt tragikus eseményeket, és ez esetben el tudja engedni a szeretteit (főhősünk ugye a kislányát vesztette el és gyászolta), de ehhez késznek is kell lenni erre, és nem szabad félni megpróbálni ezt. A bárányember és amit vele művelnek számomra azt szimbolizálja, hogy a főszereplő nő erre nem volt képes, a végső csattanó pedig ennek a következményeit mutatja be. És ettől olyan erős a finálé, mert ahogy a legutolsó jelenetben a helyzetbe belenyugodva feláll a halott férje teste mellől, és a messzeséget kémlelve eldönti, hogy elengedi őt is és a báránygyerekét is, számomra egyértelmű, hogy végre megértette mindezt és új életet kezdve megpróbálja elkezdeni azt a bizonyos öngyógyítást. Az ár, amit ennek a felismeréséért fizetett a film drámáját adja, a nő így leírt gyönyörű jellemfejlődési íve pedig az egész savát-borsát, főleg Toti Gudnason ott felcsendülő, szívrepesztően gyönyörű filmzenéjével, illetve a mindig éterien szép izlandi tájjal együtt.

Mindazonáltal, bár a fináléról nem esik nehezemre csupa szépet írni, ha a rám mint nézőre mért hatását nézem, az azt megelőző nyolcvan percről ugyanezt már nem mondhatom el.
Egyrészt, kicsit erős számomra, hogy az alapkonfliktust nem más adja, mint hogy egy nem evilági lény a semmiből beballag egy izlandi pajtába, és megdug egy bárányt. Pláne, hogy a sci-fi még csak ott sincs a műfajok között. Egy kicsit épkézlábabb felütés sokkal fogyaszthatóbb filmet eredményezett volna, és egy olyan metaforát, amit legalább egy kicsit komolyan tudok venni.
Aztán... értem, hogy nem akarják főszereplőnek megtenni a bárányember bébit, mert csak eszköz a nő drámájának bemutatásához. De akkor ne akarjanak könnyeket se kicsalni a szememből a végén azzal, hogy az eredeti apja elhurcolja őt a halott mostohaapja mellől, miközben az síró-nyökögő hangokat ad ki, mert így nem tudom hova tenni az ő személyes drámáját. Arról nem is beszélve, hogy nálam elég indokolatlan túlkapás (értsd: amolyan drámai overkill) volt, hogy a film végére az anyjától, a mostohaapjától és a mostohaanyjától egyenként de végül mind elhurcolták szerencsétlent, a háromból kettő agyát egy fél órás eltéréssel gyakorlatilag az ő orra előtt lőve szét. Ez sok volt, és nem a jó értelemben...
Nem utolsó sorban pedig azt is említsük meg, hogy ha kiszedném a filmből azon jeleneteket, amik dramaturgiai szempontból semmit sem tettek a filmhez, a nettó játékidő, khm, hát úgy max. háromnegyed órára csökkenne (és sajnos ide tartozik a férj bátyja is, mint karakter - vagy csak én nem értettem, mit tett hozzá a nő jellemfejlődéséhez).

Szóval erre aludnom kell, holnapra mehet a négyes még le is. Mindeközben pedig arra, hogy ebben egy mekkora ötös film esélye is rejlett, megpróbálok nem gondolni.

Ajjjajjjajjj, hát nem is tudom... Erőszakkal sem lesz a fából vaskarika... kb. Talán ez ilyen sorsszerűnek szánt esemény volt. Hiába próbálták saját magukat is átverni, végül szembe kellett nézniük a valósággal. Aztán, hogy ezt ki mire vetíti ki, gyászra, párkapcsolatokra, a bolygó és a környezet kizsákmányolására... Csak találgatunk. De legalább találgatunk, és ez mindenképp pozitívum.

Egész este ezen töprengtem. Bármi is a megoldás, arra rendkívül felületesen próbáltak rávezetni minket. A gyász feldolgozásáról szól, ahol talán a fő üzenet az, hogy az ember nem zsákmányolhatja ki hosszútávon a természetet, mert az megbosszulja magát. Bűn és bűnhődés bibliai motívumokkal.
Szeretem azokat a filmeket, amik nem rágják a számba a mondanivalót, de itt egészen más volt a helyzet. Jelen esetben nem kaptunk semmilyen mankót a történethez, így ahogy Te is írtad, csak belemagyarázni tudtam valamit a hosszú elmélkedés után. Ettől függetlenül nyomtam rá egy négyest, mert roppant különleges filmélmény volt, ahol a fényképezés gyönyörű, a hangulat pedig végig pattanásig feszült volt.
Arra azért kíváncsi lennék, átfutott-e Noomi Rapace fejében az, hogy a férje a birkákban találta meg ideiglenesen a boldogságát :)

Jézusom, mi a f****m volt ez? Valaki magyarázza meg...vagy magyarázzon bele valamit...