Dracula (1992)

Óriási színészgárda, de nem nekem való az ilyesmi… vajon hány liter “paradicsomszósz “ fogyott el a Gary Oldman- es végjelenetben?

A színészgárda teljesítménye egészen elképesztő. Leginkább humorosnak tartom az egész filmet. A hangulata a filmnek úgyszintén nagyszerű. Engem nagyon nagyon eltudott szórakoztatni elejétől a végéig.

...vagy az Alkonyattól pirkadatig. A nagy számok is már azt mondják, hogy nem nekem találták ki a vámpírsztorikat. :)

agymosott09: Herzog filmjének viszont mindenképpen adok esélyt, és Murnau klasszikusa se maradhat ki.

pietro: Jól mondod, túlságosan hangulatfilm. Tűpontos.

Hát ha ezt a részt emelted ki akkor: "ami egyedül vizuálisan rendelkezik erényekkel, egyébként egy nagy nulla." helyett én azt mondanám: nem csak vizuális erényekkel rendelkezik, egyébként meg zseniális. Menjünk végig minden mondaton? :D

Azt írod megmosolyogtató Drakula megnyilvánulása, de nem az volt a cél? Én egy óriási gegnek tartom az egészet, szinte mindegyik karakter poén volt a maga módján (legalábbis a férfikarakterek tuti), és egy csomó vicces rész volt. Az a túlzott teátrálisság is szerintem pontosan ezért van. Kis túlzással paródia, de végtelen kedvességgel és tisztelettel. Szerintem a film egyik nagy erénye hogy nem veszi komolyan magát, de közben mégis vérprofi.

Persze ettől függetlenül nem tökéletes szerintem, mert túlságosan hangulatfilm. Hozza a sztorit, de tényleg kissé üres ilyen szempontból. Az egyik új(abb) minisorozat első két része sokkal jobban megfogott, mint Drakula sztori, de ennek a filmnek nem is a mitológia megújítása volt a célja, úgyhogy én objektíve teljesen megértem ha valaki zseniálisat ad és mivel ez a film szándékosan, de "rossz", ezért azokat is akiket nem hat meg a szándékosság.

Szóval szerinted vizuálisan szar, de egyébként jó ez a film?

plusz Bakjwi, és a Halhatatlan szeretők.

Nekem már le sem kell írnom a véleményem, mert minden mondatodnak az ellenkezőjét gondolom. Így kerek a világ.

Maga a klasszik Drakula - aminek ez is a feldolgozása - egy hibátlan, méltán klasszikus történet. Ez viszont egy teljesen üres, lélektelen, és kohézió nélküli feldolgozás, ami egyedül vizuálisan rendelkezik erényekkel, egyébként egy nagy nulla. Arra volt jó, hogy valaki összevágjon egy klipet belőle a Moonspellnek a Vampiriához. Werner Herzog brilliáns feldolgozása után mondjuk eleve felesleges volt nekivágni a témának, szóval az egész bűzlik a pénzszagtól.

Engedj be? :)

Van egy jó tippem, hogy mire gondoltál. :D

gondolkodóba kellett esnem, hogy láttam-e már amúgy igazán jó vámpírsztorit
Majdnem írtam egyet, mire megnéztem, hogy neked nem, és, hogy erről akkor le is folytattuk a beszélgetést. :D

Voltak régen a könyvtárban azok a színes-szagos, részletgazdag illusztrációkkal teletűzdelt, kötelező vagy ajánlott olvasmányokat elképesztő módon rövidített és egyszerűsített vastagtáblás könyvek, amiket negyed óra alatt végig tudtál lapozni, kicsit úgy érezted, hogy elolvastál egy könyvet, meg nem is... Nos, ilyen volt ez a film. Nagyon szépek a képek, iszonyú hangulatos a díszlet, zseniális atmoszféra, de valahogy az egész olyan, mint egy képeskönyv, és nem vagyok benne biztos, hogy fel tudnám idézni a sztorit, ha amúgy nem ismerném. Nem mondom, hogy Drakula sztorijában nagyon több lenne, sosem kedveltem a történetet, sőt: hirtelen gondolkodóba kellett esnem, hogy láttam-e már amúgy igazán jó vámpírsztorit (aztán eszembe jutott az Interjú a vámpírral, de itt ki is fújt). Szóval nagyszabású, meg grandiózus mesekönyv, de a sztori mégis nevetséges, giccses, drámai pillanatait sem lehet komolyan venni. Gary Oldman pedig bármennyire is zseniális színész, minduntalan nevetnem kellett a maszkírozott megnyilvánulásain. Egyedül Winona Ryder az, aki megfog, de ő egyenesen megragad, gyönyörű, elképesztő, hogy 21 évesen micsoda jelenléte van.
Az ugrott még be, hogy az egész olyan, mint egy zseniálisan felvett színházi darab, bitang drága díszletekkel, effektekkel... ebből a szempontból egészen süvegelendő lenne, de sajnos ez csak a végén jutott eszembe, akkor meg már késő volt.

Kettes.

Olyan ez a film, mint egy megelevenedett gótikus festmény, mely telítve van barokkos, túlzott díszítéssel. De ez jól áll neki, bár olyan 20 perccel azért lehetne rövidebb.

A maga nemében nem egy nagy szám, de itt szerettem bele Gary Oldman-be, jót tett a retinámnak.

Ergya szerelmi szál, tele olcsó klisével, ma már bárgyúnak ható technikai megoldásokkal , giccses is, meg folytathatnám ,de...IMÁDOMIMÁDOM :)

Igazi, valódi, originál Drakula hangulat. Bram Stoker könyve alapján készült, szerintem ez az egyetlen Drakula mozi, ami át tudta adni a Stoker által leírt hangulatot. A színészek egytől-egyig nagyszerűek, kivéve Keanu Reeves-et. Ő csak úgy van, azt'... ennyi.

Azon kívül, hogy nagy nevű színészek játszanak a filmben, nem sok érdemlegeset lehet elmondani róla. A történet már elcsépelt, de a látvány sem az igazi. Egy gyenge szerelmi szál és a nem igazán félelmetes horror keveréke. Egyszer nézhető, de semmi több.

A személyes megérzésem.

Mi köze van a szociopata Jokernek a romantikázó Draculához? Nem támadásképp, csak tudni szeretném, mit ez a valami.

Szerintem Heath Ledger belecsempészett valamit a saját Jokerébe Gary Oldman Drakulájából. Amugy a film pedig 10/9-es.

..és ezeket még én betudtam annak, hogy 18 éves. Mondjuk a két legújabb Star Warsban is nagyon műanyag volt a klónok páncélja, és az már inkább égő.
Egyébként a látvány tényleg ronda volt. Nem a maszkok, a rettenetes vágások és a távoli képek is borzasztóak. Hasonlítsátok már össze egy T2-vel, az hogy nézett ki egy évvel a Dracula előtt... Gyakorlatilag az egyetlen jelenet ami tényleg azt hozta, amit vártam, a vetítős volt, amiben Oldman árnyéka saját életet élt. Rejtélyes, fenyegető, természetfeletti - nem pedig végtelenül giccses ömlengés, mint egy rosszabb Shakespeare-tragédiában.

Miért lenne szentségtörés egy rossz filmet ostorozni? :D
A Nosferatu és az 1931-es Dracula nekem nagyon tetszett, de ez kukába való.

Talán eleve azért szélsőséges az egész (giccs és romantika), mivel vámpírnak lenni is igen szélsőséges dolog. Nekem teljesen rendben volt ez az egész. Az Interjú a vámpírral dettó. Különben is mi jobb egy pompás halálnál?
Én élveztem ezt a filmet is a másikat is. A szereplők annak ellenére, hogy sablonosnak tűntek, igazán jól alakítottak. És örvendésemre nem pocsékoltak felesleges időt arra, hogy az ember szájába rágják kit és hogyan kell megölni. Igazi ösztönlényeknek tűntek én meg voltam elégedve.

Számomra ez minden idők legjobb vámpírfilmje, és pont azért, mert giccses és szélsőségesen romantikus. Amilyennek lennie kéne egyébként minden ilyen típusú filmnek, csak akkor valószínű fele ennyi embernek sem tetszene. Így egyik oldalról marad a lélektelen brutalitás, a másikon meg az emós töketlenkedés. Ez a film pont azt az érzést hozta vissza, ami a 60-as, 70-es évek gótikus horrorjait jellemezte - csak sokkal jobban.

Látom, mások is hasonló véleményen vannak. Azt hittem egyfajta "szentségtörés" ezt a filmet ostorozni, pedig be kell valljam, igen gyenge alkotás. Egyébként magam is hasonlóképpen vagyok a vámpírfilmekkel. Talán a két Nosferatu, amire tényleg azt mondtam, hogy na ez valami.

Nekem már az Interjú a vámpírral sem tetszett :D Ha jobban belegondolok, életemben nem láttam még egy olyan vámpírfilmet sem, ami elől úgy állhattam volna fel, hogy "na, ez már igen, ez egy jó film volt". Lehet, hogy (akárcsak a western és a gengszterfilmek esetében) egyszerűen nem vagyok fogékony a zsánerre, vagy nem tudom...

Mindenesetre a Drakula egy rettenetesen unalmas szerelmes film lett jópár nevetséges jelenettel. Szerintem...

Szerintem is borzalmas, de azért nézhető, viszont az Interjú a vámpírral sokkal jobb lett. Coppola egyre gyengébb filmeket csinált.

Giccses, vontatott, szánalmas. Leginkább ezzel a három szóval tudnám leírni. Vagy azzal a hárommal, hogy 'két órás vergődés', hogy melyik lenne találóbb, azon még gondolkozom.
Ez a rettenet miért/hogyan lett kultfilm???

sokadszorra is megnézve, még mindig A drakula film...

Nekem az egyik kedvenc Dracula filmem. Filmesztétikán anno volt szerencsém végigunni Herzog művét, némafilmet pedig nem nézek (tisztelem őket, de nem érdekel). Úgyhogy egyetlen viszonyítási alapom még a 79-es, ami ennél azért jobb volt (vérnélküliség rulez!).

Ja, és Drakula előtörténetében a páncélja mintha műanyag lenne. :D

Szerintem szimplán gagyi. Főleg a sok hülye maszk. :D Az a farkasos forma úgy néz ki, mint egy majom, a denevérről már ne is beszéljünk.

szerintem korrekt átültetése volt a könyvnek ez a verzió. a fontosabb történések mind megjelentek + Coppola saját vízióival ötvözve. pár jelenet azért kimaradt, meg a vége se olyan lett, mint ahogy a könyvben megvolt írva. de a látványvilága az piszkosul jó lett.

Igen. A mostaniak közül a 30 Days of Night egy Z-kategóriás szemét. És látatlanban se várok sokat Ernest R. Dickerson (Dől a lé, Csontok) és Monica Bellucci közös vámpírmozijától. Bár lehet, hogy az már el is készült azóta.

Nem a legjobb film, amit a témáról készíteni lehet, karakterológiája és története nem a műfaj csúcsa, de kellően dekadens és hangulatos, hamisítatlan bűnös élvezet. Bár, ennél mostanság csak rosszabb van... :-(

Vizuálisan piszok ütős, cselekménye azonban ingadozó. Egyszer egy korrekt romantikus dráma, aztán gótikus horror, majd egy lüktető kalandfilm, végül ismét a túlvilági felhangokkal élő romantikus drámánál köt ki. Coppola egyébként csakis az anyagi sikerért forgatta a "Stroker-adaptációt", és ez be is jött neki, így ha másért nem is, a képi világáért érdemes megnézni.

Hát, azzal vitatkoznék, hogy az eredeti könyvet vitte vászonra.

Még szerencse. Pont emiatt ilyen jó ez a film. ;)

Rendben, ha következőre összefutok Coppolával majd mondom neki is:P

Vitatkotzz, de ne velem, hanem Coppolával. Ugyanis ő tette a cím elé a Bram Stoker's- jelzőt... :-P

Hát, azzal vitatkoznék, hogy az eredeti könyvet vitte vászonra.

Szerintem nagyon hangulatos drakula film. Imádom.

Nálam csak 6/10-es értékelést ér Coppola Draculája. A giccs miatt közepes, egyébként jó is lehetne.

10/7 nálam (is)

szerintem lehet, és John Badham '79-ben ki is hozott.

A Drakula- illetve Nosferatu-témát már sokan és sokszor feldolgozták Murnau 1922-es ős-horrorjától kezdve a Lugosi Béla-féle fekete fehér Drakula-filmektől egészen a modern kori Drakula 2000-ig és a Van Helsing-ig. Francis Ford Coppola az eredeti Bram Stoker-regényt vitte filmvászonra, kicsit cukormázas, enyhén giccsbe hajló, de kétségkívül hatásos módon, igazi sztárparádét felvonultatva.
Gary Oldman-nek kifejezetten jól áll a szerep, bár nem nagyon van átmenet a rozzant, vén Drakula és a megifjodott, hippi-frizurájú délceg vámpír között, de nem is ez a lényeg. Wynona Ryder ezúttal is telitalálat; igazi őzikeszemű naiva, Anthony Hopkins Van Helsingje és a kiváló mellékszereplőgárda már csak hab a tortán.
Igazi horrorklasszikus, a műfaj kedvelőinek kötelező darab.
7/10

Szerintem a legjobb a drakulás filmek közt.. de nem érdemes más kategoriával összehasonlítani, a témából nem lehet ennél többet kihozni.

Ebben igazad van Magni! És micsoda szereposztás... :D És a film látványvilága... Csodálatos.

Szerintem a leghangulatosabb Dracula film...