Talpalatnyi föld (1948) ☆ 👁

(Bán Frigyes)

magyar dráma

4,2
★★★★☆
126 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-04-23 13:35:32 Xuja (4) #9

Autentikus korkép a harmincas évek paraszti, tanyasi társadalmáról megkapó atmoszférával. A keményen dolgozó, családcentrikus, önfeláldozó főszereplők sorsát nem volt nehéz érdeklődéssel követni, az uraságok ábrázolása viszont kissé sztereotíp volt (de szerencsére maga a film ügyesen kerüli a direkt propagandát.)

Technikailag nem igazán kiemelkedő (főleg Szőts filmjeihez képest), meg szívesen megnéztem volna felújított minőségben is, néhol igencsak az élvezhetetlenség határait súrolta a kép / hangminőség.

2019-04-13 15:08:24 Sziez (5) #8

Gyerekkorom óta sokszor láttam ezt a filmet, és minden időszakban más ragadott meg belőle. Mást mondott nekem a 70-as években, mást a rendszerváltás után, és most is másra figyeltem fel. Most nem annyira a társadalmi, politikai stb. mondanivalója fogott meg. Hanem inkább a családábrázolása. Igaz, hogy nagy szegénységet, nehéz megélhetést mutat be a film, ami sajnos már a mai ember számára sem ismeretlen. De ugyanakkor egy összetartó, szerető családot is bemutat, ami viszont a legtöbb mai ember számára ismeretlen.
Góz Jóska és Mari házassága a nyomor ellenére is boldog. A szerelmüket, az összetartozásukat, a hűségüket semmi sem kezdi ki. Sőt, inkább erősíti. Minden küzdelem és nehézség vállalható és értelmet kap a számukra, mert egymásé lehetnek. Tudják, hogy ez az ára, ezért nem morognak, nem elégedetlenkednek. Minden áldozatot megér számukra a másik. Látszik, hogy nem cserélnének senkivel. És megható az a mély empátia is, amivel egymás iránt éreznek. A szerelmük egyben féltő és törődő szeretet is egymás iránt. Közben pedig kölcsönösen, szinte rajongva tisztelik egymást. Ez igen, ez szerelem, ez házasság, ami biztos, hogy holtukig fog tartani.
Az "anyósok" viselkedése sem mindennapi. Mindkettő elfogadja a fiatalok döntését, mindkettő szereti a gyermekük választottját, a fiús anya magától értetődően fogadja be a szökése után nem éppen jó hírű Marit, és ugyanilyen természetességgel fogadja be Mari tető nélkül maradt szüleit. Senki nem hibáztat senkit, nem azt nézik, ki a hibás a helyzetért, hanem azt, hogyan legyen tovább. És békében, szeretetben összetartanak mindannyian, megbecsülik és segítik egymást. Ez egy csodálatos család!
Ebből a szempontból figyelve a filmet, nem is találtam annyira tragikusnak. Ezek boldogabb emberek voltak, mint sok jómódú ember, akár akkoriban, akár manapság. Mit számít a nyomor, ha az ember ilyen szerelemben, ilyen házasságban, ilyen családban élhet!
Szirtes Ádámot pedig imádtam!

2013-04-08 12:14:57 tractorking (5) #7

Bán Frigyes filmjénél kevés harmonikusabb és nemesebben letisztult filmünk van. Vérbő realizmusával, megragadó természetességével korszalkotó jelentőségű alkotássá vált. A film gazdag és hiteles ábrázolással mutatja be a paraszti lét sokrétűségét: a lakodalom folklorisztikus hitelességét, Jóska és Marika szerelmének poézisét, a szegényparaszti élet hétköznapjainak megnyomorítottságát.
A Talpalatnyi föld egész világa, modora, eszközei az egyszerűséget, a keresetlenséget árasztják, izzó drámaisággal párosulva.

A nagyszerű színészek (Mészáros Ági, Orbán Viola, Lehotay Árpád, Egri István, Bánhidi László) a paraszti világ olyan mélységeit tárják fel, ahol a falusi élet rétegződéseit, egymásnak feszülő indulatait is érzékelni lehet. Ehhez a képzett, régi színészgárdához csatlakoztak az új színészarcok, akkor még főiskolai hallgatók: Szirtes Ádám, Soós Imre, Horváth Teri, Molnár Tibor. Velük a hiteles falusi levegő, a nép tört be a film világába. Szirtes Ádámban szerencsésen egyesültek azok a külső és belső adottságok, amelyeket a szerep megkívánt. Már itt is érezni lehetett, hogy egy kivételes erejű színészi őstehetség.

Sokatmondó és invenciózus a Talpalatnyi föld filmnyelve: nyugtalan ritmusával, a nagytotálok drámai kompozícióival és a sok szép, eleven gépmozgással klasszikus értékű filmvilágot teremtett.

Nagy kár, hogy filmjeinknek ez az igéretes indulása Bán Frigyes alkotásával véget is ért, s ezután sok éven keresztül filmmüvészetünk annak a betegségnek esik áldozatául, amit sematizmusnak nevezünk.

A Talpalatnyi föld példaértékű és iskolateremtő film, amely a mai napig méltón őrzi rangját. Mondanivalóján, művészi megformálásán, filmtörténeti értékén nem ejtett csorbát a múló idő.
Hitelességével, őszinteségével, egyszerű szép művészi megoldásaival méltán van helye az egyetemes filmtörténetben.

2011-11-16 14:59:48 zéel (5) #6

Igen érdekes jelenség (rendszerváltás címén jött ennyire divatba), hogy néhányan milyen okosak, bátrak, tisztességesek stb. - utólag!
Pedig lenne bőven okádni való a mában is!
Jut eszembe pl. az egyre aktuálisabb A pénz birodalma c. dokufilm.

előzmény: Ugor (#5)

2011-11-16 11:17:16 Ugor (4) #5

Remélem, soha nem jut eszembe okádni a szüleimtől, nagyszüleimtől, dédszüleimtől, csak azért, mert úgy éltek, ahogy élhettek akkor. Meg azt is remélem, hogy a fiaim sem fognak okárni tőlem, ha egyszer megtudják, hogyan éltem. Korszakos film, segít megérteni alapvető dolgokat. Az eszközök meg, amikkel él, részben az akkori idők megengedett eszközei, részben az akkori nézők befogadóképességére mérettek.

előzmény: fatbastard (#3)

2011-11-16 08:34:00 JeszKar (4) #4

Nyilván nem láttál meg igazán sematikus filmet az időszakból. Ez a film nyilván ki áll néhány eszme mellett, amelyek a film készítése után váltak úgymond "kötelezővé," de az még nem teszi ezt a filmet úgymond propaganda (vagy elvárt) filmé.

előzmény: fatbastard (#3)

2011-11-16 00:16:47 fatbastard (?) #3

Okádhatnékom van a filmben megjelenített életektől,emberektől,meg attól is ,ahogy 1948-ban ábrázolják (elvárásra?).Inkább nem is pontozom,mert nem a filmet minősítené.Én nem bírtam végignézni.Örülök,hogy nem akkor éltem.

2011-10-27 12:56:55 jesi (4) #2

Nálam az vitte le négyesre

előzmény: Raul (#1)

2011-10-27 12:56:27 Raul (5) #1

Lenyűgöző film, csak a végére azt az utolsó 1 percet miért kellett odatenni... (költői a kérdés persze). Így "csak" 9/10.