A 39-es dandár (1959) ☆ 👁

A harminckilences dandár

(Makk Károly)

magyar történelmi film

3,6
★★★☆☆
12 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2020-09-10 10:28:16 Abaamade (4) #1

Hajlamosak vagyunk kézlegyintéssel elintézni; "ez is csak egy, a komcsi propagandafilmek közül". Pedig milyen érdekes, hogy az ultraradikális demagógia, a Sztálin-Rákosi-kultusz idején Kun Béla, vagy Karikás Frigyes nevét még említeni sem volt szabad, tiltólistán voltak. A Kádári-érában, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára nemcsak elővették Kun Bélát és Karikás Frigyest, hanem egyenesen példaként állították - mint kitartást, hitet és erőt szimbolizáló- forradalmárokat a dolgozó népnek. Az addig itthon meg sem jelenhető Karikás-novellák egyikéből készült a film, egyenesen "forradalmi hőstörténet"-nek nevezve. Maga a novella 1927-ben jelent meg nyomtatásban, oroszul, a Szovjetunióban, magyarul csak 1960-ban(!). Az orosz kiadás előszavát Kun Béla írta: "... Karikás elvtárs a katonaélet nevezetes eseményeit mondja el. Hozzánk, a magyar proletárforradalom résztvevőihez igen közel állnak ezen elbeszélések hősei: Mindannyian kedves ismerőseink, barátaink, fegyvertársaink. Nem kitalált figurák ezek, hanem a harc igazi részesei, a mi munkás-paraszt vöröskatonáink...".
Természetes, hogy a szocialista hősi-eposz számos díjat kapott, és számos kedvező kritikát, azonban néhány kritikus a film gyengéire is rávilágít. "A rendezés, Makk Károly gondolatgazdag munkája ..., koncepciója, a rendezés stílusa ... a népi realizmust követi, ... a győzelmi jelenetek nem puffognak, a tragikus pillanatok sem szívfacsaróak. ... a tömegjelenetek komor fenségét is megőrizzük emlékezetünkben, az egész film líráját, balladai hangját. Ugyanakkor ... a rendezés nem segített a hibákon, ... néhány jelenet pl. a beszélgetés az istállóban, a kastély vendégszobáinak meglátogatása, a billiárdjelenet, feleslegesen lelassítja a film egyébként is elég körülményes, komótos tempóját." Lenkei Lajos, Népszabadság, 1959.03.20.
"A csatajelenetekben a rendező és Pásztor István operatőr páratlanul izgalmas és magával ragadó képsorokat produkált. A csehek elleni győzelmes lovasroham azonban még ennél is több: Szabó Ferenc muzsikájának győzhetetlen erőt sugárzó dallama, sodró ritmusa, mintha felemelné a földről, s szárnyakon repítené előre a 39-es dandár huszárait..." Berényi György, Hétfői Hírek, 1959.03.16.
"... nem mentesült minden gyengeségtől. Így például a filmben patetikusabb s valószínűtlenebb a Marseillaise-éneklés az arcvonalon, mint a Kőműves Papp Istvánról szóló novellában, ahol hitelesebb ... ugyanez. Sajnáljuk azt is, hogy Karikásnál ... természetes katonahumor is sok helyen elszürkült." Molnár Géza, Népszava, 1959.03.19.
A filmben "... kicsit szomorúan szép a történelmi emlék. Szelidebb az erő, érzelmesebb a keménység és a lelkes, vérpezsdítő szilajságba is belevegyül a bukás fájdalma. Remekebbnél remekebb történelmi jelenetei ... a klasszikus szovjet filmek ejzenstejni megoldásaira emlékeztetnek". Komlós János, Magyar Nemzet, 1959.03.19.
"... e film nem a művészi játékok és különösségek filmje, nincsen benne semmi meghökkentő eredeti ... második fele némiképp nyujtottabb, lassabb, mint szeretnők. ... itt a történelem és a hősöké a főszerep." Bogáti Péter, Élet és Irodalom, 1959.03.20.
"Bár a főhős - maga Karikás Frigyes - személyének ábrázolása elnagyolt, a többi figurát részletes jellemzéssel ábrázolják a filmen..." Ország-Világ, 1959.04.01.
"Sajnos a film ... a kommiszárból eléggé száraz figurát formált. Pedig a dandár politikai biztosa, aki egyébként - azonos Karikás Frigyessel, az íróval - kiváló modellt nyujthatott volna a 19-es kommunista nagy alakjához." Rényi Péter, Filmvilág, 1959.03.15.
"... jó lett volna a filmen is Karikást látni, az ő egészségtől duzzadó, roppant nagy erejét, harsány bakahumorát ... és acélból faragott, természetes módon vezérré termett Korbély Jánosát..." Komlós János, Magyar Nemzet, 1959.03.19.
"Benkő játéka a megírt szerep mögött is elmarad, ami még csak növeli a megírt szerep okozta hiányérzetünket. Szinte csak egyetlen hangja, egyetlen arca van. Az epizódszereplők közül a legnagyobb feladat Ladányi Ferencnek jutott..." Rényi Péter, Filmvilág, 1959.03.15.
"... valami különös keveréke ez a Korbély János a 48-as honvédnek és a 19-es vöröskatonának, alakját balladai komorság veszi körül, nincs mosolya, csak könnye, az atmoszféra, amelyet áraszt a tragédiát sejteti... Bihari, de kitűnően értette meg a szerepét! ... Korbély a megtestesült fegyelem, az ő tűzpróbája az, hogy a belénevelt cselédi fegyelem átalakul-e öntudatos forradalmi fegyelemmé. ... Nagy Jóska(Szirtes Ádám) csupa forradalmi tűz, lobogás, vakmerőség, az ő próbája éppen ellenkezőleg az, hogy képes-e megérteni a forradalmi fegyelmet, meghajolni a forradalom parancsa előtt. Mert ha nem, menthetetlenül igazi anarchista lesz belőle." Rényi Péter, Filmvilág, 1959.03.15.
"... Bihari Korbély Jánosának alakja ... fehér lován ülve ..., a sajátmaga, a nép csinálta forradalom országútján, 40 éves odisszea után, a mába érkezik." Cserés Miklós, Filmvilág, 1959.04.01. kritikájának már a címe is Bihari kitűnő alakítására utal: "Nagy színész nagy szerepben"