A 39-es dandár (1959) ☆ 👁

A harminckilences dandár

(Makk Károly)

magyar történelmi film

3,6
★★★☆☆
12 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

A film a mozikban az eredetileg kitűzött 510.000 néző helyett csak 260.000 nézőt tudott elérni, 30%-os kihasználtság mellett.

Karikás Frigyes valóban létezett, aki az első világháborúban orosz fogságba esett, aktív bolsevikké vált, részt vett az oroszországi polgárháborúban, majd hazatért és a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja lett. A Tanácsköztársaság alatt a 39-es dandár politikai biztosaként működött, a bukás után a Szovjetunióban és Franciaországban élt tevékeny, aktív politikai életet, végül 1935-ben emigrált a Szovjetunióba. Gazdasági területen volt vezető (pl. textilgyári igazgató), de mellette novellákat, elbeszéléseket írt és műfordítóként is jegyezték. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára készült filmet, a "Korbély János, Nagy József és Kőműves Papp István" című önéletrajzi ihletésű novellája alapján forgatták.
Karikást koholt vádak alapján perbe fogták, elítélték és 1938-ban lelőtték a butovói kivégzőhelyen.

Katonai szakértőként közreműködött dr. Csillag Ferenc ezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója: "Jóllehet, mindössze negyven éve, hogy a felvidéki csata lezajlott, mégis sok kérdésben kell a korhűségre vigyázni, hiszen ez a negyven év gyökeres változást hozott a hadászatban. ... el kell érni, hogy aki ott volt a vörös hadseregben, ráismerjen, aki most látja először a harcokat, megértse és tudomásul vegye, ilyen volt.
... Szirtes László gyártásvezető is tud katonai tanácsokat adni. Tizennégy éves önkéntesként ott harcolt a vörös hadseregben végig a felvidéki hadjárat során"
Bernáth László: Csata a Mátra alján című cikkéből, Esti Hírlap, 1958.10.08.

Karikás Frigyes ellen a Szovjetunióban intézett rágalomhadjárat során, éppen a Korbély-novellában olvasható népdal okozta az író vesztét, ugyanis a szövegből azt olvasták ki, hogy Karikás "frakciózik", magyar ellenforradalmi kémszervezet munkatársa, azaz áruló.
A vörös huszárnóta szövege:
"Idesanyám, ne tartsék kend vissza,
Én se vagyok rosszabb, mint a Pista.
Pista komám a szovjet katonája,
Húsvét óta Kun Béla huszárja.

János bátyám el ne verjik érte,
Lovam hátát a nyereg feltörte.
Meggyógyítom Prága városába,
A prágai huszárkaszárnyába.