Animal Farm (1954) ☆ 👁

Állatfarm

(John Halas (I) - Joy Batchelor)

amerikai-angol animáció, dráma

4,2
★★★★☆
282 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-05-03 14:05:29 Rorschach (2) #19

Süt róla a mccarthyzmus. Inkább amatőr, mintsem igényes mese sajnos, és rengeteg ponton butít az alapokon, míg végül a zárásban annak rendje s módja szerint bele is köp a forrásanyag arcába.

Emellett szerintem a narráció az, ami teljesen megölte a sztorit. Valószínűleg egyszerűbb és olcsóbb volt így megcsinálni, mintsem hangot adni a legtöbb állatnak, és így lehetett leginkább belesulykolni az antikomcsi üzenetet mindenki fejébe, csak hát... lehetett volna ezt elegánsabban, szebben kibontva is.

Akinek tetszett, annak azért ajánlom a könyvet, akinek meg nem, annak azért. Van vagy százhúsz oldal, és kb. ugyanez a sztori, csak milliószor árnyaltabban és részletesebben elmesélve.

2014-01-03 15:10:29 Dynast Grausherra (5) #18

Sosem fogom elfelejteni azt az érzést, amikor tízéves korom környékén először láttam ezt a filmet. Sosem hallottam addig Orwellről, fogalmam sem volt, hogy miről szól, csak láttam a tévéújságban egy képet Napóleonról. Igazából le is maradtam az elejéről, ott kapcsolódtam be, amikor Napóleon átvette a hatalmat. Így talán még erőteljesebb volt, már nyitányként azt látni, ahogy Hógolyó menekül a hóban, nyomában a fekete kutyákkal. Örökké beégett az emlékezetembe, ahogy Bandi elszállítása, a kivégzések, vagy a disznók emberré válása is.
Bár a film sokszor egyszerűsít, sarkítja a dolgokat, szerintem tökéletesen visszaadja az eredetit. Leszámítva a végét. Ritka, hogy gyerekek számára ilyen kemény adaptáció készüljön Orwell Állatfarmjához hasonló komolyságú regényből. Annak ellenére, hogy engem egy Disney filmre emlékeztet, sok aranyos jelenettel, jó példája ennek a kiskacsa.
A sarkítás a legjobban a disznókon látszik, jelesül az Öreg Őrnagy, Napóleon, Hógolyó és Süvi alakján. Az Öreg Őrnagy itt sokkal erőteljesebben hirdeti a forradalmat, a regényben csak megjósolja, hogy egyszer eljön majd az idő, amikor az állatok szabadok lesznek. Hógolyó karakterét teljesen kifehérítették, ő itt egyértelműen jó, bátor, láthatóan önzetlen, nemes lélek. A könyvben azért ő is sokkal közelebb áll a többi disznóhoz, például a tej kisajátításával ő is egyetért, ahogy általában a disznók előjogaival is. Napóleon alakján nem sokat változtattak, csak őt sokszor humoros jelenetekben szerepeltetik, és gúnyt űznek belőle. Süviből pedig egy aljas kis humorforrás lett, bár a regényben is sem sok a szerepköre, de ott nem nevetséges, már csak azért is, mert ő a propaganda szócsöve.
A többi állat jelleme is egyszerűsödött, különösen látszik ez Benjáminon, aki a regényben kifejezetten bölcs karakter, aki mindenen átlát, semmivel sem elégedett, és mindent túlél. Itt inkább csak jelen van a képkockákon. Hiányzik Mollie, a bukott arisztokrácia képviselője. Mózes csak utalásként szerepel, pedig elég érdekes alak, Orwell papság iránti kritikája. A macska is változott, a regényben ő is nagy túlélő, csak ő aljasabb, kerülőutas módon, itt valamiféle igazságérzet miatt pusztulnia kell.
A hangulat, a diktatúra kiépülése, a "Négy láb jó, két láb rossz." birkák viszont mind magukban őrzik Orwell zseniális regényét. Nem tudom hányszor olvastam már, de a legnagyobb élményt mégis ez, a véletlenül megnézett rajzfilm okozta.

2014-01-01 13:48:43 Groenendael (2) #17

A novellától jelentősen eltér a rajzfilm. Amivel önmagában nem lenne probléma, sosem értettem egyet azzal, hogy a feldolgozásoknak betűről betűre meg kell egyezniük az eredeti alkotásokkal. Ha a feldolgozás nem tér el jelentősen alapmű végkövetkeztetésétől, alapvető szinopszisától, akkor én nem látok kivetnivalót a nüansznyi eltérésekben. A novella szellemiségét tulajdonképpen magában is hordozza a rajzfilm, de a végén egy teljesen különböző irányba mozdult el, teljesen mást állít, így nem tartom szerencsésnek egy mű feldolgozását. Akkor hagyják a francba az Orwell-féle verziót, és csinálják meg a maguk önálló változatát a témáról. Így viszont az történt, hogy az elejét lekopírozták, a végét meg átköltötték. Ezt a stratégiát nem tartom szerencsésnek, mert ez nem nüansznyi eltérés volt, hanem konkrétan a lényeget költötték át. Egészen a feléig kb ötösre állt nálam ez a rajzfilm, a vége csalódás volt, ha már Orwell-adaptációról beszélünk.

2012-03-18 14:36:08 Lil Martin (2) #16

amilyen jó a könyv, olyan rossz a film.

2010-06-21 22:40:42 puttancsospeti (5) #15

Itt megtekinthető szinkronosan, nyolc részletben:[link]

Ezek az elegántos, frakkos, egyenruhás, kitüntetéses disznó tisztek lenyűgöztek :-)



Remekmű.

2010-04-04 03:35:09 grozsa11 (5) #14

Bár "angol" animáció, azért ilyen formán is megérdemli a film, hogy a készítőiről írjunk: a magyar Halász János és felesége Joy Batchelor.

2009-08-15 12:47:21 a6notes (4) #13

Igazából már szerintem OFF vagyunk, és az oldalon sem kellene nagyon belemennünk a politikába úgy általában, de
Szerintem a kapitalizmust szokták emlegetni a pénz diktatúrájának.

előzmény: -senki- (#11)

2009-08-15 12:04:54 critixx (4) #12

A hangsúly a MÉG szón van...

mchn: köszi szépen, én régen kerestem youtube-on, de csak részletek voltak fenn.

előzmény: -senki- (#11)

2009-08-15 10:36:01 -senki- (5) #11

Az azért még mindig nem diktatúra (kivégzésekkel stb. pl.)...

előzmény: zéel (#10)

2009-08-15 10:32:58 zéel (?) #10

Már hogyne lenne tekinthető!
Idevágó friss hír: miközben a bankokat állami pénzből (a te adódból, az én adómból...) kisegítették (Magyarországon is), aközben a bankok ismét csak rekord nyereségeket könyvelhetnek el! Azaz a bankok vesztesége: közügy, a nyeresége:magánügy!
Vagyis: minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek!

előzmény: -senki- (#9)

2009-08-15 10:00:22 -senki- (5) #9

Hát azért nem egészen (tekinthető a kapitalizmus bírálatának)...

előzmény: a6notes (#7)

2009-08-14 20:32:38 mchn (4) #8

critixx, az egesz fent van youtubeon HQban.

előzmény: critixx (#5)

2009-08-14 19:45:06 a6notes (4) #7

Fura, pont beszéltük a munkahelyen múltkor ezt, és az merült fel, hogy a mű éppúgy tekinthető a kapitalizmus bírálatának, mint a kommunizmusénak. Bár nyilvánvalóan ez utóbbi bírálatára született.

előzmény: maguska (#4)

2009-08-14 19:25:59 [: Azuroo andrew :] (3) #6

Mindig én vagyok az aki amolyan fogadatlan prókátorként védem a könyv adaptációkat, az Állatfarm azonban kivétel. Ezt tényleg jobb olvasni; a megfilmesítés, az animálás a szereplők miatt alapvetően nem lehet olyan sikeres mint egy ember szereplős irodalmi alapmű esetén.

2009-08-14 18:30:20 critixx (4) #5

Nagyon régen láttam a filmet, de nagyon megfogott anno. A könyvet kétszer olvastam (egyszer magyarul, egyszer angolul), nagy kedvencem Orwell. Nem tudjátok hol lehetne megszerezni?

2009-08-14 18:24:22 maguska (4) #4

javítanék a farm nem a világot csak egy országot szimbolizál.Ez a szomszédos farmokkal való kereskedelem engedélyezéséből is kiderül .
A vége más mint a könyvnek kicsit happy endesebb .
aki látta ,de nem olvasta olvassa aki olvasta ,de nem látta olvassa el még egyszer aztán nézze meg:)
10/7

2009-06-14 17:51:44 -senki- (5) #3



2009-06-14 17:44:36 -senki- (5) #2

(Rég írásomat másolom, ha már nincs itt semmi:)

Az Orwell könyve alapján készült rajzfilm az igazságtalanságról, a halatom gazságáról, kegyetlenségéről, és az elnyomásról szól. Állatokra szimbolizálva mutatja be az embert, a jóságost, odaadót, becsületest; és gonosz, önzőt, csalót...

Egy tanya (farm) a világot megtestesítő színhely. AZ állatok levetik a gazda, az ember rabigáját egy olyan társadalom reményében ahol igazság van, és munkájuk gyümölcsét nem mások fölözik le; míg semmi mást nem kapnak mint didergést és éhezést.

Elkezdődik a Forradalom és a történelem látszik kirajzolódni. Felejthetetlen szívszorító, gyomorba markolóan igaz történet.

A rajzolás kitűnő, a figurák nagyon jellemzőek és érzékletesek. A hangsúlyosabb elemeknél torzítást (pl. Jones hatalmas figurája, vagy az ember-ház félelmetes, sötét, felfoghatatlan káosza - az állatok számára, tehát a torzítás a nézőpontok ábrázolásának eszköze) is nagyon jól használ, látszik a készítők, rajzolók otthonossága a modern ábrázolásban. Animáció néhány helyen észrevehetően szegényes, (pl. néhol a hátterek), de a lényeges részeknél óriási, nagyon hatásos, jól eltalált, felejthetetlen rendezői megoldásokkal találkozunk. Itt is érezhető az animációs filmek hatalmas erőssége, hogy olyan megkoreografált jelenteket és olyan szögből mutat be ami hagyományos filmben alig elképzelhető, és kivitelezhető lenne.

A zenét (Matyas Seiber) itt is meg kell említenem, nagyon hangulatos, valahol pontosan meg adja azt a történelmi légkört ami a történetet körül övezi.

2009-06-14 16:52:22 Il Matto (4) #1

Legalább ötször olvastam. Most nézem.