*Corpus Callosum (2002) ☆ 👁

(Michael Snow)

kanadai vígjáték

?,?
 
1 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-02-25 10:35:33 gybE (5) #5

Aha ez lehet ugyanaz a verzió lesz. Azért köszi.

előzmény: oscarmániás (#4)

2021-02-25 07:33:11 oscarmániás (?) #4

2016-ban láttam, szerintem egyfélére gondolunk, bár nem emlékszem hogy három órán keresztül néztem volna, meglehet hogy felgyorsítottam.
https://vimeo.com/channels/660051/76310883
Már hozzászoktam, hogy ami engem érdekel, csak gyenge képminőségben lelhető fel.

előzmény: gybE (#3)

2021-02-24 21:07:05 gybE (5) #3

Snow maga azt mondta, hogy "it refers to something elsewhere." Úgy igazán semmiről sem derül ki semmi konkrét a filmben, viszont továbbgondolásra bőven ad lehetőséget, ahogy azt a lenti szövegfal szemlélteti. Talán erre utal a csillag, a film önmagán való túlmutatására, végül is Snow is ezt mondta csak humorosabban.

Amúgy ahogy nézem te már láttad a La région centrale-t, megkérdezhetem honnan sikerült megszerezni és milyen minőségben? Ez után a film után eléggé kedvet kaptam hozzá, de a legjobb amit találtam az egy 576x432 tvrip verzió, ami megteszi, ha nincs más, de szerintem kell hogy legyen jobb.

előzmény: oscarmániás (#2)

2021-02-24 19:21:08 oscarmániás (?) #2

Kiderül, hogy miért van becsillagozva a címe?

előzmény: gybE (#1)

2021-02-24 18:39:02 gybE (5) #1

Akik végig tudták nézni, és talán még élvezeti értéket is találtak Michael Snow "Wavelength" című alkotásában, azoknak erősen ajánlom a rendezőnek ezt a frissebb filmjét, ami ugyan kétszer olyan hosszú, de legalább kétszer olyan tempójú is, és jóval tartalmasabb, bár cselekményről itt sem nagyon lehet beszélni. Itt megtekinthető.

Némi értelmezés a részemről: A címadó corpus callosum a két féltekét összekötő része az agynak. A jól ismert pop-pszichológiai leegyszerűsítés szerint a bal agyfélteke a racionalitásért, a jobb pedig a kreativitásért felelős. Ez a kettősség a filmben legszembetűnőbben a hideg iroda és a giccses nappali egymás mellé állításában jelenik meg. A két helyszín közötti összeköttetést az átjáró karaktereken túl a film a filmben hozza létre: az iroda monitorjain a nappali hátterét díszítő digitalizált tárgyak láthatók, míg a nappaliban a tévéképernyőn jelenik meg az iroda hátterében látható felhős égbolt. Ez a filmbeli kapcsolat, de egy magasabb szintű, film általi kapcsolat is adva van, hiszen maga a *Corpus Callosum az, ami összekapcsolja ezt a két helyszínt. Az irányító/művészi dualitás allegóriája a képi világon túl a hangban is jelen van, felváltva hallunk rendezői utasításokat és modulált hangokat/zajokat. Megint csak a film audiovizuális médiuma az, ami összefogja a képi és hangi elemeket, hogy aztán a film rámutasson ennek az egységnek a téridőbeli kettősségére, a forgatás és az utómunkálatok formájában. A rendezői utasítások a helyszínen irányítják az embereket és rajtuk keresztül a tárgyakat, díszleteket, ezt követően a kapott felvétel digitálisan van módosítva és kiegészítve a képi effektekre rímelő, rajzfilmszerű hangmodulációval, hogy aztán mindezt egy meghatározatlan helyen és időben befogadja a néző, így a film végén eljutunk a végtelenbe, ami egyben a kezdet is: a filmvégi animáció, a lábával fekvő nyolcast formáló emberrel, a rendező első filmes alkotása.

De mindez a végletes introspekció és végeláthatatlan absztrakció azáltal válik befogadhatóvá, hogy a film egy percig nem veszi komolyan se önmagát, se bármi mást, de kiváltképp a nézőt.