Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
A legjobb Mission Impossible film ami létezik.
Pont minden jól van elosztva benne, pont minden jó ahogy van, semmi nincs szájba rágva, egy hihetetlen jó akciófilm amit csak élvezni lehet.
Majdnem 3 óra mélységes élvezet.
Nem hiába Tom Cruise a világ legjobban fizetett és keresett színésze.
Lehet az a gond, hogy nagyon beharangolták a környezetemben, és ehhez képest egy lassú, és számomra unalmas filmet kaptam. Nagyjából ki is ment a fejemből, hogy láttam, és miről szól, erőlködni kell, hogy visszaemlékezzem, és amire emlékszem is nagyjából lelőtték az előzetesben.
Nem nagyon értem, miért kellett kettévágni a filmet.
Valamint az új csaj szerepen is meglepődtem, és érthetetlen számomra azon túl, hogy nyilván kellett az új pipi, mint ver frissítés, nyilván ilyen könnyen jönnek mennek a dolgok, ezen meg sem kell lepődni. Nyeljük le
Meglepett, hogy nem csak ötös, de jó formán még négyes hozzászóló is alig van itt, miközben a Rottenen száz százalék közeli értékeléssel büszkélkedik a Dead Reckoning. Én az utóbbival értek egyet, mert nálam ez az M:I is az a fajta minőségű popcornszórakozás, amit talán csak a Bourne filmekhez és a jobb Bondokhoz tudok hasonlítani, de máshoz nem.
Persze megértem a szidalmakat is. A megint túlírt és feleslegesen gigászi játékidő középen számomra is leült és egy csúnya mélypontot ért el a velencei jelenetsorral (egyszerűen hülye ötlet volt egy komputerprogramból főgonoszt csinálni, ezzel leszedálva nem csak az eddig tök jól működő Kirbyt, de Esai Moralessel egy még annál is súlytalanabb gonoszt behozva), illetve azon is elképedtem, hogyan lehetett az egyik legfontosabb karaktert ilyen súlytalanul és drámátlanul csak úgy kiírni. És tényleg elég Nickelodeon szint volt a végén a vonatkocsikból ugrálós jelenetfüzér is.
Ugyanakkor bár rezeg a kezem az ötösön, nem tudok szemet hunyni felette, hogy ez a gárda akciók címén megint mit művelt. Bár csak kettő ilyen szcéna jutott a filmre a komplexebb fajtából, azoknál a build-up, az apró ötletek (a "kisautó" vagy a motoros ugratás), az a suspense (nem egyszer kellett "újraindítani" a légzésemet), és úgy egyáltalán az akció elképesztő szintje, amik megkomponáltságáról mérföldekről süt a passzió és az elhivatottság, nálam a legjobbak közé repítette ezt a részt is. Féltem tőle, de végül nagyon bejött Hayley Atwell személyében az új karakter is, aki belevaló, vagány, okos, de nem golyóálló, és ezen esetlensége által még szerethetőbb volt (ezt akarja aláhúzni a kontaktlencsés rész is: egyszerűen elfelejti berakni a maszk felapellálásakor, azt mutatva a nézőnek, hogy ő még rookie). És bár Peggből és vele együtt a humorból tényleg lehetett volna több, összességében nagyon jó volt látni a többieket is, azt a kommentet pedig nem értem, hogy "szuperhősökké nagyítaná" a szerereplőket a film – a Falloutot csukott szemmel néztétek?:D Nem utolsó sorban pedig külön himnusz jár Lorn Balfe zenéjéért is, ami meglepően nagyot húzott a végeredményen.
Összességében, mivel most egy ideig nem tudok majd moziba járni, nagyon örültem, hogy nem Nolan újabb agymenésével zártam ezt az időszakot, mert erről a filmről megint sikerült úgy kijönnem a hibái ellenére is, hogy nem nagyon lehetett levakarni a fejemről a vigyort, és kellett egy fél óra, hogy lecsillapodjon a szívverésem. Úgyhogy mondanom se kell, nagyon várom a záró részt, és kíváncsi leszek, meglépik -e, hogy tényleg az legyen az utolsó. Bár hiányoznának a srácok, ugyanakkor örülnék is, hogy valahol sikerül meghúzniuk a határt, ahelyett, hogy Cruiseból is Fordhoz hasonló, összeaszalt múmiát csináljanak vagy hogy odáig alacsonyítsák az egészet hárommillió résszel, mint ahol a Fast széria tart.
A végén úgy tűnt, hogy azért szedték ketté a Dead Reckoning-ot, mert az első filmbe azért túlzás lett volna besűríteni, ahogy Cruise és Atwell a vonat létező összes vagonjából kimászik, mielőtt az éppen leesne (persze megvárva, amíg leküzdik az utastérben található akadályokat, legyen az fél perc, vagy akár öt perc). :D És ez bizonyos szempontból jól érzékelteti a problémámat a filmmel. Mert hiába rettentően látványos, hiába izgalmas, hiába szerethetőek a megszokott karakterek (Pegg-ből kaphattunk volna kicsit többet), sajnos vannak benne igencsak nevetséges momentumok is, és (bár az előző példám nem ezt sugallja,) itt sok esetben nem is az akciójelenetekre gondolok elsősorban, mert azok többnyire azért szórakoztatóak a maguk túlkapó módján, hanem inkább a szereplők között lezajló szemcsörtékre. A filmben ugyanis több olyan jelenet is van, ahol a karakterek szimplán csak komolyan néznek egymásra, alapból semmi ok nem lenne a nevetésre, mégis valahogyan röhejesnek hat a szituáció (alább meglett említve a fejforgatós jelenet az előzetesből, azon már hónapok óta nevetünk, és nagyon sajnáltuk, hogy a filmbe nem került be, de egyébként hasonló jelenetekkel van tele a Dead Reckoning). És bár szerintem nem igaz, ami több véleményben is szembejött már velem, hogy a rendezőnek nincs stílusa, mert szerintem azért érezhető a filmjein a kézjegye, sőt, nekem így laikusként mostanra vált a legészrevehetőbbé a legutóbbi részekhez viszonyítva (beszéd/környezeti hangok teljesen le, közben hangos zene önmagában, illetve a dutch angle snittek használata), de most valahogy nem találta meg a balanszt a komoly, és a laza jelenetek között, meg tényleg becsúszott egypár nevetséges pillanat (a vonatos jelenet pedig már idegesítően túlkapó volt még ezen a franchise-on belül is). Igazából McQuarrie az egyik legjobb aktív akciórendező szerintem, ebben a filmben is egészen elképesztő mutatványokat művelnek (ezeknél azért szerintem nem csak Tom Cruise határainak a tólogatásáról van szó, hanem a filmművészet bizonyos határainak a felderítéséről is), és én maradok a második részre is, csak ott azért kicsit jobban találja el az arányokat. Annak azért örültem, hogy itt egységes volt a kép, a Fallout-nál kicsit kizökkentett, hogy az IMAX jelenetek máshogy néztek ki, mint a film többi, hagyományos, sistergő jelenete.
Egyébként vajon mi szükség volt Atwell karakterének behozatalára, és Fergusson karakterének a kiírására? Igazából előbbi minden jelenetét adhatták volna Ilsa-nak, és az érzelmi szálról sem feltétlenül kellett volna lemondani, ha jobban kidomborítják a flashback jeleneteket. Nekem legalábbis elég feleslegesnek tűnt ez a kiírás a film egészét látva.
Nagyon hosszú, nagyon monoton, nagyon túl van tolva a kreténség. Gyakorlatilag szuperhősökké nagyítja a szereplőit, ami nem áll jól az amúgy is látványosan öregedő csapatnak. Az se előny, hogy egy régi Windows Media Player animáció a főellenség. Vártam a wow akciójeleneteket is, de szerintem ezen a fronton is jobbak a korábbi filmek.
Furcsa, hogy 2023-ban, amikor az akciófilm műfaja már tényleg öreg, szomszédos mozitermekben két filmben a rosszak és a jók ugyanúgy vonaton üldöznek és verekednek. (Mondanom sem kell: fizikát megcsúfolva.) De az még hagyján, hogy az Indiana Jones egy ilyen klasszikus formához nyúl, de az már tényleg furcsa, hogy a sokadik MI, ahol már tényleg minden megtörtént, egy ilyen szekvenciát tesz meg finálénak. Ez vagy borzalmas ötlettelenségről tesz tanúbizonyságot, vagy egyfajta szép hommage a műfaj ezen elemének, de a kivitelezésből kiindulva inkább az előbbi mellett tenném le a voksot.
Na persze nem csak ezért hármas, de ez a finálé tökéletesen összefoglalja, hogy a film bár sok helyen nagyon izgalmas, látványos, és abszolút pörög, de a nap végére mégis csak egy kisgömböce az unásig ismert akciófilm-elemeknek. És 2023-ban több kell, főleg egy olyan előzmény után, mint az Utóhatás.
No meg: a minap felmerült itt a fórumon, hogy sok a hosszú film. Bizony, ez a film feleslegesen és öncélúan hosszú, ebből egy jó 20-30 percet lehetett volna vágni, ez a túlírt, túlpörgetett forgatókönyv szintén nem segít a megítélésén.
Csak egy megjegyzés: aki nagyon sietne még, hogy IMAX-ben nézze a filmet, ne tegye. Látványos, hangos, gyönyörű, de nem IMAX-vászonra termett, és ez sokszor igencsak meg is látszik. Na persze, avatatlan szemnek ez lehet, nem is tűnik fel, de éppen ezért is mondom megnyugtatásképp, hogy bizony ez a film éppen elég a klasszikus mozivászonra (ott viszont tényleg érdemes).
Másodszori nézésre jobban kijöttek azok a dolgok, amiket nem vettem észre, na aztán fogtam magam és tegnap megnéztem harmadszorra is.
Bocsi, de szerintem a nézőnek már akkor le eshetett, hogy mikor kit lát amikor Atwell más milyen ruhában volt mint Kirby. Nekem őszintén szólva csak most, hogy olbastam általatok esett le, hogy Atwell barna szeme volt látható Kirbyként, hiába ment rá a kamera. Amúgy sokszor állati idegesítő volt az a sok premier plán, amit most nyomott McQuarrie.Mindenkit fullba közelről mutatni, hogy tanulmányozhassuk az arcaikat. Minek?
Szerintem ez nem hiba, már a szó szoros értelmében. Egyértelműen a nézőnek szól; azért cserélték le Kirby öklömnyi kék bociszemeit barnára, hogy mi tudjuk, mikor kit látunk. Az más kérdés, hogy ez így nem volt túl elegáns, és találhattak volna nüanszosabb megoldást, mert nem feltétlenül nyeljük le, hogy egyetlen karakternek sem tűnik fel a változás.
előzmény: TheDriver (#11)
ezen a kontaktlencsés részen én is kiakadtam...ne már, hogy ne vegye észre a testvére...miből állt volna egy kontaktlencse csere? és akkor nincs ez a hiba..
előzmény: DevilTakeU (#10)
Közepes. Nem volt rossz, de rettenetesen túlírt,és valahogy hiányzik belőle az a "könnyedség, fölényesség" ami eddig jellemző volt a csapatra. Pegg bazira megöregedett. Valahogy az egész film nem volt az igazi, a főgonosz meg messze a legsúlytalanabb az egész szériából, nem jött be a keménykedése. Ráadásul volt egy bizonyos jelenet a trailerből - az a bizonyos "fejelfordítós" beszélgetés -, ami benne sincs a kész műben...
A legnagyobb hiba,amit - Kirby & természetesen Atwell nagy rajongójaként azonnal kiszúrtam -: az arccserés jelenetben nem telt kontaktlencsére?? Kirby szeme kék, Atwell szeme barna, amit ráadásul még ki is hangsúlyoz a kamera, azt még elnézem hogy Kittridge a nagy izgalmakban mindezt nem veszi észre (jut eszembe: Dörner György, hol vagy??), de hogy a saját testvére sem??
Nálam még mindig az 5. rész a favorit, most kedvet is kaptam a szériához. Hétvégén dara lesz. :)
6/10
Az a gondolat motoszkál a fejemben, hogy ennek talán egy kevésbé megtömött és túlírt, helyette egyszerűbb és feszesebb, kétórás akciómozinak kellett volna lennie. A kevesebb elvégre gyakran több.
Szánalmas!
Miért kell 2023-ban egy huszadik századi filmet csinálni? Értem, hogy ez a brand, de például a retró lehet jó és/vagy vicces is. Cruise se lesz már fiatalabb. A színész öregszik, a figura nem, ugyanazok az eszközök sztoriban, helyszínekben, szövegekben, kellékekben, stb. De én ezt ma nézem!
Némi önirónia helyre tehette volna, mely amúgy humor forrás is, szexi is.
Bicskával hadonásznak gumimaszkban egy vonaton 2023-ban? Jövőre egy drón szállítja ki a pizzámat...
Sajnos most ez nagyon divat! Csak nagyon idegesítő, h ennek tudatában ha egy feszesre vágott kb. 2órás film lett volna belőle, maga a tökéletesség lett volna!
előzmény: bambula (#6)
Ez most így elsőre csalódás volt McQuarrietől a Fallout után.Egy akciófilm,aminek a kb. 65%-a dumából áll és így simán ki lehetett volna 30 percet vágni belőle.
Ez gyenge 4-es.
Remélem a jövőre (?) érkező lezárás csak indokolt esetben lesz ilyen hosszú vagy ennél hosszabb, nem pedig esetleg azért, mert tele lesz az is felesleges szövegeléssel.
Tom Cruise több stúdiófőnökkel is beszélt, mert nem tetszett neki, hogy 1 hét után az IMAX-vásznakon leváltja a filmjét az Oppenheimer... ez az eredmény.
előzmény: ChrisAdam (#4)
Gyors kérdés, puszta kíváncsiság, mert sehol nem látok rá magyarázatot: mi az oka, hogy a premier előtt több nappal játsszák a mozik? Nem láttam még ilyenre precedenst, legfeljebb 1 nappal előtt szoktak premier előttit szervezni.
Ez is amolyan többször nézős, odafigyelős, részletekig kivesézős moziélmény, amelyet nem egyszer kell átélni, hanem annyiszor, ahányszor az adrenalinszint és a fókuszált figyelem megkívánja.
Hát izé. Most jöttem ki a moziból és egy picit csalódott vagyok.
Olyan érzés volt hogy nem a karakterek hajtották a történetet hanem fordítva. Az a benyomásom volt hogy készítők először csak az akciójelenetek találtak ki utána írták kőréje a történetet(Pl. a sivatag az elején, Velencei üldözés majd a vonat)
Talán ami legjobban bökte a szememet az a "főgonosz"
Komolyan már vártam hogy akármelyik karakter kimondja nyíltan: Skynet az ellenség és annak a terve is tök logikátlan
Ezektől függetlenül az akciójelenetek még mindig jók, a karakterek kedvelhetőek, de a (jelenleg) 99% RT értékelést holtbiztos hogy nem értem.
Az Avatar második része előtt már látható volt az IMAX-vásznon, most felkerült: The Biggest Stunt in Cinema History
Jobb volt, mint amit vártam. Nagyon erős kezdés után a közel háromórás film egyes szakaszokban egy kicsit leült, de összességében sikerült egy feszes, izgalmas, ugyanakkor követhető és nem túlbonyolított mozit készíteni. Az akciórészletek kifejezetten izgalmasra sikeredtek, és megfelelő volt az adagolásuk is, különösen annak figyelembe vételével, hogy egyes filmek már történet nélküli akciójelenetek egymásra épüléséből állnak. Ízéses volt az "akció - történet - romantika" arány is, talán a történet oldalon találtam a legnagyobb hiányosságokat most is. Szóval, ez egy jó film volt, ahonnan lehet tovább fejlődni a második részben, de ami azért - egy-két társával - kiemelkedik az utóbbi évek akciófilmjei közül. 7/10