Forbidden Planet (1956) ☆

Tiltott bolygó

(Fred M. Wilcox)

amerikai sci-fi

3,7
★★★☆☆
77 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆
2014-11-30 manson84

Tiltott bolygó, az 50-s évek tudományos, fantasztikus filmek kiemelkedő darabja. A 40-s évek végére a horror aranykora leáldozóban volt, az űrkutatási programok megjelenése, a hidegháború kezdete, megváltoztatta a moziközönség igényeit, egyben az egész társadalmat. Az új szelek hatalmas lendületet adtak, az addig csak lagymatagon ringatózó sci-fi műfaj csillaghajójának. Egymást követték a mára klasszikus darabok a filmszínházakban, The Day the Earth Stood Still (1951), The Thing from Another World (1951), Invasion of Body Snatchers (1956), Them!(1954), Tarantula (1955), The Blob(1958); csak pár híres cím a több száz alkotás közül. A klasszikus periódus persze korántsem volt tökéletes. A filmeket elsősorban a fiatal, és a tinédzser nézőknek készítették, ezért rengeteg hatásvadász, olcsó, képregény ízű (a rossz értelemben) produkció került a mozikba. A Tiltott bolygó ellenben egy filozofikus, mély, gondolatébresztő film, mely olyan későbbi kultikus kedvenceket ihletett, mint a Star Trek sorozat, Star Wars, Logan Futása vagy az Alien filmek.

A 23. század hajnalán az Egyesült Bolygók C57D űrcirkálójának legénysége új küldetést kap. Feladatuk, ellenőrizni a húsz ével korábban eltűnt kutatócsoportot Altair IV nevű bolygón. A bolygó közelébe érve, rádiójelet kapnak Dr. Edward Morbius (Walter Pidgeon) tudóstól, aki figyelmezteti az űrutazókat egy esetleges veszélyre, melytől ő nem lesz képes megvédeni őket. A csillaghajó kapitánya nem törődve a túlélő figyelmeztetésével, leszállást kezdeményez a planétán. A legénységet egy különös, intelligens, emberszabású robot fogadja (Robby), akit a doktor küldött, hogy elvezesse őket titkos bázisára. A bolygón mindössze két ember maradt életben, Morbiuson kívül, gyönyörű lánya Altaira (Anne Francis) fogadja az új jövevényeket. John J. Adams (Leslie Nielsen) parancsnok hiába vonja kérdőre a doktort a kutatócsoport halálával kapcsolatban, nem kap egyenest választ kérdésére. Morbius szerint egy ismeretlen planetáris erő hatására egyszerűen csak eltűntek. A férfi körbevezeti kutatóállomásán a kapitányt, megmutatja neki a bolygó belsejéig nyúló energia kutakat, ami lehetővé teszi az emberek számára Robby, a robothoz hasonló szuper intelligenciájú gépek elkészítését. Altaira eközben zavartan figyeli férfiakat, ugyanis korábban apján kívül, még nem találkozott a másik nemmel. A legénység tagjai egymást túllicitálva próbálják becserkészni a meseszép fiatal lányt, egyikük még a csókolózás művészetébe is beavatja a naivát. A könnyed flörtölést néhány ember eltűnése szakítja félbe. Adams parancsnok kereső egységeket állít fel, ám éjjel valami láthatatlan energiamező tönkreteszi az űrhajó berendezését és végez még néhány férfival. Úgy tűnik a doktor és a titokzatos kreatúra kapcsolatban állnak egymással, a kérdés már csak az, hogy képes lesz e megállítani őket valaki.

Az 50-s évek sci-fi termését gyakran kritizálják a szellemi tartalom hiánya miatt, de a Tiltott bolygó és pár társa gyökeresen megváltoztatta ezt a képet. A film alapjául William Shakespeare A vihar című művét vették alapul a forgatókönyv írók, érdekes interpretációs lehetőséget adva történetnek. A viharban adva vagyon egy földközi-tengeri sziget, itt él száműzetésben Prospero, meseszép lánya Miranda, valamint a sziget két szelleme a szelíd Ariel és a gonosz Caliban. Az idillt, milanói hajótöröttek zavarják meg és tetőzve a bajt, egyikük beleszeret Mirandába. A Tiltott bolygó transzplantációs játékot űz az írással, valójában intergalaktikus beállítást kölcsönöz neki. A varázsló Prospero válik Morbius doktorrá, Miranda Alataira lesz, Caliban lesz a titokzatos szörny, az űrhajó legénysége pedig a milánói hajótöröttek. Az a tény, hogy a kecses Ariel robotként jelenik meg, valószínűleg Shakespeare legvadabb fantáziáját is túlszárnyalta. A film készültekor vált egyre divatosabbá Freud szexuálpszichológiai elmélkedése, így nem meglepő, hogy Morbius karakterét megtoldották, némi apai „szerelemi szállal”. Lányához fűződő érzelmei, beteges féltékeny őrlődésbe taszítja a doktort. Ez az izgalmas belső konfliktus, sodorja aztán halálos veszélybe Morbius teljes környezetét, egyben a megoldás kulcsát is kínálja. A film bravúros forgatókönyve, Cyril Hume nevéhez köthető. Hume hatalmas sikerkeret hozott már korábban is a gyártó, MGM stúdiónak, a Johny Weissmuller féle, 30-s évekbeli Tarzan filmekkel. A fantáziadús kalandos történetek láthatóan a kisujjában voltak, ami szerencsére a Tiltott bolygó alapanyagán szintén nyomot hagyott. Az MGM nem sajnált pénzt áldozni, a kidolgozott forgatókönyv mellett, a díszletek készítésekor sem. Az űrhajó landolásától fantasztikus látvány fogad; mindenütt hatalmas, rejtélyes sivatag, a lilásszínű égen, idegen holdak és napok tárulnak a dezorientált űrutazók elé. Robby robot, külsejét tekintve mai szemmel mókásnak tűnhet, mégis ő lett a film mostanáig legnépszerűbb szereplője (külföldön minden sci-fi és képregény találkozó kötelező kelléke). Robby kimagasló mesterséges intelligenciája és hatalmas erejének fenyegető kombinációját, Isaack Asimov robotika törvénye tartja kordában – Az ötvenes években megfogalmazott irodalmi robot dogmák szinte azonnali filmbe ültetése, ismét jelzi a Tiltott bolygó előrehaladottságát kortáraival szemben. Visszatérve a látványra, a legjobb szakembereit trombitálta össze a stúdió: A. Arnold Gillespie speciális effekt mágus (Óz, a csodák csodája, Észak-északnyugat), Cedric Gibbons művészeti vezető (Ének az esőben, Philadelphiai történet), George J. Folsey (Ádám bordái, Találkozzunk St. Luis-ban), Mentor Huebner látványtervező (Szárnyas fejvadász, A dolog, Dűne) és még sorolhatnám.
A frissen születet elektronikus zene, Bebe és Louis Barron figyelmét is felkeltette. A kísérleti hangok, zörejek remekül passzoltak a film atmoszférájához - Ezekez az idegen, gépies rideg hangokat hallva könnyedén kizökkenünk a hétköznapi valóságból. Jerry Goldsmith alkalmazott hasonló elidegenítő zenei eszközöket a Majmok bolygója (1968) hanganyagán, majd tovább fejlesztette a Nyolcadik utas: A halál (1978) készültekor. Színészek terén sem tehetünk szemrehányást –persze Robby mindenkit lejátszik -, és ami a legfontosabb(!), itt debütál Leslie Nilsen, igaz még sajátos humora nélkül.
Az okok, melyek a Tiltott bolygó sikeréhez hozzájárultak, ugyan azok, amik felejthetetlenné tették a későbbi generáció számára a Star Wars, 2001: Űrodüsszeia vagy a Mátrix filmeket: csodát kínál. Ha engedjük, elménket új, feltérképezetlen környezetbe repíti el, ahol minden idegen, mégis kísértetiesen ismerős. A Tiltott bolygó bátran merített a korának kultúrájából, egyben maga is az egyetemes filmművészet része lett. Kikerülhetetlen minden sci-fi rajongó számára és itt tényleg nem kell félni a készítésének évétől sem. Állítólag hamarosan remake is készül belőle, remélhetőleg nem az Amikor megállt a Föld (2008) mega alacsony színvonalán. A film itthon nem jelent meg (mily meglepő), de külföldről mindenféle extra és szimpla változatban megrendelhető.

Vissza a cikkekhez...