Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (2020) ☆ 👁

Preparations to Be Together for an Unknown Period of Time

(Horvát Lili)

magyar dráma, szerelmi történet

3,6
★★★☆☆
149 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2021-02-20 23:56:53 budaik (2) #27

Attól még lehetett volna valamiféle színészvezetés. Mert így nem beszélnek emberek...

előzmény: Xuja (#26)

2021-02-20 17:42:18 Xuja (4) #26

Mit hiányoltatok? Ez tipikusan olyan film, amire rá kell hangolódni, önmagában a sztori / karakterek messze nem olyan érdekesek, hogy lekösse az embert.

előzmény: BonnyJohnny (#25)

2021-02-20 09:14:48 BonnyJohnny (3) #25

Ez így. Kiegészítve budaik megjegyzésével a dialógusokról.
Gyenge hármas... kér érte... pedig arra a filmre, ami lehetett volna simán négyest adnék.

előzmény: The Cortez (#16)

2021-02-04 00:17:43 Joeker81 (3) #24

Most néztem meg...friss élmény..elsőre a csalódottság és üresség maradt bennem a film megtekintése után. Jelen pillanatban nem szeretem ezért ezt a filmet, gondoskodott róla, hogy ne szeressem meg. Elvitt magával a történet annyira, hogy drukkoljak Mártának...hogy tudjon mosolyogni, hogy ne csak képzelete magányos vetítőtermében teljesedhessen ki a szerelme, hogy ne rántsa vissza a valóság ahol csak a koszos, ócska üres (lakás) csalódás jut neki osztályrészül, hogy a Rorschach-teszt groteszk helyett szépet láttasson, hogy ne "árulja" el a szerelem, kívántam, hogy legyen boldog és legyen a roló felhúzva, hogy ne maradjon fellógatva az rohadt beteljesületlen szerelem a végén, mert "nem fért be az ajtón"! Nem voltak könyörületesek az alkotók Mártával. Miért nem kaphatta meg azt ami mindenkinek jár? Csak egy kis boldogságot...ami mosolyt csal arra a csodálatos arcra...

2021-02-03 20:19:27 dr. caligari (5) #23

Van legális lehetőség is rá:
https://cinego.hu/filmek/felkeszules

előzmény: Kalevala (#22)

2021-02-03 19:10:31 Kalevala (3) #22

Aki még nem látta, a Vimeo-n megnézheti:
https://vimeo.com/507901618

2021-01-25 15:55:05 franci (5) #21

Nem gondolom egyébként, hogy az lett volna. :) Olvastalak már korábban, nagyszerűen szoktál fogalmazni, mosolyogva jegyeztem meg, amit. :)

előzmény: mimóza (#20)

2021-01-25 15:11:52 mimóza (5) #20

Jogos. :)
Isten őrizz, hogy megjegyzésem kirekesztő legyen bárki számára.
Módosítok: "Introvertált személyiségek nagyobb eséllyel érthetik/érezhetik igazán..."
Hm, így?

előzmény: franci (#19)

2021-01-25 14:49:31 franci (5) #19

Nálam ez ISTP-ként is 5-ös. Egy icipicit kikérem az "ők, csakis ők" részét a hozzászólásodnak. :) Ezen felül viszont nincs mit. Friss élmény, nekem még gyűjtenem kell az időt egy hosszabb lélegzetvételű kommenthez, de ahhoz, amit te megfogalmaztál, csatlakozom.

előzmény: mimóza (#18)

2021-01-25 12:59:33 mimóza (5) #18

Ez a film az INFP és INFJ személyiséggel rendelkező nézők kedvence lesz.
Ők, csak ők érthetik/érezhetik igazán a főszereplő karakterek belső világát, indítékait, szándékait, valóságészlelését. Mindenki más is, persze, bizonyos fokig, legfeljebb őket irritálja majd a csendes szó, a képzelet, a költőiség, a jelképrendszer, az intuíciók, a képzelet játéka, a körkörös utak. Mert itt nagyon nem egyenes semmi sem.
Engem bevont minden pillanat, elvesztem a varázsvilágban (amiben végül is nincs misztikum, "CSAK" a szerelem); együtt tudtam rezdülni a szereplőkkel, beburkolt az atmoszféra, tetszettek az apró jelek és szimbólumok, finom részmegoldások. A színészi játék is meggyőző volt, egyszóval bejött a film és a történet is.
Mártának pedig igenis gyönyörű mosolya van, belső tűztől ragyog, amikor feltűnik az arcán! :)

Az életem során látott filmeket számba véve az egyik legérzékibb jelenet itt az a két perc, amíg párhuzamosan lépeget az utca két oldalán a férfi és a nő. [59:10-1:01:40] Ami ott zajlik, csaknem szétrobbantja a teret. :)

Hogy megéri-e átvágni a túloldalra, és formát adni a szerelemnek - a 7-es hozzászóláshoz, Rékához kapcsolódva - örök és megválaszol(hat)atlan kérdés marad. Számomra legalábbis majdnem biztosan.

2021-01-18 12:09:23 budaik (2) #17

Minden reményemmel ellentétben inkább bosszantó volt a film, mint jó. Miért tért vissza a magyar filmekbe ez a dialógus mód? Így beszélnek feszült helyzetben az emberek? Végszavaznak agyműtét közben? Komolyan. Ez annyira idegesítő volt.

Másrészt, persze lehet kiindulni abból, amit itt mindenki leírt, de nagyon szerettem volna, ha nem a tízezer szimbólum segít a megoldáshoz, hanem valamennyire a mozgókép is segít... Szemernyi kétségem sincs afelől, hogy melyik magyar filmes iskola növendéke Horvát Lili, kár érte.

Stork Natasát imádtam az Isteni műszakban , s nagyon vártam, hogy itt is lenyűgöz, sajnos nem segített. Szerintem kár lenne visszakanyarodni a '90-'10-es magyar filmes időszakra...

2021-01-14 03:26:19 The Cortez (3) #16

Vontatott történetvezetésű, elvont romantikus dráma, ami láthatóan a Testről és lélekről testvérfilmje szeretne lenni. A főszereplőnő hihetetlenül enerváltan játszik, de ez a fajta alakítás már régóta a magyar mozik egyik jól ismert betegségének számít. A valóság meg a képzelet határmezsgyéjén billegő alkotás álmosító hangulatát, időnként nyomasztó ambienttel, illetve a horrorfilmekbe is simán beleillő zenei főtémával igyekszik feldobni a rendezőnő. A mű fő érdeme Budapest fényképezése, valamint a hazai egészségügy szarságának bemutatása.

2021-01-10 17:34:42 wim (4) #15

Igen, a mosolytalanság végül is belefér. Jobban belegondolva a visszafogott mimika kevésbé zavart, mint az életszerűtlenül monoton hanghordozás. Még Borbély Alexandra is színesebb nála (Testről és lélekről), pedig az övé ott egy kimondott introvertált, Saga Norén-szerű, autisztikus karakter.

előzmény: ryood (#13)

2021-01-10 16:33:34 Xuja (4) #14

Visszafogott, sejtelmes, intim szerzői dráma egy kifejezetten erős női főszereplő karakterrel. Tetszett a koncepció, ami szépen van felépítve és abszolút nem kiszámítható, hogy végül mire fog kifutni. Viszont azt leszámítva, hogy ügyesen játszik a nézővel, mindegyik aspektusa (rendezés, hangulat, képi-világ, alakítások) is inkább "csak" jó, mint zseniális.

2021-01-09 23:42:10 ryood (5) #13

pedig szerintem ez a karakter (Márta) tényleg nem mosolyog. ő ilyen.
engem zavart volna, ha azt teszi.

2021-01-09 21:51:02 wim (4) #12

Engem is ez a mosolytalanság (sőt, ha csúnyát akarnék mondani: "faarc") zavart a legjobban, plusz a leegyszerűsítő befejezés. Szintén 7/10-et adtam rá magamban, de a főszereplő játéka miatt nem igazán tudtam megszeretni. Pedig gyönyörű (Storck Natasa). :)

előzmény: sleepingdancer (#11)

2020-11-23 00:19:07 sleepingdancer (4) #11

Alapvetően tetszett: valóban nagyon érzékeny és felnőtt film, ritka ez a hangvétel. Néha azért kihegyezettnek és életszerűtlennek hatott, és egy mosoly is elfért volna nagy ritkán a főszereplő orvosnő arcán. 7/10

2020-11-19 15:48:47 hhgygy (5) #10

Már nem is ajánlom, mert az összes jegy elkelt a mozineten, pikk-pakk.
Ami érdekes, hogy a mai hülye helyzetben soha semmilyen előadáson nem nézték még meg egyszerre 600-an és most vasárnap ráadásul 2x600-an tudják megnézni (mármint ennyi csatorna, ami legalább még 2x ennyi ember, feltételezem). Azért a "szép új világ"-ban is van valami jó.
Update:
Közben senki sem szólt hozzá, akkor ideírom, hogy szuper volt a film. Nekem volt szerencsém élőben látni utána a beszélgetést a rendezővel és a főszereplőnővel, ami külön bónusz volt hozzá.

2020-10-09 15:16:36 bromi (5) #9

Annyira jot irtal... nincs is mit hozzafuznom, leirtad az osszes gondolatom<3

előzmény: somogyireka (#7)

2020-09-28 11:20:10 captain_b (5) #8

Gyengéd, érzékeny, mélyre hatoló film. Stork Natasa játéka pedig egy csoda, el sem tudom képzelni a főszereplőnőt egy fikarcnyit sem másképpen. Így tökéletes. Ami miatt egyenlőre 4-es (de biztos nem utoljára láttam, ki tudja hogyan alakul az osztályzat), az a vége, a megoldás. Nekem nagyon tetszett volna, ha maradunk ezen a miszitkus szerelem vonalon, és nem az derül ki, hogy egy sima "átverés"-ből lábadoztunk végig. Olyan szépen felépült efelé a film.

2020-09-26 11:52:19 somogyireka (5) #7

Ő az, akit kerestem. Vagyis számomra pontosan ez a film az, mely teljességében képes bemutatni, mi az, hogy szerelem. Azt hiszem, még a rendezőnő sem fogta fel, mit alkotott, az egyik riportban a képzeletről, a másikba való belevetítéseinkről beszél, de az a film jóval túlmutat ezen. Vagyis az alkotás ez egyszer túlnőtt az alkotóján. Mintegy önkényesen ezt a filmet választotta ki arra, hogy felfedje magát. Nem tudom kedvenc jelzőimet hova tovább fokozni, hogy rajongásom kifejezzem.
Mert a szerelem van, a szerelem nem képzelet, hanem az egész teremtettnek tűnő világ az, a szerelem az a mindent megtartó erő, mely miatt földünk az univerzum egyik kieső részében foroghat kedvire tovább. És persze könnyebb a dolgunk, hisz a formák és a látvány világába zuhantunk születésünkkor, mikor a szerelem minden rációt maga mögött hagyva kiválaszt egy formát, hogy azon keresztül tárja fel magát. Vagyis, amikor egy másik emberbe szerelmesek leszünk. Ilyenkor tréfát űz velünk, kiforgatja addigi életünk, hátra arcra szólít, mert ez az előre már elég. Aztán persze felismerjük tévedésünk, mikor rájövünk a formának semmi köze nem volt hozzá, és ugye azon bosszuljuk meg hibánk..
Vízy Márta nem képzeleg, amikor a szerelmet Drexler Jánosban felbukkanni látja. Akkor képzeleg, amikor ennek tényében kételkedik. Sőt a film odáig is elmerészkedik, hogy a szerelem Márta ajtója elé álljon és teljes pőreségében mutassa meg magát, persze akkor épp nem nyitja ki magát előtte, mert egyszerűsége kibírhatatlan, maróan fáj.
Nem először írom, a szerelem nem földi jelenség, formát kapcsolni hozzá persze könnyebb, de nem éri meg..Ám a magány, melyben forma nélkül imádjuk sem egy könnyű séta, nincsenek is errefelé tömegek..
A filmet ajánlom az összes eddigi szerelmemnek, talán e filmet megnézve megértenek.

2020-09-26 07:59:22 dittike (5) #6

Különleges történet egy nőről, aki mindent feladott a vélt/valós szerelemért.

2020-09-24 21:17:48 Benny Bug (4) #5

Igen, ebben van igazság. Fogalmam sincs, mi lehetett volna jobb befejezés, elismerem. :D Majd ha újranézem, lehet ez is másképp csapódik majd le bennem, ki tudja.

előzmény: ryood (#4)

2020-09-24 21:13:57 ryood (5) #4

a vége meg direkt így a jó, hogy nem valami sablonos, tipikus befejezése lett, és marad min merengeni.

előzmény: Benny Bug (#3)

2020-09-24 21:12:40 Benny Bug (4) #3

Sokkal több ilyen magyar film kellene. Teljesen új formában dolgoz fel egy mindenki számára ismerős témát, miközben erős a képi világa, jól van megrendezve, cselekménye pedig végig érdekfeszítő marad és dráma létére végig nyomasztó hatása is van. Stork Natasa pedig nagyon-nagyon meggyőzően játszott. A vége nekem fura volt, addig még az ötösre is volt esélye. Végre egy igazán színvonalas magyar dráma, örülök neki.

2020-09-24 21:09:09 ryood (5) #2

a viszonylag közelmúltban tapasztaltam én magam is intenzív (viszonzatlan/be nem teljesült) szerelmet - vagyis ez egy örökös tapasztalat nálam - így hát nem volt nehéz magamban "mihez nyúlni", hogy empatizáljak Stork Natasa főhősnőjével, az amerikából nem szokványos módon hazatérő "szuperdoktornővel". aki olyat tapasztal negyven évesen, amilyet még soha életében (igen, nálam is ez volt legutóbb), szóval jóval több volt ez most, mint empátia: brutális azonosulás. gyakorlatilag a film első pillanatától "belecsúsztam" abba a bizonyos másik dimenzióba, megszűnt a külvilág (moziterem, nem túl sok néző, sötét, és persze a maszkom). igen, ez az a fajta filmnyelv, formanyelv, amiben itt Horvát Lili megfogalmazza "történetét", ami hipnotikus állapotba hoz, benne tart végig, nem enged el. csodás közelik, lassú kameramozgások, nem től sok, ámde finom vágás, elbűvölő zene...és az atmoszféra hangok, zajok.
na szóval, ez egy 100% érzéki film, ahol a logikát kukába kell de nagyon gyorsan dobni, hisz a szerelemben sincs semmi logika, totál nulla, a józan ész eltűnik ezen a ponton. és nagyon jól is teszi, mert tényleg ilyen a szerelem. noha egy konkrét hús-vér ember testében manifesztálódik, valójában mégis túlmutat annak tárgyán, és felforgatja az életet mindenestül. örültem, de mennyire örültem, hogy kicsit se akartam megérteni semmit, kizártam a gondolkodást, és csak élveztem az "utazást", persze közben sok saját emléket is ott láttam a szabadság híd körül én is...van tényleg valami varázslatos ott a pesti hídfőnél, bár nálam ez a sztori azt hiszem a széchenyi-hegyi adótoronynál játszódott volna..
mit mondjak még? mesterien alkot Horvát Lili, kompromisszumok nélkül, sallangmentesen ábrázol, tár elém mindent.
warning! ez egy 225%-ig réteg film, és ne nézze meg akárki, vagy nagyon nyissa meg magát, és adja meg neki, úgy üljön be rá.