1 |
Richard Pryor |
Minden idők talán legnagyobb komikusa (Louis de Funes mellett), az ARC. Ellenállhatatlan a személyisége, még akkor is, ha felejthető, vagy egyenesen rossz filmekben szerepel. Gene Wilderrel közös filmjeikben (Száguldás gyilkosságokkal, Dutyi-dili, Vaklárma, Folt a zsákját) nyújtotta legemlékezetesebb alakításait. |
2 |
Morgan Freeman |
Generációjának egyik legnagyobb és legsokoldalúbb színésze. A remény rabjai melegszívű fegyencétől kezdve a Hetedik megcsömörlött nyomozóján keresztül egészen az Invictus megfontolt államfőjéig szinte minden létező karaktert eljátszott már a vásznon. |
3 |
Dennis Haysbert |
Ugyan filmszerepekben is feltűnik néha (sőt, néha egész komoly szerepekben, mint például a Távol a mennyországtól mélyérzésű kertészeként), legfontosabb színészi teljesítménye mégis a 24-hez köthető. David Palmer elnökként maga a megtestesült HATALOM és BÖLCSESSÉG: tekintélyt sugárzó, nyílt tekintete valósághűen őszinte. Az ember tényleg ilyennek képzelne egy vezetőt. Nagy kár, hogy csak az első öt évadban tűnt fel. |
4 |
Eddie Murphy |
Néhány produkciójával (48 óra, Beverly Hills-i zsaru, Szerepcsere) kétségtelenül filmtörténelmet írt. Richard Pryor méltó utódja lehetett volna, ha az elmúlt két évtizedet nem hírnevének totális lejáratásával, gyatrábbnál gyatrább családi vígjátékok szériagyártásával tölti. |
5 |
Samuel L. Jackson |
Ő az a színész, akit egyszerűen jó nézni. Az örök mellékszereplő, akinek lénye azonnal hozzánő a nézőhöz. |