A film operatőre a magyar származású Sinkovits Géza volt.
Miyazaki Hayao ezt a filmet nevezte a kedvenc Disney-filmjének.
A filmet Magyarországon röviddel a tervezett 1938-as karácsonyi bemutató előtt betiltották. A budapesti Corso mozi így nem tudta műsorra tűzni, fellebezésüknek a Belügyminisztérium nem adott helyt.
Az Est című lap 1939. január negyedikei száma szerint a magyarországi cenzúra elsőre vetítésre alkalmatlannak találta a filmet egy operációs jelenet miatt, ám később mégis engedélyezték bemutatását egy felirat eltávolítása mellett - noha maga a jelenet a filmben maradt.
Veit Harlan filmje Magyarországon is hatalmas sikert aratott, amikor 1941 januárjában bemutatták. Budapesten tömegek álltak sorba a mozik jegypénztárainál, a vidéki városok közönsége pedig gyakran levélben követelte, hogy nekik is elhozzák a Jud Süss-t (ami sok esetben közkívánatra meg is történt). A korabeli jobboldali sajtó (természetesen) az egekig magasztalta a filmet.
Veit Harlan a háborút követő bírósági tárgyalásán azt állította, az általa benyújtott első, rendezői vágat sokkal árnyaltabban, kétértelműbben kezelte Süss karakterét, sőt, a film végén a főszereplő védőbeszédet intézett a bíráihoz, melyben felszólalt a zsidókat ért megkülönböztetés ellen. Goebbels azonban feldühödött, amikor megnézte ezt a verziót és alapos változtatásokat rendelt el, melyeket személyesen felügyelt. Kivágtak minden olyan részt, ami egy kicsit is pozitívabb fényt vethetne Süssre és számos jelenetet újraforgattak, köztük a zárlatot. Lehetséges azonban, hogy mindez csak Harlan hazugsága, aki úgy próbálta menteni magát, hogy a halott Goebbels-t tette felelőssé a film uszító hangneméért. A rendezőt végül nem találták bűnösnek népirtásban való bűnrészesség vádjával.
Werner Krauss, aki egyébként végletekig hűséges volt a náci eszmékhez, szintén nem akarta elvállalni a rábízott szerepet, ugyanis attól félt, a közönség ezentúl zsidóként fog rá asszociálni. Tudta, hogy Goebbels nem szereti, ha egy színész több szerepet játszik egy filmben, ezért éppen ezzel az ötlettel állt elő. A propagandaminiszternek azonban a várakozással ellentétben nagyon tetszett Krauss ötlete, úgy gondolta, ha ő játssza Süss simlis segédjét, a rabbit és más karaktereket is, erősíti a képet, miszerint a zsidók "egytől egyig ugyanazokkal a gonosz vonásokkal bírnak". A film promóciós anyagaiban végül szándékosan feltüntették, hogy a zsidókat játszó színészek a valóságban mindnyájan árja németek.
A film rendezője , Christian Alvart 2016 -ban CIVIS Europe's Media Prize for Integration jelölést kapott erre a filmre.
A filmet Zimbabwében forgatták, mivel a politikai helyzet Dél-Afrikában akkor (1992-ben) még eléggé instabilnak számított.
Magyar címmel: Harcos Amazonok Klubja (épp vetíti a Mozi+, 2023. nov. 27., 21:53...)!
" Visszalépett a Prima Primissima-díjra jelölt Rostás Árpád, mivel a jelöléssel összefüggésben számos megaláztatásban volt része.
A nol.hu értesülései szerint az asztalosművész döntését részben azzal indokolta, hogy művészek és tudósok között nem méltó ilyen elismerésre. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy roma emberként a jelöléssel összefüggésben számos megaláztatásban volt része, ezért elnézést kér azoktól, akik eddig rá szavaztak, de inkább a háttérben marad. "Az önbecsülésem többet ér, mint pár millió forint". Elmondta: nem kér a bántásból, mert származása miatt eddig is bőven jutott neki, például nem szolgálták ki egy presszóban, leköpték az utcán, és elzavarták, amikor roma gyerekek érdekében támogatásért pályázott.
A roma származású vándorasztalos 1962-ben született Kaposváron, édesanyja a kórházban hagyta, ezért különböző gyermekotthonokban nevelkedett. Asztalos szakmunkásként végzett, bejárta az országot, később egész Európát. Volt állami gondozottként most a somogyvári nevelőotthonnak otthon adó kastélyt restaurálja az ott élő gyerekekkel együtt.
Korábban a Vatikánban és Versailles-ban is dolgozott bútor restaurátorként, de dolgozott a Dohány utcai zsinagóga és a Parlament fabútorainak felújításán is. Munkásságáról Gyarmathy Lívia Lépcső címmel szemledíjas dokumentumfilmet készített 1994-ben." (Facebook/168 óra)
A Jégkrémbalett a melankólia helyett inkább eszképista: a film cselekményét egy összesen két percet kitevő krimiszállal parodizálja ki, a maradék bő órát a zenekar próbái és koncertje teszi ki.
Anna Anderson a leghíresebb, magát Anasztázia nagyhercegnőnek kiadó szélhámos volt.
A CSATT a fenti filmet használta kiindulópontjául az egyik adás(a) során (nem, nem kizárólag politikai megközelítéssel): https://www.youtube.com/watch?v=4klbS2U8S4w
Az Önkényes Mérvadóban (2023#542) példaként citálja Magyar Dávid (SPOILER!).
"A Boldogtalanok Füst Milán 1914-ben írt drámája. Az író egy újsághír alapján írta meg ezt a művét, melyet a Nyugat is közölt. Berlinben elérte a darab előadását, de az I. világháború kitörése elsöpörte a bemutatót. 1923-ban megjelent könyv alakban a Boldogtalanok. Az Írók Színpadán Forgács Rózsi főszereplésével mutatták be. 1959-ben megjelent a Boldogtalanok és a Negyedik Henrik király című művek közös kiadása. 1962-ben a Madách Színház Pártos Géza rendezésében mutatta be a drámát." (wiki)
"Füst Milán színdarabjának tv változata. Még a szereposztás is szinte megegyezik az eredeti Katona József Színház előadásával." (filmkatalogus.hu, Bertu)
A VHS-korszakban az alábbi (magyar) címmel is futtatatták: A kígyó a sas árnyékában.
Sokan tiltakoztak a film bemutatója kapcsán, több államban betiltották a film vetítését. Persze ennek hatására telt házzal ment a film abban a néhány moziban, ahol egyáltalán meg lehetett nézni. Hamar döntés született a stúdió részéről arról, hogy újravágják a filmet. Az eredetileg kb. 90 perces moziból kidobtak közel fél órát, ami szokás szerint el is tűnt az idők során, így a jelenleg megtekinthető verzió 62 (néhol 64) perces.
Daniel Day-Lewis utolsó filmszerepe.
Birger karaktere, akit Sten Ljunggren alakít, korábban Lukas Moodysson Bara prata lite (1997) című rövidfilmjében tűnt fel, amely őt állította a középpontba.
A film legnagyobb részét az akkor épülő József Attila-lakótelepen forgatták:
A Kotyogó kisvendéglő a Toronyház utca és a Csengettyű utca sarkán lett felépítve mint díszlet.
A filmben két Villa Negra volt. Az első, a jelenetekben használt Villa Negra a lakótelep melletti Kiserdőben lett felépítve, közvetlenül az Illatos-árok partján. Pontos helyszíne: a Távíró utca nagy kanyarjánál található, a patakon átvezető kis gyalogos hídon az erdő irányába átmenve, 50 méterre jobb felé. Az itt készült jeleneteket úgy forgatták, hogy a Villa Negrát a lakóteleptől elválasztó árok ne látszódjon.
A második Villa Negra a jelenetekben nem szerepelt, csak a bontása látszódott a film végén. Helyszíne a Napfény utca, a Távíró utca és Epreserdő utca kereszteződésétől kb. 50 méterrel kifelé. A helyszín akkor építési terület volt, jelenleg forgalmas út.
A Villa Negra melletti kis viskók a Kiserdő ma is létező rétjén lettek felépítve.
A Boogie Nights cím egy azonos című, 1977-es diszkóslágerből származik, amit a Heatwave nevű angol funky együttes adott elő. A dal azonban egyszer sem hangzik el a filmben, a banda frontembere ugyanis mélyen vallásos keresztény és megtiltotta, hogy egy pornóról szóló filmben használják a zenéjét.
Benedict szerepét Alan Rickman-re írták, de Rickmannek elege volt belőle, hogy folyton negatív szerepeket játszik, ezért visszadobta azt. Így kapta végül Charles Dance a szerepet.
Paul Thomas Anderson és Burt Reynolds nagyon nehezen jöttek ki egymással a forgatáson. Reynolds annyira negatív élményként tekintett a filmre, hogy később egy árverésen megvált az alakításáért kapott Golden Globe-díjtól. A rendező később felkérte őt a Magnolia egyik szerepére, de a színész visszautasította, mondván, egy Anderson-film épp elég volt.
A film sztoriját jelentős részben John Holmes pornósztár élete inspirálta, aki szintén jóval átlag feletti méretének köszönhette a karrierjét. Holmes 1988-ban AIDS-ben hunyt el, 43 évesen.
Amikor az apáca először feltűnik, előtte-utána (amikor Lorraine Warren ébren van) a háttérben a polcon ott van kirakva a "VALAK".
A filmben látható szigeten lévő ház valójában egy félszigeten van, CGI-vel lett belőle sziget.
Lásd itt.
A film, az egykori koncentrációs táborban fogvatartott Adolf Burger, 'Az ördög műhelye' című visszaemlékezésének szabad feldolgozása.
Még egy magyar cím: Orkney-i rejtély.
Épp most vetítik Dunán (2023. nov. 4., 15:11), Kém a sötétben címmel.
A film minden jelenete más szereplő szempontjából viszi tovább a cselekményt. A rendező elmondása szerint még ennél is töredezettebbé szerette volna tenni a filmet, hozzáértők javaslatára maradt ez a koncepció. A stáblistán 3 vágó neve is szerepel, ők időben egymás után dolgoztak a nyersanyagon. Az első kettő esetében nem sikerült összeegyeztetni a rendezői és vágói gondolatmenetet, végül ez csak a harmadik vágóval történt meg.
"...mielőtt Dennis Nedry (Wayne Knight) kenőpénzt fogad el dr. Lewis Dodgsontól (Cameron Thor), az előbbi taxival érkezik a találkozó színhelyére, és a háttérben látszik, hogy mikor kiszáll, nem csukja be maga mögött az ajtót. Ezután a sofőr is kiszáll, bevágja a nyitva marad ajtót, és még egy fenyegető gesztust is tesz a férfi felé. Mivel a filmeben számtalan rejtett utalás található – például a nőstényként is szaporodni képes dinókra, amikor Alan Grant (Sam Neill) a helikopteren összeköti a két „bemeneti” biztonsági övet –, ezért a rajongók ezt nem feltétlenül hibának, hanem szándékolt hivatkozásnak tekintik, ami előrevetíti, hogy a nyitva hagyott ketrecek okozzák majd a bajt. Ez persze még nem magyarázza, miért ragadtatta így el magát a taxisofőr." (port.hu)
"Tagadhatatlan, hogy a Vissza a jövőbe-trilógia egy jól átgondolt sztori, következetes ívvel, és rengeteg szándékos oda-vissza utalással. Ám nem minden pillanat direkt benne: például a harmadik rész végén, amikor Doki (Christopher Lloyd) az időutazó mozdonnyal meglátogatja Martyt (Michael J. Fox). Ekkor az is kiderül, hogy a Dokinak és vadnyugati tanítónőnek már két gyermeke is született: Jules (Todd Cameron Brown) és Verne (Dannel Evans). Ez egy meghatónak szánt pillanat, ám figyeld csak a kis Evans gesztusait (ő kisebbik kölyök, a szőke)! Tisztán látható, hogy a kissrác közelebb hívja a kamerát, majd az ágyékára mutat. A rajongók arra következtettek, hogy ez nem trollkodás volt, hanem szegény gyereknek pisilni kellett, és így próbálta jelezni." (port.hu)
"Daniel Craig második James Bond-filmje, A Quantum csendje tele van látványos akciókkal és tömegjelenetekkel. Ehhez pedig sok-sok statisztát kell mozgatni, akik néha furcsa dolgokat csinálnak. Képzeld el a következőt: statisztálsz egy James Bond-filmben, és a rendező azt mondja, hogy most egy olyan felvétel következik, amiben közvetlenül a 007-es mögött leszel látható. Valószínűleg egyszerre leszel izgatott és kezdesz borzasztóan izgulni. Talán ez történhetett azzal a statisztával is, aki Bondtól jobbra látható, és aki, talán mert izgult, vagy talán mert életében nem fogott még a kezében seprűt, egész egyszerűn a föld feletti levegőt söpri az út helyett. Egyes feltételezések szerint viszont a statiszta azt az utasítást kaphatta, hogy ne seperjen igazából, nehogy a munkavégzés hangja belehallatsszon a felvételbe. Hát, istenem, így sikerült megoldani: nem hallatszik, de látszik." (port.hu)
"...1975-ös A cápa című filmjében számtalan baki és véletlen szülte megoldás található. Ráadásul ezek, úgy tűnik, sosem akarnak elfogyni. Ilyen az a pillanat is, amikor Chris Rebello karakterét egy cápatámadás után épp a kórházban tolja a betegszállító: a nagy izgalmak közepette szinte fel sem tűnik, de ha fenti videón figyelsz, többször is kiszúrhatod, hogy a hordágyat toló betegszállító képtelen megállni, hogy ne nézzen egyenesen a kamerába." (port.hu)
"Számtalan rajongója van az 1984-es vígjátéknak, melyben egy csapat paranormális kutató új vállalkozásba kezd: a céljuk, hogy elkapják a New Yorkban bóklászó kísérteteket. Ám arra még ők sem számítanak, hogy egy nagy hatalmú démonnal, Gozerrel kell megküzdeniük. Hálás is nekik az egész város, mikor leszámolnak vele és a gigászi habcsókemberkével. De egy figura még az ünneplő tömegből is kiemelkedik, egy vörös hajú fickó, aki azt kiáltja: „Ghostbusters, alright!” („Szellemirtók, minden rendben!”). Eldo Ray Estes – így hívják a kirívó statisztát – a Szellemirtók iránti rajongás szimbólumává vált, szóval Eldo elérte célját, ugyanis egy interjúban azt mondta, az volt a célja, hogy minél többet lássanak belőle." (port.hu)
A filmet a rendező Telek Balázs 2015-ben elhunyt fotóművész emlékének ajánlja. Egy rövid jelenetben látható néhány képe is. A filmbeli fotográfusnak azonban nincs köze hozzá. Több fontos szerepet Telek Balázs rokonai alakítanak a filmben.
"Erdős Péter 1990 februárjában hunyt el, 65 éves korában. A szocialista kultúrpolitika emblematikus figurájaként testesítette meg a magyar lemezpiacon akkoriban monopolhelyzetű Hungarotont, személyisége és tevékenysége ezért máig érzelmeket vált ki, vitára ingerel. Van, aki szerint kijjebb próbálta tolni a falakat, másnak pedig cenzorként él az emlékezetében. Legutóbb Kövessy Róbert dokumentumfilmje, a Pol Pot megye punkjai - CPG hívta elő alakját a homályból. A CPG volt az a punkzenekar, amely szerette volna Erdős szemét kitolni, fülét letépni, belét kiszedni, tökén ugrálni (dalban, persze, amit névtelen telefonálók rendszeresen be is játszottak neki), de végül az ő tökeiket szorongatták meg (másfél évet ültek a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje és szövetségi kapcsolatai elleni izgatásért)." (magyarnarancs.hu)
Az alábbi címmel is ismert: Pol Pot megye punkjai - CPG.
Carter a film végén az Idétlen időkig c. filmre célozgat, melyet Tree nem ismer.
Letöltendő börtönbüntetésre ítélte egy iráni bíróság Saeed Roustayi filmrendezőt, aki engedély nélkül engedte levetíteni filmjét a tavalyi Cannes-i filmfesztiválon.
A Leila testvérei című film engedély nélküli levetítésért Roustayi hat hónapos büntetést kapott a producer Javad Noruzbegivel együtt.
Az iráni média szerint hivatalosan iszlámellenes propagandában való közreműködés miatt ítélték el őket.
A Leila testvérei egyébként egy pénzügyi nehézségekkel küzdő teheráni család történetét meséli el. Iránban már korábban betiltották, miután a filmet engedély nélkül vitték ki Cannes-ba, és mert a készítők a kulturális minisztérium külön kérésére sem engedték cenzúrázni a filmet.
Roustayinak és Noruzbeginek csak a büntetés huszadát kell majd letölteniük, a büntetés fennmaradó részét felfüggesztették, így elvileg most csak alig több mint egy hetet kell rácsok mögött tölteniük, ha az ítélet jogerőre emelkedik.
A felfüggesztett börtönbüntetés ideje alatt egy filmkészítő kurzuson kell részt venniük, és nem közreműködhetnek más iráni filmkészítőkkel. Roustayinak lényegében megtiltották, hogy a következő öt évben filmet forgathasson Iránban.
A Leila testvéreit egyébként versenyben volt a tavalyi Arany Pálma-díjért és FIPRESCI-díjat kapott. A cannes-i filmfesztivál szervezői – Martin Scorsese filmrendezővel egyetemben, aki petícióit is indított értük – szolidaritásukat fejezték ki az alkotók felé, és a szólásszabadság súlyos megsértéseként értékelték a történteket.
A témát dolgozták már fel moziban, pl.: Tragedies of the Osage Hills (1926), The FBI Story (1959)...
"Az oszázs-gyilkosságokat az eltelt évtizedek folyamán több módon is feldolgozták, az oknyomozó munkákon túl például már egy indián balett is mesélt az összeesküvésről. Hovatovább egy James Stewart főszereplésével készült és Hoover-cameóval tarkított hollywoodi filmben (Az FBI sztori) is felemlegették az esetet. Csakhogy 1959 régen volt, és ahogy a világ, úgy Hollywood is elfelejtkezett a megfilmesítésért kiáltó bűntényről. David Grann sikerének és a megváltozott korhangulatnak hála azonban Martin Scorsese most kapott az alkalmon. A Megfojtott virágok adaptációjától pedig joggal várhatjuk, hogy az idős rendező az 1960-as évek visszaélései után az 1920-as évek bűneivel is kíméletlenül szembesíti majd honfitársait." (filmtekercs.hu)
A film teljes egészében a Sony FX3-mal forgott, ami csupán egy 4000 dolláros (kb. 1,5 millió forintos) kamera.
Earl, a róla szóló sorozat címszereplője, ezzel a filmmel bírja rá Pierre barátját, hogy Amerikában maradjon.
"Will Ferrell a Mindennek mennie kell című filmmel próbált belekóstolni a drámába a rengeteg komikus szerep után, ám még így is jutott egy abszurd jelenet a filmbe. Miközben Laura Dernnel beszélget a tornácon, a kertben játszadozó gyerekek az egyik snittben teljesen lemerednek a műanyag padon, miközben a felnőttek tovább beszélgetnek. Na most, vagy az történt, hogy szóltak a gyerekeknek, hogy legyenek nagyon fegyelmezettek a forgatáson, és ők túlteljesítettek; vagy az utómunkálatok során egy állóképet illesztettek be a háttérébe, ami megmutatta, hogy melyik helyszínen játszódik a jelenet, majd ezt végül ottfelejtették. Bármi is történt, elég fura, hogy ez senkinek sem tűnt fel az utómunka során." (port.hu)
Mindennek mennie kell (magyar) címmel hivatkoznak a fenti filmre.
"Nincs is izgalmasabb, mint egy fordulatosan lezárt film (a lenti cikkünkben találhatsz is párat), arra viszont valószínűleg senki sem számított, ami A Karib-tenger kalózai végén történt. Miután Jack Sparrow kapitány (Johnny Depp) visszaszerezte imádott hajóját, a Fekete Gyöngyöt, utasítja a kalózcsapatot, hogy lássanak munkához a fedélzeten. De biztos, hogy csak kalózok vannak a hajón? Mivel ez még a franchise első része volt, lehetett találgatni, hogy ez vajon egy rejtett utalás, vagy egy új karakter, akit a későbbiekben fognak bemutatni? Ennél jóval valószínűbb viszont – pláne, hogy sosem voltak cowboyok a Karib-tenger kalózai-filmekben –, hogy a fickó csak egy eltévedt stábtag." (port.hu)
"A Naomi Watts főszereplésével készült horror-remake már önmagában egy városi legendát mutat be (aki megnézi a videókazettát, az kap egy telefonhívást, és hét nap múlva meghal), de még ezt is sikerült megfejelni azzal, hogy a nézők is körítettek egy városi legendát a film egyik jelenete köré. Amikor Noah (Martin Henderson) felveszi a padlóról az alvó Aidant (David Dorfman), és elindul vele, a háttérben nagyon furcsa dolog történik: a megvilágított, függönyös ablakkeret mögött hol feltűnik, hol pedig eltűnik egy árnyalak (a fenti videón 1:12-től látható). A legvalószínűbb magyarázat, hogy egy stábtag rosszkor volt épp rossz helyen, de vannak akik abban hisznek, hogy egy kísértet látogatta meg forgatást, ami állítólag nem ritka a horrorfilmek esetében." (port.hu)
S ha már (film)zene, elhangzik az alábbi is: "Easy Lover" (Performed by Phil Collins and Philip Bailey).
A felvezetésben az alábbi örökzöld csendül fel: Tears for Fears - Everybody Wants To Rule The World.
Harvey Keitel otthagyta a hosszú forgatást, a szerepét Sydney Pollack vette át.
Alternatív (magyar) cím: K9: A fenevad.
Sem a német, sem az amerikai tankok nem hitelesek, mivel már nem lehetett beszerezni őket.
8:50-nél az egyik óvodás Mester Tamás énekes.
"És jöttek a PENGETŐK egymás után.
Zolnay Pál FUT A SZÉL MAGÁBA címmel csupán versek láncolatát állította össze - remek színészekkel és szebbnél szebb Sebő megzenésítésekkel. Fehér György - barátjával Edelényi Jánossal - a hűvösvölgyi óvodában ezzel a remek gyerekközönséggel képzelte el - Weöres Sándor verseit KŐBÉKA címmel, és természetes, hogy a költőt is meghívtuk. Versmondónak pedig nem választhattak volna nagyszerűbb színészeket, mint Ruttkai Évát és Latinovits Zoltánt és persze a Sebő-együttest, Sebestyén Mártával. A Magyar Rádió hűvösvölgyi óvodájában forgattunk, de nemcsak Sebő mesés dallamai ölelkeztek a versekkel a tökéletesség érzetét keltve, hanem az a hangulat, ami ebben az óvodában és ezekkel a csodálatos művészekkel létrejött, az valami lélegzet-elállító volt! De az időzítésünk sajnos nem volt szerencsés Éva kisírt szemekkel már korán érkezett, Zoltán valamivel később. A hangulat kőkemény volt. Éva arcát sminkesek próbálták szebbé varázsolni, de én máig nem tudok napirendre térni afölött, ami akkor abban az óvodában történt. Azt a hihetetlen művészi erőt, fegyelmet, önuralmat, vagy talán profizmussal kevert zsenialitást, amivel mindketten legyőzték fájdalmukat, azt csak csodálni lehetett. Éreztem, ahogy a versek hatására szinte percek alatt születtek újjá. Ma sem tudom megérteni, hogyan lehetett egy gyerekversből - fájdalmasan szomorú mosolygással - olyan drámai pillanatokat elővarázsolni, hogy a gyerekekhez csak a vers mesés története jusson el a Bóbitáról - mégis minden sor, minden mosoly mögött ott rejtőzött az a mélységes fájdalom, amit Éva érzett. Hacsak rá gondolok még ma is beleborzongok, megváltoztathatatlannak tűnő szomorúságába. A Bóbita nekem azonos lett Ruttkai Éva szomorúságával.
Velük volt kedvenc pulikutyájuk. A forgatási szünetben zavaromban simogatni kezdtem, barátkozni akartam vele, hogy oldjam a drámai feszültséget - megkérdeztem, hogy ki a gazdád, ki a főnököd kutyuskám? Olyan ingerült választ kaptam mindkét oldalról, hogy mindnyájan összerezzentünk. Kiáltásuk szinte sistergett, egyszerre jött jobbról és balról, amitől nemcsak én rezzentem össze, hanem mindenki felkapta a fejét, mivel szinte üvöltve kiáltották, hogy: - Én! Már láttam is lelki szemeim előtt, ahogy ketté fűrészelik szegény kutyát, a tulajdonos jogán, ha egyszer el kell válniuk.
Aztán, ahogy a versek megszólaltak megszületett a varázslat.
Mert nemcsak Éva tette csodálatossá és felejthetetlenné ezt a délelőttöt, Latinovits legalább olyan különleges hanghordozással adta elő a Kőbékát és a Majomországot. Hangja olyan hihetetlen dühvel és ingerültséggel kiáltotta világgá Weöres Sándor alapigazságát a majmok országáról, hogy azt naponta újra kellene hallani minden embernek - minden országban.
Végül a dalokról is szólnom kell, mert nemcsak a versek voltak mesébe illők, hanem ami ott történt, az nemcsak ránk volt ilyen hatással. Még sosem hallottam Sebőtől így a Kőbékát! Latinovits vers mondása után - olyan hátborzongató sipító hangon énekelte, mint azóta még soha! Az is óriási meglepetés volt, hogy Weöres Sándor is velünk maradt, láthatóan remekül érezte magát. Már annak is örültünk, hogy elfogadta a meghívást, de hogy ilyen lelkesen végig élte ennek a délelőttnek összes izgalmát és drámaiságát, az mindenkit meglepett. Talán épp az együttlét hatására kérte, hogy Majomország versének legfontosabb üzenetét, a végső csattanó poént - Latinovits helyett - Ő mondhassa el.
Ennél nagyobb ajándékot nem kaphattunk tőle. A KÖLTŐ kiáltotta világgá véleményét, hogy: „a majmoké a világ!”" É. Szabó Márta
A filmet 1987-ben mutatta be a Magyar Televízió Hajsza a föld alatt címmel; regényeredetije magyarul 1989-ben jelent meg ugyanezen a címen. 1990-ben az Intervideo Pokol a metróban címmel adta ki videokazettán, feliratosan.
-A film főszereplője a film elején öngyilkosságot próbál elkövetni,de nem jön össze neki.
Sajnos a való életben a film főszerepét alakító színész szerelmi bánatában való öngyilkosságát nem élte túl a film bemutatásának évében.
Michael Caine bejelentette visszavonulását, így a The Great Escaper lesz a színész utolsó filmje.
Miss Jane Marple (Dame Margaret Rutherford ) beviszi golfütőit az Ackenthorpe Hallba, és a golflabdák ütésének fortélyát használja, hogy lehetővé tegye számára, hogy felfedezze a területet és a melléképületeket, annak a nőnek a holttestét keresve, akit a vonaton meggyilkolva látott. Elmondja a fiatal Alexandernek ( Ronnie Raymond ), hogy 1921-ben megnyerte a Ladies Open Handicap-et.
Charles 'Bud' Tingwell a 30-as évei végén járt, amikor felajánlották neki a Craddock szerepét, és felidézte, hogy a producerek attól tartottak, hogy kissé túl fiatalnak tűnhet ahhoz, hogy meggyőző legyen nyomozófelügyelőként (csak a legalacsonyabb alsó korhatárban van a posztra Scotland Yard). Ennek leküzdésére azt javasolták, hízzon egy kicsit, hogy nagyobb súlyt adjon megjelenésének. Gyorsan hízott 2 kg-ot, de azt tapasztalta, hogy nem olyan könnyű leszokni róla.
A nyitósor: "Állomás bejelentése. A 2-es peronon álló vonat 4:50-kor indul Ealing Broadway, Hanwell, Hayes, West Drayton, Langley, Taplow, Milchester és Brackhampton felé." Az első hat valódi állomás a Paddington nyugati vonalán, míg az utolsó kettő fiktív, és Dame Agatha Christie regényéből származik.
Dame Agatha Christie 1957-es regényének ez az adaptációja valójában sokkal több tennivalót ad Miss Marple-nak, mint az eredeti. A könyvben nem Miss Marple, hanem barátja, Mrs. McGillicuddy szemtanúja a gyilkosságnak az elhaladó vonaton, míg a jóval fiatalabb Lucy Eylesbarrow kap állást a régi házban (inkább házvezetőnőként, mint szobalányként). kémkedni a család után. Mindkét fontos karakter teljesen kimaradt a filmből. A könyvben a család neve "Crackenthorpe" helyett "Ackenthorpe".
Ez a film sikeres volt a pénztáraknál, és az MGM 342 000 dollár (2022-ben 3,29 millió dollár) nyereséget hozott a stúdió nyilvántartása szerint. Ami még inkább figyelemre méltó, hogy ez volt a stúdió legnagyobb sikere abban az évben, amely pénzügyileg nagyon gyenge volt.
A 4.50-es nyitóút során Miss Marple felolvassa Michael Southcott "A halálnak ablakai" című fiktív regényét, amelyet a produkciós csapat talált ki. Dame Agatha Christie írt egy maroknyi könyvet Mary Westmacott álnéven; Miss Marple regénye szerzőjének nevét valószínűleg ez az álnév ihlette. A film vége felé van nála egy Fontana papírkötésű példány a "Murder is Easy"-ből, amely Christie, alkotója 1939-es könyve.
Joan Hickson (Mrs. Kidder) Miss Jane Marple-t alakította ennek a történetnek egy későbbi változatában, Agatha Christie: Paddington 16:50 (1987) (és tizenegy másik Miss Jane Marple televíziós filmben) a BBC-nek. 1946-ban szerepelt egy színpadi produkcióban, a "Kijelölés a halállal" című darabban; Agatha Christie- t annyira lenyűgözte az előadása, hogy azt írta neki: "Remélem, egy nap majd eljátszod az én kedves Miss Marple-t".
Annak ellenére, hogy magánéletében nem nyűgözte le ez a film, Dame Agatha Christie 1962-ben megjelent "The Mirror Crackd From Side to Side" című könyvét Dame Margaret Rutherfordnak ajánlotta , "csodálattal".
Miss Jane Marple könyvtáros barátjának, Jim Stringernek a karaktere nem szerepelt az eredeti történetben (és soha nem szerepelt egyetlen Christie-könyvben sem). A részt Stringer Davisnek írták , aki feleségül vette Margaret Rutherford úrnőt .
Annak az udvarháznak a nevét, ahol Miss Jane Marple vizsgálatokat folytat, Dame Agatha Christie regényében Rutherford Hallnak hívják. Ebben a filmben ezt Ackenthorpe-ra változtatták, hogy ne hasonlítsák össze Dame Margaret Rutherford (Miss Jane Marple) vezetéknevével .
Óz, a csodák csodája és a kabát
A legendás musical forgatása legendásan nehéz volt, és írtunk már a filmmel kapcsolatos őrült konteóról is, de a kabát rejtélyét kevesebben ismerik. A produkció egyik kosztümös munkatársa talált egy kabátot, amit ráadott a varázslót alakító színészre. Amikor Frank Morgan kiforgatta a zsebeit, az egyikbe bele volt hímezve L. Frank Baum neve – vagyis az Óz, a csodák csodája-könyvek írójáé. A szerző özvegye később megerősítette, hogy a kabát valóban a férjéé volt. Mekkora az esélye egy ekkora véletlennek?
Michelle Pfeiffer esete a Macskanő ruhájával
A színészek kénytelenek néha a szenvedést is vállalni egy-egy szerep kedvéért, nem ritka például, hogy 5-6 órát is el kell tölteniük a sminkszékben, amíg át nem alakítják őket a maszkmesterek. Michelle Pfeiffer élete sem volt fenékig tejfel, amikor a Batman visszatérben Macskanő bőrgúnyáját kellett magára húznia. Aki látta a filmet, azt tudhatja, hogy a kosztüm nagyon feszes, és nem véletlenül az: kiszívták alóla a levegőt a vákuumhatás érdekében.
Kubrick elpusztította a 2001 – Űrodüsszeia díszleteit
Stanley Kubrick korát megelőző sci-fi eposza ma is szemmel is lenyűgözően néz ki, köszönhetően a fantasztikusan kimunkált díszleteknek és kellékeknek. A rendező is tisztában volt vele, mennyire ikonikus a 2001 – Űrodüsszeia látványvilága, ezért is adott utasítást minden kellék, tervrajz és fel nem használt képsor elpusztítására, nem szerette volna ugyanis más produkciókban viszontlátni őket.
Michael Caine is lebénult Heath Ledger zsenialitásától
Nem könnyű meglepni a veterán Caine-t, de Heath Ledgernek sikerült. A Nolan-féle A sötét lovag forgatásán a színész annyira átlényegült Jokerré, hogy a stáb és a kollégák is frászt kaptak tőle. Még Caine is annyira a hatása alá került, hogy első közös jelenetükben elfelejtette a szövegét, ami nyilván nem esik meg vele túl sűrűn.
A filmben feltűnik a kőleves mese története, de itt fejsze van kő helyett.
Rendezői cameo: 1 óra 3. percnél Bob a tévében a Rawhide című westernsorozatot nézi, melyben egy pillanatra feltűnik Clint Eastwood is.
Az 59. percben a fiúk a Nagy karnevált nézik a tévében.
Bár a filmben hangsúlyos, hogy a két főszereplő között milyen nagy a korkülönbség (26 év), a két színész korkülönbsége a valóságban csak 6 év volt.
"Az a film egy kicsit még rózsaszínben is tünteti fel a valóságot..." (Kasier Ferenc említette Eastwood moziját az Inforádióban, 2023. 10. 10.)
Salvatore gyerekként balkezes, de mire kamasz lesz, csodák csodájára jobbkezessé változik.
A Széna téri jelenetnél az operatőr szerepében Szimler Bálint filmrendező (Itt vagyok), aki Reisz osztálytársa volt az Enyedi-osztályban.
A valóságban Salvatore mint háborús (fél)árva felmentést kapott volna a sorkatonaság alól.
A film producere George Lucas és Francis Ford Coppola.
Az egyetlen Fűrész-film, amit a magyar mozik nem játszottak.
FAM említi az Apu... legutóbbi részében: https://www.youtube.com/watch?v=hN54LX6tUZc&t=5688s (1:45:00 k.)
A film (elvileg) 2011 tavaszán játszódik. Szóba kerül Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvője, amit 2011. április 29-én tartottak. Nagyjából pont ugyanekkor látja vendégül Jep a szentéletű 104 éves apácát.
Jézus keresztrefeszítését 1961. február 15-én vették fel, amikor teljes napfogyatkozás volt.
"Véget ért a világ talán leghíresebb fájának élete. A Northumberland Nemzeti Park Hatósága csütörtökön közölte Facebook-oldalán, hogy a Sycamore Gap nevű ikonikus szikomorfát kivágta egy 16 éves fiú. A fa hírnevét jórészt onnan szerezte, hogy fontos szerepet játszott az 1991-es Robin Hood-filmben. A Sycamore Gap már körülbelül kétszáz éve állt a Nagy Britanniában található Hadrianus fala mellett." (index.hu)
Ugyan a filmet az Ohio állambeli Cincinnatiben forgatták és ott is játszódik, a főbb szereplők között szinte egyetlen amerikai színész sincs. Colin Farrell és Barry Keoghan (Martin) írek, Nicole Kidman ausztrál, Raffey Cassidy (Kim) és Alicia Silverstone (Martin anyja) britek (angolok).
A műsorújságok Fortress: Célkeresztben címmel is jegyzik e "gyöngyszemet".
"A csodálatos mandarin 1926-os kölni premierje botrányba torkollott, és Konrad Adenauer, Köln akkori polgármestere betiltotta a további előadásokat. A darab 1945-ös hazai bemutatóját a zeneszerző már nem érte meg." (mult-kor.hu)
Magyar cím(m)e(l): Megváltó lövés.
"(De Niro) úgy beledolgozza magát a karakterbe, mintha a második bőre volna." (S. Stone: Kétszer élni... 154. old.)
A film nagy részét Münchenben forgatták, többek között az 1972-es olimpiára felépített komplexumokban, illetve a BMW székházában, ami közvetlenül az olimpiapark mellett található.
Mia 15 éves a filmben, Katie Jarvis azonban 18 volt a forgatás idején.
Katie Jarvis nem volt profi színész. Az egyik szereplőválogató egy vasútállomáson pillantotta meg, miközben a barátjával veszekedett éppen és annyira megtetszett neki a lány karaktere, hogy meggyőzte, menjen el meghallgatásra. Jarvis ekkoriban munkanélküli fiatalként tengődött, a középiskolát nem fejezte be. Az Akvárium után öt évig nem színészkedett, 2014 óta főként brit tévés produkciókban láthatja ismét a közönség.
A filmet időrendben vették fel, a színészek pedig csak egy hétre előre kapták meg a forgatókönyvet, nem tudták, mi fog történni a karakterükkel.
Ebben a filmben hangzik el az a fütyült dallam, amit aztán a The Walking Dead-ben Negan és társai is használnak, hogy a frászt hozzák az általuk üldözött emberekre.
A filmet 1984-ben forgatták.
Alternatív magyar cím(ek): Még mindig csak egy apa van / Az anyós színre lép.