Téma | Oldal | Cikk | Szerző |
---|---|---|---|
The Substance (2024) A szer |
magyar.film.hu |
Radikális semmitmondás Kritika A szer című filmről A Demi Moore és Margaret Qualley nevével fémjelzett testhorror alaposan felforgatta a filmes nyilvánosságot. Cannes-i premierje óta (ahol a legjobb forgatókönyv díját is elnyerte) folyamatosan hallani durvábbnál durvább beszámolókat a vetítésekről sikoltozva menekülő, ájuldozó nézők tömegeiről, ennek köszönhetően az októberi magyar bemutatóra már komoly hírnevet szerzett magának. Coralie Fargeat filmje kétségtelenül felkavaró és szélsőségesen brutális, azonban az extrém stílus sekélyes tartalmat és konformizmust takar. |
|
The Substance (2024) A szer |
hetediksor.hu |
A szer – kritika A szer olyan, mintha a női Tarantino megcsinálta volna a maga Becstelen brigantykját. Tele filmes lopásokkal vagyis főhajtásokkal, aminek a végén teljesen elgurul a szer. Ahogy Tarantino munkássága, úgy Coralie Fargeat művei mellett sem lehet szélsőséges reakciók nélkül elmenni. Alpári, primitív, profán vizuál-giccs vagy korszakos mély rétegzettségű mestermű? Bármit is akar beadni nekünk, a tűfóbiások messziről kerüljék. |
|
Január 2. (2024) |
hvg.hu |
Szilágyi Zsófia: A hétköznapok brutalitása foglalkoztat Szilágyi Zsófia második nagyjátékfilmje, a két ember szétköltözésének krónikáját feldolgozó Január 2 a velencei bemutató után megérkezett a magyar mozikba is. A 2018-ban Cannes-ban a nemzetközi kritikusok díjával kitüntetett filmrendezővel és forgatókönyvíróval beszélgettünk az idővel való küzdelemről, rutinról és monotóniáról, női szocializációról, és arról, hogy mennyire más színben tűnnek fel az egyszerű dolgok akkor, ha közelebbi pillantást vetünk rájuk. |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
nepszava.hu |
Menni vagy menni? Az élet toxikussága elől nincs menekvés, el lehet menni, de akár maradni is...Hajdu Szabolcs generációjának talán legizgalmasabb alkotója. Noha önmagát színésznek tartja, aki „mellékesen” színházat és filmeket rendez, képíróként sokkal szerteágazóbb a kreativitása és karrierje, már csak azért is, mert képes volt többször megújulni, vagy ha úgy tetszik újra feltalálni önmagát eddigi karrierje során. |
|
www.streamingstar.hu |
Mit rejteget még a sötétség? - Elmélkedés a horrorfilmek jelenéről Beköszöntött az ősz, ezzel együtt a horrorrajongók kedvenc időszaka is megérkezett. Persze, az igazi fanatikusok számára az egész év arról szól, hogy sorra pörögnek a régi klasszikusok, esetleg az új kedvencek, viszont széleskörben az október jelenti azt, hogy elindult a SpookySeason! Ennek apropóján arra gondoltam, mint a zsáner nagy kedvelője, hogy teszek pár lépést hátra és megpróbálom szemrevételezni, hol is tart jelenleg a horror, mint mozgóképes műfaj. |
Jason13 | |
Le Comte de Monte-Cristo (2024) Monte Cristo grófja |
www.magyarkurir.hu |
S végül mindenki megfizet tettei szerint – Néhány gondolat a Monte Cristo grófja című filmről Vannak történetek, melyek már azelőtt is léteztek, hogy megírták volna őket. Ha okoskodni akarnánk, azt mondhatnánk, ezek egy mélyen bennünk gyökerező magatartást mutatnak be, egy kortalan élethelyzetet mesélnek el, de az út, amit a hős választ, szintén archetipikus. |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
kultura.hu |
Gyász ide vagy oda, ezek a figurák valamit nem mondanak ki Elkészült Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának utolsó darabja: az Egy százalék indián sok szempontból ott veszi fel a fonalat, ahol az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap zárult. A szereplők újak, problémáik azonban fájdalmasan ismerősek. Pintér Laura kritikája |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
www.filmtekercs.hu |
Menni vagy nem menni Hajdu Szabolcs vigasztalan képet fest a negyvenes-ötvenes párokról és baráti társaságokról, az Egy százalék indián vége mégis felvillantja a reményt. Gyöngyösi Lilla kritikája |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
magyar.film.hu |
Amikor minden egész eltörik Közepes méretű polgári lakás, ahol három pár kerül össze egy éjszakára, amikor a férfiak legjobb barátjának temetése után, tor híján felmennek egyikükhöz: bulizni nincs kedvük, de hazamenni se tudnak. Egy éjszakán át tartó érzelmi hullámzás, fentek és lentek – sokkal inkább utóbbiak – követik egymást, és az egyik pár másnap reggel költözik egy másik földrészre. Hajdu Szabolcs az Egy százalék indiánnal zárja le a középosztály életközepi problémáit körüljáró trilógiáját, amelyet először a CineFest közönsége láthatott Miskolcon. Molnár Judit Anna kritikája |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
filmtett.ro |
Velünk nem lehet beszélgetni Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának befejező darabja az életmű egyik legkiábrándultabb filmje, amelyben csak az életünkből, sőt tágabb értelemben a valóságból való menekülés jelenthet vigaszt. Az Egy százalék indián hihetetlenül sűrű, zavarbaejtően őszinte, minden pillanatban magával ragadó darab. Vigh Martin kritikája |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
hvg.hu |
Magyarországot elöntötte a fekete árvíz, és fulladozunk benne Hajdu Szabolcs új filmje, az állami támogatás nélkül, fillérekből készült Egy százalék indián csak hat embert mutat egy szobában, mégis olyan, mintha az egész ország aktuális hangulatát mutatná be nyolcvan gyomorszorító percben. Kovács Bálint kritikája |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
24.hu |
Hajdu Szabolcs utoljára kérdezi, mikor hagyjuk abba a hétköznapi szemétkedést A most mozikba került Egy százalék indián rejtélyesebb és szerteágazóbb film, mint Hajdu Szabolcs író-rendező „lakástrilógiájának” előző részei. Férfikarakterei igazi csődtömegek, de a nők számára talán nyílik menekülőút. Milyen nyomasztó körtáncot jár a magyar középosztály? Kránicz Bence kritikája |
|
Egy százalék indián (2024) Vulture's Wake |
recorder.blog.hu |
Na mi van, nem iszol?! Fél évvel a Kálmán-nap pálinkázós házastársi apokalipszise után ezúttal egy régi barát kávézik be annyira, hogy a másik kettőnek lehet, rámegy a kapcsolata. Ismét egyetlen helyszínen, néhány óra alatt élesedik a helyzet, de Hajdu Szabolcs magánélet-trilógiájának záródarabjában, az Egy százalék indiánban a problémák súlyosabbak és a tétek is nagyobbak. Ez a kritika először a Recorder magazin 118. számában jelent meg. Huber Zoltán kritikája |
|
The Substance (2024) A szer |
hvg.hu |
Demi Moore meztelen teste és a sokkolás csak eszköz egy jobb világért Brutális eszközökkel operál A szer című filmszenzáció, amelyet csak „Demi Moore testhorrorjaként” emlegetnek, és tényleg olyan sokkoló, hogy megtekintése semmilyen korosztály számára nem ajánlott. Ha mégis beülünk rá, nem fogunk tudni szabadulni tőle. |
|
The Substance (2024) A szer |
www.prae.hu |
A fiatalság szörnyetege A testhorror borzongató hatásának végletekig fokozásával A szer nem csupán nézőpróbáló kísérlet, hanem groteszk szatírája a fiatalságra és szépségre fixálódott fogyasztói társadalomnak, amelynek napi rutinjában a kirakatba helyezett női test ötvenéves kor után lejárt szavatosságú árucikké amortizálódik. Az expresszív stílussal kifejezett kritika először elevenébe talál, aztán a játékidőben előre haladva önismétlővé válik. A film magyar premierje a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Fesztiválon volt. |
|
Salem's Lot (2024) Borzalmak városa |
www.streamingstar.hu |
Borzalmak városa (2024) - Kritika Stephen King regényeit Hollywood időről-időre újra felfedezi magának. Jó példa erre a Borzalmak városa (Salem's Lot) című írása is, mely 1975-ben került kiadásra, majd '79-ben el is készült belőle az első adaptáció, Tobe Hooper (A texasi láncfűrészes mészárlás, Poltergeist- Kopogó szellem) rendezésében. |
Jason13 |
The Substance (2024) A szer |
port.hu |
Az év legsokkolóbb filmjében tárulkozik ki teljesen Demi Moore Láttuk Cannes-ban a The Substance-t, amiben Demi Moore és Margaret Qualley is kivetkőzik magából – a szó minden értelmében. Kritika. |
|
Joker: Folie à Deux (2024) Joker: Kétszemélyes téboly |
port.hu |
A Joker folytatása leráz magáról minden kritikát, de ettől még nem fog senkinek tetszeni Szuperhősfilm helyett vontatott musical a Kétszemélyes téboly, amit az sem ment meg az unalomtól, hogy Joaquin Phoenix mellett Lady Gaga is elsőrendű alakítást nyújt benne. |
csabaimate |
Kimitachi wa dô ikiru ka (2023) A fiú és a szürke gém |
hetediksor.hu |
A fiú és a szürke gém – kritika Az (egyik?) utolsó utazás a mester elképesztő tudatalattijába A fiú és a szürke gém végre elérhető a Netflixen. Ez a film egy kicsit olyan, mint egy utazás Miyazaki mester fejébe és szívébe, jelenébe és múltjába: a legjobb gondolatai és a legnagyobb félelmei elevenednek meg főhősének társaiként, és egy elképesztően mesés útra invitálnak minket, talán nem utoljára. |
|
The Perfect Couple (2024) A tökéletes pár |
www.delmagyar.hu |
A tökéletes pár A Netflix új romantikus krimije egy kicsit olyan, mint a szegényember Fehér Lótusza. A cselekmény itt is és ott is egy gyilkosság körül bonyolódik, de A tökéletes párban az egész kivitelezés olyannyira B kategóriás, hogy ha nem azok játszanának benne, akik, akkor valószínűleg félbe is hagytam volna. |
Umberto |
Jeanne Dielman, 23 Quai du Commerce, 1080 Bruxelles (1975) Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. |
filmtett.ro |
A monotonitás mágiája A három és fél órás film, amit a Sight & Sound a világ legjobb filmjének választott 2022-ben. Rettegtem, halogattam, elnapoltam, szándékosan lekéstem. És aztán elhatároztam magam, és egy álmos szombat reggelen végre beültem a moziba. A Jeanne Dielman játékideje 202 perc (csupán 21 perccel hosszabb, mint a Bosszúállók: Végjáték), és egy fölösleges kép sincs benne. Incze Kata kritikája |
|
Fekete pont (2024) Lesson Learned |
www.delmagyar.hu |
Filmkritika: Szimler Bálint legújabb filmje, a Fekete pont Szimler Bálint legújabb filmje, a Fekete pont nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a hazai oktatási rendszer kritikájának a mozgóképes illusztrációját. Két hősének megpróbáltatásain keresztül mutatja be egy átlagos magyar általános iskola működését. |
Umberto |
A Friend of the Family (2022) |
www.delmagyar.hu |
A család barátja Oly korban élünk a földön, amikor szinte naponta hallunk a hírekben kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális bűncselekményekről. Ennélfogva A család barátja (A Friend of the Family) címen futó sorozat aktuálisabb, mint valaha, noha ez az igaz történetet elmesélő kilenc epizód nem manapság, hanem az 1970-es években játszódik. |
Umberto |
Každý týždeň sedem dní (1964) Minden hét hét nap |
recorder.blog.hu |
A szlovák Oppenheimert Túrónak hívják - Minden hét hét nap kritika Nem a Nikon, nem az Olympus, és nem is a Polaroid: a régi világ legjobb fényképezőgépei az atombombák voltak. A Hirosimára dobott „Kisfiú” és a Nagaszakit sztyeppévé pusztító „Kövér ember” rémületes képet adott az emberiség egészéről, s közben egyetlen pillanatba merevítette az áldozatok utolsó gesztusait – miként a fotók is egyszeri mozdulatokat és vissza nem térő perceket zárnak az örökkévalóságba, így valójában magát a pusztulást rögzítik. Nincs erősebb vaku, mint a gombafelhő előtti villanás, amely kiragad az idő esetleges folyamából, s beleforrasztja az embert az utolsó pillanatba – körülbelül úgy, ahogy a filmképet fotóvá változtató freeze frame teszi ezt a gyanútlan filmhősökkel, legyen szó golyótűzbe rohanó rablópárosról (Butch Cassidy és a Sundace kölyök), az ünneplés közben fenékre ülő Robert De Niróról (Szarvasvadász), vagy arról a tengerparti kiskamaszról a Négyszáz csapás végén. |
|
Inside Out 2 (2024) Agymanók 2. |
velemenyezunk.blog.hu |
KRITIKA: Agymanók 2. (2024) Szűk tíz évvel az első rész után - és új rendezővel a fedélzeten - érkezett meg az Agymanók második etapja. Máris jöhet a következő is? |
Tamastur11 |
Fekete pont (2024) Lesson Learned |
velemenyezunk.blog.hu |
KRITIKA: Fekete pont (2024) Szimler Bálint rövidfilmjei (Bölcstelenség; Egymás mellett; Itt vagyok) és egy zenés dokumentumfilm (Balaton Method) után elkészítette első nagyjátékfilmjét is. Első nagyjátékfilmjét, amiben dokumentarista elemek - elsősorban az 1970-es években kialakuló budapesti iskolából merítve - szintúgy megtalálhatók, és amiben a képi szimbolika és a groteszk hangulat mögött az empátira és az odafigyelésre hívja fel a figyelmet, egy ország több sebből vérző oktatási rendszerén keresztül. |
Tamastur11 |
Elemental (2023) Elemi |
velemenyezunk.blog.hu |
KRITIKA: Elemi (2023) A Pixar ismét az egyedi látásmódnak szavazott bizalmat. Ezek között az alkotások között pedig találunk kiemelkedőt, kevésbé kiemelkedőt és minőségi, de "csak" jó darabokat is. Az Elemi a második ligába tartozik. |
Tamastur11 |
Concrete Valley (2022) |
recorder.blog.hu |
A szír belgyógyász kézcsókjától felforr a lányok vére - Concrete Valley kritika A lelkes kisdiáknak mutatkozó Antoine Bourges tavalyi művében két szépségesen gazdag gesztust olvasztott ki másfél órányi hétköznapiságból: egy szíriai bevándorló orvos hirtelen csókját a szomszédja karján, majd egy kudarcos reggeli szexkísérlet után következő házastársi ölelést. Semmi kis tettnek tűnnének ezek egy másik filmben, de ebben a kopogóan szárazzá szűrt dokufikcióban magukba sűrítik a férfi házastársi válságát, sőt: az udvariasság mögötti kétségeket, a kompromisszumok alkalmi méltóságát és a szende reményt is egy másik világra. |
|
All of Us Strangers (2023) Mind idegenek vagyunk |
velemenyezunk.blog.hu |
KRITIKA: Mind idegenek vagyunk (2024) Ritka, amikor ennyi minden a helyén van a filmvásznon. Andrew Haigh (Hétvége; 45 év) a magányt, az egyedüllétet, a gyászt, a továbblépés hiányát eleveníti meg és beszél róluk intim képeivel, a lelket megérintő zenéivel és nem utolsó sorban színészei érzékeny átszellemülése által. |
Tamastur11 |
Hive (2021) Kaptár |
telex.hu |
Egyenes az út a népirtástól az ajvárig 1999 márciusában három, pár ezres lakosú koszovói faluban megjelentek a szerb halálosztagok. A lakók a környező erdőkbe menekültek, de megtalálták őket. A nőknek megparancsolták, hogy induljanak meg Albánia felé, a férfiak és a 13 év feletti fiúk papírjait elvették, beterelték egy fészerbe őket, ahol agyonlőtték mindet, a holttesteket elégették. Az asszonyok nem tudták, mi történt a férjeikkel, nem tudták, hogy meghaltak, megszöktek, elvitték őket, vagy megölték. |
|
The Substance (2024) A szer |
telex.hu |
Erre a filmre nem lehet előre felkészülni Kíváncsi vagyok, hogy A szer (eredeti címén: The Substance) melyik pillanatában fogja érezni majd a nagyközönség, hogy ez nem egy tipikus Black Mirror-epizód. Mert az első pár perc után gyanútlanul azt is gondolhatjuk, hogy már megint a technológia ezerszer látott elrettentő meséjét látjuk arról, hogy valaki nagyot akar, aztán nagyot is bukik: Elizabeth Sparkle (a parádés Demi Moore) a kora miatt éppen kifelé tart a szórakoztatóiparból, a főnökei kirúgják, a fitneszműsorát elkaszálják. Egy nap azonban kap egy tippet, hogyan változhat meg az élete. Mégpedig egy rejtélyes anyag segítségével, amit befecskendez magába, és megszületik a tökéletes mása (Margaret Qualley). A tudatuk egy lesz, a test igényei pedig megkövetelik, hogy hetente helyet cseréljenek, miközben az egyik éli a fantasztikus életét, a másik otthon pihen. Ideális, nem? |
|
Január 2. (2024) |
www.filmtekercs.hu |
Nyílnak a zárak – Január 2. Szilágyi Zsófia második nagyjátékfilmje szintén egy kisgyerekes anya egy napját követi, a Január 2. főszereplője azonban megpróbál kilépni áldatlan helyzetéből és új életet kezdeni. Kérdés persze, hogy jó döntéseket hoz-e. Gyöngyösi Lilla kritikája |
|
Január 2. (2024) |
magyar.film.hu |
Válás, költözés, tudathasadás Szilágyi Zsófia második nagyjátékfilmje a 2018-as Egy nap című debütáláshoz hasonlóan a magyar középosztálybeli nők helyzetével foglalkozik. A Január 2. is egyetlen nap eseményeit mutatja be, a költöztetés zaklatott monotonitása mögött pedig súlyos magánéleti krízisek és egy női barátság bensőséges, keresetlen pillanatai bukkannak a felszínre. Pauló-Varga Ákos kritikája |
|
Január 2. (2024) |
www.prae.hu |
MUNKADRÁMA TÉLI TÁJBAN A Január 2. című film egy házaspár külön költözésének történetén keresztül készít pillanatfelvételt a mai magyar társadalom állapotáról, a kora harmincas generáció egzisztenciális kilátásairól, az egyetemessé dagadt bizonytalanság-élményről és nem utolsó sorban arról a torokszorító érzésről, amikor minden nehézség ellenére is jobb egyedül, mint együtt. Dombai Dóra kritikája |
|
Le Comte de Monte-Cristo (2024) Monte Cristo grófja |
filmtett.ro |
Álarcosbál - Monte Cristo grófja (kritika) Alexandre Dumas és írósegédje, Auguste Maquet háromkötetes romantikus kalandregényének számos mozgóképes feldolgozása készült a harmincas évektől kezdve, a szélsőséges érzelmek és a mesebeli fordulatok pedig úgy tűnik, még 2024-ben is olyan hívószavak, amikért a nézők újra és újra látni akarják Edmond Dantes történetét. A nemrég megjelent A három testőr-filmeket jegyző Alexandre de La Patellière és Matthieu Delaporte kosztümös drámája az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, és ugyan nem ad sok újdonságot Monte Cristo grófjának sztorijához, mégis monumentális alkotás lett, ami minőségi szórakozást kínál. |
|
The Substance (2024) A szer |
filmtett.ro |
A lélek kozmetikázása Megváltozik-e a lényünk attól, ha újra és újra létrehozzuk önmagunkat? Nem kell ahhoz sztárnak lenni, hogy az ember aggódjon az öregedés miatt: a társadalmi (vagy belső) kényszer ugyanúgy nyomja mindegyikünk vállát, hogy a lehető legjobb formában legyünk mindig, minden körülmények között. Ám míg valakinek elég az edzőterem és a drogériás kencék, addig némelyek szívesen mennek el a falig a tökéletes kinézetért – akárcsak Coralie Fargeat, aki kíméletlen testhorrorba oltotta a témát, és megfejelte azt a média- és szépségipar, valamint a sztárkultusz éles kritikájával. |
|
Ho fatto splash (1980) Pukk! |
www.filmvilag.hu |
Pukk! A rendező ki nem állhatja a technicizált, műanyagvilágot, ahol meg a bűnözés is elegáns, hűvös kegyetlenségű arcot öltött. Gyűlöli a reklámokat, mint a sivárság álarcait, az intuíciót megfojtó, elüzletiesedő szellemet, ahol nincs helye gyermeki kedélynek, játékosságnak és véletlennek. És groteszk fintorral azt is megmutatja: az a világ, amely kilöki az egyéniségeket, mégis az ő elhintett morzsáikból táplálkozik. Ellenszenvét kiterjeszti a televízióra, amely a Pukk! nyitó képsorában jelképesen bizonyára nemcsak őt, hanem valamennyi nézőjét altatja el évtizedekre. |
|
Fekete pont (2024) Lesson Learned |
www.valaszonline.hu |
A gyomrunk görcsbe rándul, annyira igaz – a Fekete pont megmutatja, mi velünk a baj Szimler Bálint első nagyjátékfilmjét különleges érdeklődés övezi. A Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválról rögtön három díjat hozott el vele (köztük a független kritikusok zsűrije által kiosztott legjobb rendezőnek járót), itthon pedig a nézők kézről kézre adják: hetek óta vezeti a nézettségi listát, és szeptember 19. óta máris közel 27 ezren látták. A Fekete pont a tétlenségünkkel szembesít, azzal a kézmozdulattal, amivel hosszú évtizedek óta milliók legyintenek a felettünk álló hatalommal való szembeszállásra – legyen az egy tanár, egy főnök, egy tankerületi igazgató, egy miniszter vagy egy egész rezsim. Sashegyi Zsófia kritikája |
|
Beauty Becomes the Beast (1979) |
recorder.blog.hu |
A posztpunkok is tudnak főzni, vasalni - Beauty Becomes the Beast kritika A no wave első blikkre csupán néhány zűrös későkamasz zajongása volt alsó-Manhattan legmenőbb klubjaiban, de negyven évvel később már egy nagyszabású proteszt-művészeti akciónak látszik: az elutasítás totális mozgalmának, amely minden lehetséges médiumban lelkesen hirdette a klisék gyűlöletét. 1977 után a szutykos super 8-as kamera éppúgy a tagadás fegyvere lett, mint a (néha koncert közben) lehangolt gitár – s Beth B, James Nares meg a posztpunk szintér többi kiskamerás gerillája a zenészekhez hasonlóan köpött nívóra, szakmára, erkölcsre vagy jóízlésre. De az a vicc, hogy a vehemens tabudöntögetésből néha kedvesen ügyefogyott jelenetek és kifejezetten gyöngéd filmek születtek – mint például a Beauty Becomes the Beast. |
|
Salem's Lot (2024) Borzalmak városa |
www.pcguru.hu |
Vámpír Ági a tetőn Az 1975-ben megjelent Borzalmak városa (Salem's Lot) nekem a mai napig a kedvenc regényem Stephen Kingtől. Nagyjából 13-14 évesen olvastam először, mikor a helyi könyvtárban nagyon megtetszett a borítója és eldöntöttem, hogy megannyi Lovecraft és Poe kötet mellett nekem ezt ki KELL olvasnom. Emlékszem, rendesen ledöbbentem, amint az átlagos kisvárosi rejtélyből King egy kvázi vámpírsztorit formált, hiszen pont ezt tényleg nem vártam volna épp tőle. |
|
Noiembrie, ultimul bal (1989) November, utolsó bál |
recorder.blog.hu |
Így csak a kosztümös románok tudnak rohadni - November, utolsó bál kritika Van egy bál, ami olyan, mint egy bizarr mise: néhány bukott pap meg pár csúnyácska lány a rekviemre keringőzik, és a sötét fényben a férfikórus basszusban morog. Egy elegáns főúr vonul keresztül a fekete fejdíszek és a hazugságok tömegén: fokozhatatlanul keserves tekintettel készül valamire, de sosem teszi meg, inkább messziről bámulja rejtegetett lányszerelmét, és várja a kudarcot. |
|
L'Anticoncept (1952) The Anti-Concept |
recorder.blog.hu |
Ezt a filmet nem értik a csicskák, a kutyák és a halottak - L’anticoncept kritika Hadd mondjam el neked, hogy miért nem fogod megnézni ezt a filmet. Nem fogod megnézni, mert nem szereted a Holdat. Ha eljön az ideje, és a hónap adott napján ez az égitest közel húzódik a lakhelyedhez, akkor néha rátéved ugyan a tekinteted, s olykor talán meg is lepődsz jelenléte súlyosságán, de legyünk őszinték: sosem nézed meg igazán. Sosem fedezted fel mély szürkeségét, formájának változását, fenséges domborzatát. És sosem gondoltál arra, hogy a monitor előtt az lesz a feladatot: egy órán át őt figyeld. |
|
Direct Action (2024) |
recorder.blog.hu |
A házimunka után is be lehet verni a rendőrök pofáját - Direct action kritika Hányszor hallottam már azt a marhaságot, hogy a moziban „a legsúlyosabb bűn az, ha untatod a nézőket”! Filmtanárok, producerek, forgalmazók és szkriptguruk harsogják el újra és újra ezt a falrengető közhelyet, mert őszintén hisznek a szórakoztatás szentségében és a néző szolgálatában (magyarán: hittel vallják az uralkodó kultúripar ideológiáját). Ezért hát rettegnek az ásításra nyíló ajkaktól meg a mély sóhajoktól – holott untatni manapság akár morális tett is lehet, és unatkozni egyre inkább forradalmi akció. Mert hát kiknek van ideje és mersze hozzá, amikor másodpercenként érkeznek a posztok az Insta- és Twitter-feededre, állandó körforgásban kergetik egymást a YouTube Shortsok meg a TikTok-videók, és vénembertől csecsemőig mindenkit szorongással teli kábulatba ringat a technokapitalizmus végenincs loopja? Unatkozni annyi, mint kilépni ebből az örvényből és a permanens digitális szorongásból, megtagadni a fogyasztás parancsát, s találkozni önmagunkkal, testünkkel, netán a fájdalmas, múló idővel – vagy akár azzal a természeti világgal, amit éppen ízzé-porrá rombol a gazdasági rendszer. |
|
The Substance (2024) A szer |
hu.ign.com |
A szer - Kritika Az anyag nem vész el csak átalakul Coralie Fargeat neve nem lehet ismeretlen a gore rajongóinak. Az erőteljes stílusú francia rendező és forgatókönyvíró rövidfilmjei után 2017-ben debütált Torontóban első nagyjátékfilmjével, A bosszúval. A feminista jegyeket magán viselő (a cím alapján nem meglepő) bosszúfilmet a rendezőnő elmondása szerint olyan mozik is inspirálták, mint a Rambo vagy a Kill Bill, sikerét pedig nem mutatja más, mint hogy világszerte vetítették neves filmfesztiválokon, itthon pedig 18-as karikával ment a mozikban akkoriban, amikor ezt a billogot nem aggatták rá mindenre, ami a horror zsánerében utazik. |
|
The Substance (2024) A szer |
www.puliwood.hu |
A szer - Kritika Ép testben ép lélek? Coralie Fargeat már 2017-es bemutatkozó nagyjátékfilmjével, A bosszúval jelezte, hogy nem riad vissza a vér látványától és a brutalitástól. Nos, a cannes-i filmfesztiválon debütált (és a forgatókönyvéért díjazott) A szer nem okoz csalódást: csak míg előbbi akciófilmként, addig utóbbi testhorrorként aposztrofálható. A kérdés az, hogy a francia rendezőnőnek sikerült-e a formanyelvét egy másik műfajon belül is értelmezhetően alkalmazni. A válasz egyszerű: még szép! |
|
Les anges du péché (1943) A bűn angyalai |
recorder.blog.hu |
Nem kacéran pislognak a lányok, csak vakítja őket a Szentlélek fénye - A bűn angyalai kritika Vajon miből gondolta az emberiség, hogy Isten és a túlvilág odafent van, a pokol pedig lent található? Robert Bresson szerint a válasz az undorban rejlik: az áhítatos ember azért néz felfelé, mert el akarja fordítani az arcát a földtől, a testről, a holtakról és a profán valóságtól, De csak a haldokló néz föl igazán: az égre emelt tekintet akkor éri el a teljes intenzitását, amikor otthonát keresi a mennyben. Erről szól a huszadik század legnagyobb rendezőjének legelső filmje. |
|
Natural Enemies (1979) |
recorder.blog.hu |
Robbanjon fel a nukleáris család! - Natural enemies kritika Micsoda film! Középkorú férfi áll a külvárosi ablakban, hullákra szabott selyemköpenyben hallgatja az óra cinikus ciccegését, és két lélegzetvétel, két távoli vonatsípolás között rájön, hogy ma este le fogja mészárolni a családját, aztán önmagát is megöli majd. |
|
Joker: Folie à Deux (2024) Joker: Kétszemélyes téboly |
movieaddicted.blog.hu |
Joker: Kétszemélyes téboly kritika Míg az első filmben Arthur/Joker karaktere jobban elkülöníthető egymástól, itt már nem teljesen egyértelmű, hogy melyik személyiség hol kezdődik- és végződik. Görbe tükröt tart a társadalom felé és nem menti fel a kollektív felelősségvállalás terhe alól. Ebben a Gotham-ban bárki lehet sztár, akit a tömeg felkarol, de amikor kihunynak a fények már senki sem emlékszik ki is volt valójában az álarc mögött. |
henisz |
Speak No Evil (2024) Szádra ne vedd! |
www.filmtekercs.hu |
Mert megtehetik – Szádra ne vedd A Blumhouse legújabb terméke, a Szádra ne vedd egy dán horrorfilm hollywoodi sztárokat szerepeltető adaptációja. Az elsősorban (a feliratos filmektől híresen rettegő) amerikai közönségnek szánt remake-ben úgy fest, hogy James McAvoyék valahogyan kényelmessé tudták tenni a szorongást. |
|
Club Zero (2023) |
www.kulter.hu |
Akkor is a testünk vagyunk - Club Zero Bár címkéje szerint thriller-horror-vígjáték, a Club Zero sem nem nyomasztó, sem nem ijesztő, sem nem nevettető. Helyette a szociológiai eltévelyedések vagy bizonytalankodások intő szándékú tankönyvi példája. |