Legfrissebb kommentek

Amióta ezt beírtad, mindenki a nem jó döntés-re szavazott. :)

előzmény: MicaHiro (#2)

Régen sokkal több filmes szakirodalom jelent meg nálunk is. Emlékszünk például az Osiris filmes sorozatára a '90-es évekből? De még kb. tíz évvel ezelőtt is, mikor először kezdtem ilyesmit olvasni, sokkal nagyobb volt a kínálat. Emlékszem, bementem a könyvesboltba és tele voltak a polcok, Bódy Gábortól David Bordwell-ig filmes témájú könyvekkel. Aztán valamikor a kétezres évek vége felé totálisan meghalt a piac és ma már elvétve akad egy-két új kötet évente vagy még annyi sem.

előzmény: csabaga (#4)

Az egyik legerősebb Marvel-szólófilm, és minden idők egyik legjobb folytatása. A Bourne-mozikra hajazó, sokkal földhözragadtabb, valamint sötétebb tónusú 2. felvonás akcióban, látványban, sztoriban, rendezésben, stílusban meg drámában (egyszóval: mindenben) köröket ver a jóval gyengébb, Indiana Jones-filmekre hasonlító 1. részre. Témája: politika + háttérhatalmak.
A The Winter Soldier a Marvelen belül merész, formabontó alkotásnak számít, mivel szembement mindazzal, amit az MCU és a Disney, de főleg az utóbbi képviselt. Ez már egyáltalán nem egy újabb gyerekbarát agymenés, hanem 1 durván felnőtt-centrikus produkció, aminek kurva jól áll a 16-os karika. Itt az akciók már keményebbek, a harcok agresszívabbak, a hangulat komor (amit még a poénok sem tesznek komolytalanná), a drámának súlya van, a történet – amely még az Agents of S.H.I.E.L.D. 1. évadának sztorijára is nagy hatást gyakorolt – pedig fordulatosabb, érettebb, intelligensebb. A műfajmixelés is itt a leghangsúlyosabb: az 1. epizód háborús kaland feelingjét felváltotta a politikai, paranoid kémthriller, amivel a Russo-fivérek a 70-es évek hasonló mozijait is szándékosan megidézik.
Az izgalmas, nyomozós, politikakritikus, sokszor feszült, illetve egy hosszabb jelenetben szinte már paráztatós alkotás, nem csak cselekményben, hanem látványban is odabaszós. A komplex film minden igényt kielégít, így természetesen hatalmas zúzást kapunk a fináléban. A The Winter Soldier egyébként leginkább közelharcokban erős, a csúcs akciósnitt pedig a dinamikus, autópályás balhé.
A karakterek, illetve a színészek is kiválóak. Jó húzás volt beletenni Fekete Özvegyet és Falcont, Amerika Kapitány néger haverját, akinek a design-ját nagyon eltalálták a készítők. Robert Redford szereplése meg valahogy tényleg még feljebb húzza az egész film színvonalát.
De nem lehet minden tökéletes: hiába a zseniális(nak tűnő) csavar, mivel sajnos határozottan koppintott (Star Wars III). Ezt leszámítva, még mindig ez a Marvel-moziverzum legjobban sikerült szólódarabja jól megírt, életszerű dialógusokkal, popkult- és filmes utalásokkal, na meg 1 elég erős stáblistás jelenettel.

Négyesen is gondolkodtam (azt is nyomtam elsőnek, a finálé hatásos és jó lezárást ad), de nem... eléggé csapongó film, nincs eléggé gatyába rázva, hogy Taxisofőr vagy egy Drive lehessen, sőt... igazából az egészet egyfajta katyvasznak érzem, mert a történet habár viszonylag egyszerű, a történetmesélés eléggé kusza és hiányos. Persze a főszereplő lelkiállapotának tükre akart lenni ez a forgatókönyv, de ez így annyira nem élvezhető és átélhető. Nem tud annyira magába húzni, bekebelezni a játékidő, az ötpercenként felvillanó flashbackek pedig nem elegek ahhoz, hogy igazán lássuk főhősünk lelki válságának tényleges miértjét, inkább csak a hangulathoz adnak hozzá, vagy a bennünk élő veterán-klisét bányásszák elő.
És igen, a hangulat viszont zseniális, annyira, hogy habár kétszer is meg kellett állítanom a filmet egyéb okok miatt, mind a kétszer visszatérve másodpercek kellettek ahhoz, hogy újra elárasszon a sötét, rideg atmoszféra. De az a baj, ezen túl nincsen semmi, nem tud meghatni és igazán átjárni és tulajdonképpen a film mondani sem nagyon tud semmit. Ennek ellenére van egy-két igazán ütős jelenet, sőt. Szinte minden negyed órára jut egy jó jelenet. JP meg persze, hogy király - bár szerintem neki nem kellett nagyon megerőltetnie magát ehhez -, a finálé felé haladva azért volt pár erős pillanata, megjegyzendő.

Összességében nem túl fényes film, ami pont a díjazott forgatókönyvében bukik el - a történet rettenetesen egysíkú, a karakterek sem valami mélyek, némely pontja eléggé összecsapott és zavarba ejtő. Talán az érződik, hogy a film inkább figyelt arra, hogy a filmnyelvi hatás működjön, a látvány elragadjon és nyomuljon az arcunkba az atmoszféra, mintsem hogy a történet valamirevaló legyen. Azt is éreztem, hogy mintha azon görcsöltek volna az alkotók, hogy egy olyan kiállású filmet készítsenek, amit majd később kultként lehet emlegetni, mint a fent említett filmek. Némelyik mondat, vagy szcéna mintha erre játszott volna rá... De közben nem lett igazán jól összegyúrva ez a tészta, aminek az alapanyagait jól ismeri a rendező, a recept az talán meg is van, de úgy látszik, mégsem mindegy ki vagy hogyan gyúrja össze.
Hármas. Kár érte. 55%

A legújabb. Elsősorban Thanos miatt.

További kommentek...

A nap filmje

Avengers: Infinity War (2018)

4,3 ★★★★☆ Avengers: Infinity War (2018)
Bosszúállók: Végtelen háború
(Anthony Russo, Joe Russo)
amerikai akciófilm, dráma, fantasy, kalandfilm, sci-fi

A Bosszúállóknak és a Földnek egy minden korábbinál nagyobb fenyegetéssel kell szembenézniük, egy új veszedelemmel, mely a kozmikus árnyékból emelkedik ki, Thanosszal, akinek eltökélt célja, hogy megszerezze mind a hat végtelen követ, és ezzel korlátlan hatalomra tegyen szert. A Bosszúállók minden eddigi harca ehhez a pillanathoz vezetett – a Föld, és a létezés sorsa soha nem volt még annyira bizonytalan, mint most.


Korábbi napok filmjei...

Bemutatók

További bemutatók...

Legfrissebb írások

[supernaturalmovies.blog.hu] Beléd fagyasztja a kukoricát

Az utóbbi időben több helyen is lehetett olvasni, hogy a Hang nélkül nem az a film, ami alatt az ember lelkiismeret-furdalás nélkül rágcsálhatja a moziban megszokott ropogtatni valókat. Pedig széles körben bemutatásra kerül, így nagy multiplex mozikban is, ahol szinte kötelező elem a nagy popcorn vagy a még hangosabb rágási hangokat generáló nachos. Mégpedig azért, mert a film, hűen címéhez sokszor operál a csenddel, a dialógusok is többnyire suttogásokban merülnek ki benne, néha egyenesen olyan az egész, mintha egy némafilmet néznénk, viszont amikor mégis van valami hangeffekt, vagy zene, annak bizony súlya, funkciója van. Mindezek ellenére talán mégsem kell amiatt aggódni, hogy valakinek a teremben a hangosan kérődzők és csomagolásokkal zörgők fogják csorbítani az élményét. A látottaktól ugyanis hamar meg fog akadni a torkukon a falat.

Tovább...

[popcornproject.hu] Hurrikán meló kritika

A Hurrikán meló c. filmet az a Rob Cohen rendezte, aki az első Halálos iramban filmet, és így nagyjából el is mondtam minden húzóerőt, amit reklámként ki lehetett használni. Bár érződik helyenként valami párhuzam a két alkotás között, de ez a film harmatgyengén muzsikál, pedig nagyon igyekeztem találni benne élvezeti értéket. A nemek aránya röhejes, hiába akciófilm, összesen öt női karakter jut kisebb-nagyobb játékidővel legalább tizenegy férfi főszereplőre, ami egy pontig nem zavart, de ebből két nő mellékszereplő, pár percnyi szereppel, egy pedig azért van ott, hogy a fél melle kint legyen a film végéig. Mármint az egyik mellének a fele. Ha valakinek ez spoiler, bocsánat – bár inkább visszakanyarodok, ez is lehet reklám…

Tovább...

[www.vox.hu] A szelíd teremtés - kritika

A szelíd teremtés tipikusan olyan film, amelyet nemhogy nem felejtünk el, hanem egyre inkább azon kapjuk magunkat, hogy „berágta” magát a szívünkbe. Figyelem, maradandó moziélmény!

Tovább...

További írások...

Szavazz: Kit szerettek jobban avagy melyikük a tehetségesebb?

További szavazások...

Random idézet

Roy Marcus Cohn: Hiába van igazad. Az nem elég.

További idézetek...

Random érdekesség

Jim Jarmusch Az irányítás határaiban több szinten is megidézi Rivette filmjét.

További érdekességek...

A nap toplistája

Legjobb anime rendezők (Timon)

További toplisták...