Azért áljunk meg egy szóra, igen sok tanár direkt mosta az agyakat mert hitt a rendszerben és ugyanolyan bűnösök (ha nem nagyobbak) mint azok a tanárok akik azt azért tették mert tanárnak voltak kitanulva. Miért mentek volna söpörni az utcára ha tanároknak voltak kitanulva? Ha már komunizmus van tanárokra nincs abszolut szükség mert árthatnak a gyerek agyának - valójában igen, de akkor abszolút ne tanuljon semmit a gyerek? Hisz majd ha akar idõvel maga lássa meg az igazságot... Azért nem értek teljesen egyet mert általánositasz a tanárokkal szemben is. Másik dolog MINDENKI GONOSZ AKI A KUMMUNIZMUSBAN ÉLT ÉS DOLGOZOTT?? Te úr Isten akkor már mindenki bûnös? Mármint azok is akiknek nem volt más választásuk. Voltak emberek akik csak úgy biztosithattak jó megélhetést a családjuknak ha belépnek a pártba közbe hazaérve még le se sz*rt*k és katolikusok voltak, de a gyerekeikre gondoltak elsősorban (nem a nagykutyákra gondolok hanem a hétköznapi emberekre). És voltak akik nem ártottak azzal senkinek hogy beléptek? Kinek kéne mit megbánniuk? Max Istennek hogy eltitkolták hogy katolikusok... De ez az én véleményem.
Elősször úgy hallottam a filmrõl hogy két jó német film van a Go Trabi Go és a Good bye Lenin.. Lehet azt vártam a filmtől hogy humoros lesz mert valaki azt mondta hogy tragikomédia. Hát inkább volt tragikus, az ötlet magában vicces volt hogy támaszuk fel az NDK-t de ennyi. Mármint ha vigjátékként kezelném a filmet egy nagy nulla. De játékfilmnek viszont szerintem nem vészes. Jól van leforgatva mi történt 1989 és 1991 között, csak éppen szomorú eléggé és kicsit nekem már idegesítő hogy annyit hazudnak benne az anyucinak persze részben megértem hiszen halálán van. Szóval összegezve a filmet 6 pontot adnék az alapötletért és azért hogy az anyjáért mi mindent megtesz a gyerek , sőt azért is hogy jól tükrözi az korszellemet. Ami nem tetszett hogy a nő nagy kommunista volt és megkell őrizni akkor is az emlékét a kommunizmusnak ha törik ha szakad , lehetett volna benne több humorosabb jelenet, mert néha kezdtem kicsit unni magam közben.
A kommunizmusról és a demokráciáról órákat lehetne beszélni, ahogy az emberekről is. Sokan a mai napig hű kommunistának tartják magukat és nem látják be a bűnöket amiket az emberek ellen elkövettek, igen ez bűn, de sokan vannak akik a mai napig megvannak győződve hogy csakis az a helyes út (persze ez nem oldja fel őket a bűneik alól), vannak akik tudják hogy a kommunizmus egy zsarnok rezsim volt, mégis néha szivesen emlékeznek vissza bizonyos dolgokra (példa hány forint volt akkor a kenyér és azokra a termékekre amelyek ma már nincsenek). Talán azért mert már annyira kiábrándult mai korból a politikusokból és nem tud hinni abban ami most van, igy visszasírja kicsit azokat az időket. Az ember egy olyan lény hogy mindig elégedetlen azzal ami van és visszasírja azt ami volt (pedig lehet hogy ami volt annyira jó mégsem volt). Szóval nem arra akarok célozni hogy felejtsük el a kommunisták hibáit mert nem (csak hogy abban is volt valami jó). És vannak emberek akik utálják teljes szivükből a kommunistákat és a kommunizmust, azt is megtudom érteni és főleg akkor ha ők vagy a családjuk a hatalom végett szenvedett.

DEMOKRÁCIA
PRO: lehet külföldre utazni, nyugati termékek bejövetele, szólásszabadság, gyülekezési szabadság, szabad választások, mindenki megtehet bármit amire kedve van a törvény keretein belül

KONTRA: nagyobb bűnözés fõleg a drogok bejövetele, munkanélküliség, osztályközti különbségek, nem megbizható egy párt sem (fõleg a poszt-kommunista országokban), hajléktalanok, sokan a demokráciát összekeverik az anarchiával

KOMMUNIZMUS
PRO: mindenkinek volt munkája, mindenki tudta hol lehajtani a fejét, nem voltak annyira osztálykülönbségek, olcsóbbak és igazziabbak voltak a termékek (szalámi vagy konzerv nem volt bennük annyi mű dolog mint mostanában), az EGYSZERŰ embereknek több idejük volt egymásra és nem volt annyi irigykedés,

KONTRA: elnyomták az emberek jogait a fejesek, agymosás, propaganda, a kommunizmus nevében elkövetet gyilkosságok, zárt határok, szinte az embereket kötelezték a bánatra ha meghalt valami nagyágyú (Sztalin) vagy a jókedvre (május 1), ha már valaki nem kommunista akkor az ellenségünk, belenyúlás a sportba, a zenébe, stb..stb...

Talán még 1 fontos változás ami NEUTRÁLIS - INTERNET
PRO: chatelés egy rég nem látott rokonnal akit 20 éve nem láttam, információ áradat amiből tanulhat az ember, segitség a munkához

KONTRA: kevesebb elő beszélgetés, PC bűnözés, gyermekek hülyitése, kevesebb idő jut egymásra, rohanó világ..stb...

Brutálisan jó film.. egy nem akármilyen történet ahol a gengszter új életet akar kezdeni, de sok dolog akadályozza ebben..: Nagyon tetszett a kórházas jelenet amikor Al Pacino pisztolyt ad Sean Pean-nek hogy védje meg magát ha meg akarnák ölni, de mivel Sean Pean kicseszett vele, így a pisztolyt üresen kapja meg :-) Nagyon jó film.

Top Gun fan vagyok (nem Tom Cruise fan az gyerekkoromban voltam), viszont elismerem ha valaki vacak filmnek tartja, de minek irkál ide hülyeségeket aminek semmi összefüggése nincs a filmel. Gyerekkoromban láttam elõsször a filmet és azonnal megfogott a vadászrepülõk hangulata, pilóták, egyenruhák, bajtársiasság, a környezet hangulata (Miramar-California), vakmerõség stb. Mai szemmel elég naiv igen elismerem :-) Ami Tom Cruise-t illeti szerintem színésznek tehetséges, és jó, akármit el tud játszani, de nem azt mondom hogy színészóriás, az már más kérdés hogy embernek meg egy p*cs és beképzeltebb évrõl évre a kis szcientológiai agyácskával. Nekem Tom 1983-1994közt jött be mint színész (utánna kezdett elszálni az agya, már ha van neki). A Mint a villámot tudnám csak a Top Gun-hoz hasonlítani viszont ott a szereplõk között nekem nincsenek olyan hõsök, illetve nekem csak megközelítette a Top Gunt. Nekem már a túlakciózott jamesbondoféle Mission Impossible egy kicsit sok volt. Azért ne feledjük hogy TOM CRUISE NEM A TOP GUN, ÉS TOP GUN SEM FOROG CSAK TOM CRUISE-ROL. Egy csomó remek színész játszik benne Iceman - VAL KILMER, Goose - ANTHONY EDWARDS (a késõbbi Vészhelyzet Green dokija abszolút nem hasonlít a 86os énjére), Hollywood - WHIP HUBLEY, Wolfman - BARRY TUBB, Sundown - CLARENCE GILYARD JR. aki késõbb Chuck Norris Walker segédjeként lesz ismert :-). Merlin - TIM ROBBINS (Shawshank..), Slider - RICK ROSSOVICH aki késõbb a Pacific Blue sorozatban jelenik meg, Charlie - KELLY MCGILLIS többek közt a Babe c. filmben, Viper - TOM SKERRIT, Jester - MICHAEL IRONSIDE, Carole - MEG RYAN, Cougar-JOHN STOCKWELL és még sokan mások akik nélkül nem lett volna ez a film az ami. Persze idõvel én is láttam benne a gagyi részeket: propaganda, 2 Amerikai vadászrepülõ elintéz 6 Szovjetet és abból is 5 és 1/2let Maverick, a farmeros röplabdázás tényleg nagy ökörség..farmerben, többet vannak a zuhany alatt mint a gépben. MÉGIS nekem ez a film egy icipicit olyan mint az élet: Gagyi, de akciódús, van benne tragédia, kis erotika, romantika, komédia, van benne bajtársiasság, vége happy end, a környezet gyönyörû, és a 80nas évek hangulata is megvan. 1. a zenéjét töbnyire HARROLD FELTERMEYER, GIORGIO MORODER szerezték másokon kívül semmi köze Vangelis-hez nem is az õ stilusa... 01. Kenny Loggins - Danger Zone 02. Cheap Trick - Mighty Wings 03. Kenny Loggins - Playing with the boys 04. Teena Marie - Lead me on 05. Berlin - Take my breath away 06. Miami Sound Machine - Hot summer nights 07. Loverboy - Heaven in your eyes 08. Larry Greene - Through the fire 09. Marietta - Destination unknown 10. Harold Faltermeyer and Steve Stevens - Top Gun anthem 11. Harold Faltermeyer - Memories 12. Otis Redding - Sitting on the dock of the bay 12. Jerry Lee Lewis - Great balls of fire 13. Righteous Brothers - Youve lost that lovin feeling A film egyébként ha jól tudom a zenéjért Oscart nyert :-)

Így kell elfelejteni filmet készíteni 2024-re. A Borzalmak városa az egyik legjobb King regény, szinte könyörög a megfilmesítésért. Van sztorija, van hangulata, érdekes, izgalmas, jó karaktereket mutat be és természetesen borzongató: a Danny az ablakban rész kábé egy életre traumatizált engem.

Az eddigi filmadaptációk hellyel-közzel hozták is a könyv szintjét. Habár a Tobe Hooper-féle változatot nagyon régen láttam (meg is ért egy újranézésre) de arra tisztán emlékszem, hogy paráztam tőle rendesen. A 2004-es minisorozat, holott nem túl kiemelkedő, de mégis olyannyira kellemes néznivaló (továbbá százszor érdekesebb és intelligensebb mint az idei változat) hogy még DVD-n is beszereztem.

A 2024-es verzióval ezt nem fogom megcsinálni, és nem azért, mert jó eséllyel fizikai hordozón nem jelenik meg, hanem azért, mert egy kóklerek által készített bazári paródia lett. Szégyen, hogy egy olyan rendkívüli alapanyagból, mint SK regénye egy ilyen megközelítőleg nullát sikerült összehányni.

Az első egy óra nagyjából még fogyasztható, habár már itt tisztán lejön a rendezés gyengesége, a találomra összedobott szövegkönyv semmilyensége, a film rossz ritmusa és a színészvezetést hírből nem ismerő Gary Dauberman leszarós hozzáállása. Ami azért is érdekes, mert a Salem's Lot állítólag Dauberman szívügye volt. Na mindegy, itt még úgy voltam vele, hogy ha megpróbálok úgy tekinteni a filmre, mint egy random vámpírmozira, és nem pedig a Borzalmak városa legújabb változatára, akkor talán még jól is szórakozhatok majd. Ez nagyjából sikerült is az első órában.

Ami viszont ez után következett, az maga a béka segge alatti béka segge alá ereszkedő színvonal. Itt aztán durván vágható, hogy ez a mozi a MA közönségének készült: Rohanás, lövöldözés, ócska leakciófilmesítése a sztorinak. Az már csak hab a tortán, hogy Mark karakterét rohadtul irritálóvá tették. Az sem túl okos, hogy mindenki fél perc alatt megemészti és elfogadja, hogy vámpírokkal van dolga. Úgy tűnik, hogy a 70-es évek Amerikájában, egy Maine-i kisvárosban az ilyesmi nem volt túl ritka.

Minden gyengesége ellenére azért van néhány erős jelenet is, mondjuk ez inkább King számlájára írható, de akkor is van. A mozi vizualitása rendben van, szépek a fények, a színek, sikerült trendire elkészíteni, örülhetünk neki. Szóval bizonyos értelemben nem tragédia a Salem's Lot, mert elszórakoztat, nyomokban izgalommorzsákat is tartalmaz. Sőt szerintem sokaknak be fog jönni, leginkább azoknak, akik nem ismerik a regényt, vagy az eddigi filmváltozatokat. Az olyan oldschool fickók viszont mint én, aki a 90-es években tizenévesen olvasva a Borzalma városát majd becsokiztam a félelemtől, na én nem kajálom be ezt a megúszós, színes szagos majomkodást. Hollywoodnak nem ártana újra megtanulnia filmet készíteni.

Ezt a filmet a férfiak ihlették, de a nők miatt készült el. Egy férfi legyen bármilyen lerobbant, undorító, teli szájjal zabáló-dohányzó-pusztító, egoista pénzes ocsmány fsz, a nőnek akkoris tökéletesnek, fiatalnak, gyönyörűnek, sőt makulátlannak kell maradnia. Es igen. A nő meg van annyira hiú, hogy saját magát is beáldozza, hogy mindennek megfeleljen. Mindent felad a csillogásért (Sparkle, hmm). Ez a film a hiúságról, az öregedésről, a társadalmi kényszerekről mutat igencsak görbe tükröt a mai tökéletes és idealizált világunknak. Zseniális szimbólumokkal dolgozó film ez, a végén pont olyan teátrális lezárással, amilyet a mai teátrális világunk megkíván. 10/10. Ennyi. Idei év nyertese nálam. (S még egy apró gondolat: már az első szimbólum is milyen sokatmondó - nem megy feljebb az a rohadt ajtó? Akkor bizony -térdre anyukám- .. Es igenis -hajolj meg - s máris, első körben legyőzve a nő.)

Too much...

Hétvégi(2024.10.10-13.) magyar nézettségi lista :

1.(1.)(-66%) Joker:Kétszemélyes téboly - 16.958 néző/össz.: 73.778 néző
2.(premier) A szer - 11.135 néző
3.(2.)(+4%) Fekete pont - 10.987 néző/össz.: 57.921 néző
4.(premier) Transformers Egy - 7.697 néző/össz.: 11.428 néző
5.(4.)(-14%) Hirtelen menyasszony - 5.449 néző/össz.: 13.311 néző
6.(5.)(-23%) Szádra ne vedd - 3.612 néző/össz.: 49.880 néző
7.(8.)(-13%) Gru 4. - 3.382 néző(bevétel:7.777.175 forint)/össz.: 496.918 néző
8.(premier) Egy százalék indián - 3.382 néző(bevétel:5.229.413 forint)
9.(3.)(-46%) Barátom,a pingvin - 3.154 néző/össz.: 10.721 néző
10.(9.)(-14%) Egy cica 10 élete - 2.857 néző/össz.: 79.729 néző
.
16.(premier) My Hero Academia:You're Next - 1.560 néző
.
22.(premier) Szex - 580 néző
.
27.(19.)(-74%) Január 2. - 308 néző/össz.: 1.931 néző
.
31.(28.)(-39%) Bogyó és Babóca 6. - 219 néző/össz.: 25.076 néző
.
33. Most vagy soha! - 137 néző/össz.: 164.502 néző
34.(37.)(+338%) Semmelweis - 115 néző/össz.: 345.361 néző
.
36. A nemzet aranyai - 84 néző/össz.: 99.595 néző
37.(32.)(-61%) Kék Pelikán - 74 néző/össz.: 24.239 néző

(A Lepattanó című filmről nem található nézettségi adat a hétvégére)
(Forrás:Filmforgalmazók Egyesülete)

https://kritikustomeg.org/film/1973/blood-simple-veresen-egyszeru-1984

A címbe egy pont került feleslegesen.

Jó lenne ez a film amennyiben nem ugrottunk volna legalább 30 évet vagy még többet vissza az időben, hogy elővegyük a lehető legdiszfunkcionálisabb, ostoba, amatőr (de amúgy profi) bűnöző karaktereket és áldozati főkaraktert. Sajnos annyira rettenetesen silánnyá teszi ez, olyan béna és életidegen (hahaha) karakterek lesznek, hogy elviszi az egész filmet. A kis balerina pedig ...nem is tudtam eldönteni mikor játszik a karakterekkel és mikor nem. A vígjáték szirupossága szintén a nyolcvanas éveket idézi. De nem retró a film, hanem ebből a szempontból béna. A látvány remek, a sztori is pont elég lenne egy kis félelemkeltésre, de néha inkább elmosolyodtam. Sajnos erre a filmre egy év múlva már emlékezni sem fogok, pedig a színészek legalább megpróbáltak játszani és nem is volt mindenki rossz. Egyszer nézhető.

Na, ez kissé megfeküdte a gyomrom.. (ahogy persze vártam is). Töredezett narratívájú, szokatlan filmnyelvű avantgárd kordokumentum, aminek a társadalomkritikája friss és ötletes, de nem igazán kerül kibontásra, valamint a történetszálak sem jutnak sehova. A felütés egyébként kifejezetten érdekes - az álpap és a volt tanácselnök karakterének közötti ellentétek egy izgalmas dinamika - de a másik szálon a házaspári veszekedés igazából egy vicc, ha olyan elődökből indulunk ki, mint egy Tarr vagy Cassavetes.

A közepe egyébként nagyon leül - itt már csak formagyakorlat az egész, némi videoklipes beütéssel (A Bizottság és a VHK koncertfelvételek kiválóak), és a végére kezdett megint érdekessé válni, amikor elkezdte a szálakat összehúzni / lezárni. Az alakítások egy kevés kivételtől eltekintve borzalmasak, a képi világ csúnya (viszont ez szándékos, hiszen némelyik jelenetben nagyon ügyesen játszik a fényekkel), a történetszálak fele kukázható, de a hármas alsó fele mégis jár a már említett pozítivumoknak köszönhetően.

Bár a helyzet, amit vázol nagyon drámai. Kiskorú terhessége. De itt teljesen zagyván lett elmesélve. Se eleje, se vége, se közepe.

Már az első jelenet/beszélgetés felidegesített, de nagyon!

Ezért szeretem a vallás témájú filmeket, ha jók, ha nem mindig fel tudnak húzni a legnagyobb szinten, főleg az efféle szűkebb rétegei, bár a szimpla is. Plusz mindig meggyőz, hogy továbbra sem akarok oda tartozni.

Nagyon megnéznék egy ilyen filmet, egy mélyen vallásossal, aki mer is indokolni, hogy ezek miféleképp normálisak, de gondolom rásütné, hogy sátáni befolyás vagy valami bagatell hülyeséget.

Élénk, üde, gördülékeny kis film, és még rétegei is vannak, bár nem merül igazán a kérdésfelvetései mélyére. Semmi gond, elfogadtam, ezen a platformon és ilyen célközönséggel ez most nem az a helyzet, amikor egy mozi kiaknázhat egy ilyen leleményes alapgondolatot. Ettől függetlenül mindig élmény látni, ha egy alkotó megérti, internalizálja a saját maga elé kitűzött feladatot.

Látszott azért itt, hogy ez nem csak plusz egy a futószalagra; teljesen tisztességes, jó film volt ez. Amit pl. vizuálisan elkövet a cél érdekében a rendező, az minimum megsüvegelendő.

Az amerikai közönséget nagyon nem érdekelte a dél-afrikai apartheid, szinte az összes ilyen témájú film (pl. a Richard Attenborough-féle Kiálts szabadságért és Morgan Freeman máig egyetlen rendezése, a Bopha) nagyot hasalt a mozipénztáraknál. A Forrongó évszak sem kerülhette el ezt a sorsot.

Brandót hiába jelölték Oscarra, nem igazán tetszett neki a kész film. Neheztelte, hogy a rendező kivágta a szerinte legjobb jelenetét (az ügyvédet az őrök eredetileg kitoloncolták a teremből) és úgy gondolta, hogy a fiatal, tapasztalatlan, korábban csak alacsony költségvetésű dokumentarista filmeket készítő rendezőnek túl nagy falat volt ez a történet. Utóbbiban valószínűleg igaza volt.

Ez rosszabb,mint amire emlékeztem.Kb. a feléig bírtam megnézni.
Tini vígjáték keresztezve horrorral?
Ez nem Wes Craven terepe.