Legfrissebb kommentek

2018-06-18 11:25:16 [Általános fórum] budaik #7485

ok, akkor ez lesz az elv :) de persze próbálom kontrollálni, hogy mennyi szerepe volt a filmben az adott színésznek :D (pl a Per c film és Hopkins kapcsolata)

előzmény: oscarmániás (#7484)

2018-06-18 11:14:35 Mary Poppins (1964) mimóza (5) #22

+1 jelentkezik!
Minimum 30 éve töretlen a rajongásom e film iránt, a lényem gyereklélek-része pedig nagy valószínűséggel már sosem alakul át valami egyéb alakzattá/minőséggé... :)

előzmény: Ágó (#1)

Stilárisan (nagyszerű időfelbontás, vizuális világ és akciójelenetek) támadhatatlan, ugyanakkor annyira hollywoodiánusan hűvös és patikamérlegen kimért, hogy éppen az egyediség, a jellegzetesen magyar íz vész el belőle. Antal Nimród tisztességes tengerentúli iparos, a technikai tudásához nem is fér kétség, de éppen a történet legizgalmasabb aspektusát - Ambrus és a média, illetve Ambrus és a korszak/magyar néplélek viszonya - hagyja kifejtetlenül, ekkora ziccert pedig szinte bűn nem gólra váltani. A párbeszédek színvonala hullámzó: hol csikorgóak, hol színesek, életszerűen frappánsak, a címszereplőt játszó Szalay Bence viszont lelketlen-jellegtelen, Schneider Zoltán könnyűszerrel lemossa a vászonról. És a kilencvenes évek sötét, koszos és büdös Budapestjét sem ennyire rendezettnek, makulátlannak képzelné az ember, bár a korszak ikonikus tévéműsorainak megidézése jópofa, akárcsak a valódi Ambrus cameója, de ez így is csak egy profin összerakott, egyszer fogyasztható akcióthriller, ami azonban kétségkívül eléggé jól néz ki - és legalább most már elmondhatjuk, hogy ilyenünk is van.

Hogy is van ezzel a művészettel? Hol a határ a művészi és a művészieskedő között?

Szomorú ez a film, egy sokat szenvedett, árva fiúcskáról, aki mindenáron, sziklaszilárd kitartással festővé szeretne válni. Olyan szépen nyit, akkora bennem is a remény, hogy ennyi hányattatás után majd pont a festészet lesz a legjobb barátja, az egyetlen egy, akinek vásznára önti befelé csorgó könnyeit. Még éppen csak cseperedik, mikor apja felakasztja magát, nevelőszülőkhöz kerül, majd anyja sem bírja tovább.. De ő kitart, mert van egy szenvedélye, mely átsegíti árkon-bokron, veszteségen.
Micsoda fegyelem, micsoda erő az elfojtáshoz.. Ezt a képességet hol árulják, mert ebből nekem aligha jutott? Történjen bármi is, a kislegény töretlenül alkot, űzött módon témát és formát keres. Aztán valami mégis félremegy, pedig már azt hittem, egy zseni életútjának szárnybontogatását nézhetem végig karosszékből, kényelmesen, de megtörik..

Legyen expresszionitsa vagy impresszionista, másoljon Miró-t vagy Klee-t, bújjon bele Picasso köpenyébe, hátha az szárnyakat ad, melyekkel a művészet magasságaiba repülhet? Vagy váljon katasztrófafestővé, mint a híres turizmus..álljon oda a friss baleseteshez, és másolja le annak utolsó pillanatait, vagy önmaga menjen el egészen a megsemmisülés pereméig, könyörögve kérve feleségét, aki háborodott hajszájában társa lesz, hogy addig nyomja a víz alá, hogy szinte megfulladjon? Vagy halott lánya arcát rúzzsal kenje be és törölje szét, hisz nincs itt semmi de semmi szent, csak ez a fránya művészieskedés. Vagy menjünk még tovább, amikor egy-egy alkotáshoz az emberélet sem kifizethetetlen ár, csak valami rémes festmény, performansz készüljön el, és gyarapodjon a mocsok, az öntetszelgés, az önfényezés a modern múzeumok gyárméretű termeiben?.. Tűnődöm, hol volt az a pont, amikor elhagyta a múzsa, amikor az őszinte, csupán önmagát másoló kisfiúból, szánalmas bohóc lett, mert valójában sosem találta meg, amit keresett..

Talán az a "gond", tűnődöm itt hangosan, hogy sosem volt meg a valódi mondanivaló, mely irdatlan erővel kitörni vágyik, és lényegében az keresi meg a megfelelő formát. A mondanivaló, mely az övé egyedül, a személyre szabott, az egyedi.. Ennek híján csak próbálgatjuk a ruhákat - az egyes izmusokat - egy életen át, abban bízva, majd a ruha világra hoz minket, de fordítva van ez..
Mennyire örülök, hogy sosem akartam festő lenni..

Ja, a papírforma szerint Akhilleusz utoléri a teknőst, de milyen áron és minek..

Na azt azért megnézném, hogy milyen lenne a casting napjainkban! :D Kíváncsi vagyok ki játszaná el Sellers szerepeit. Talán Gary Oldman, vagy Tom Hardy, esetleg - egy nem éppen a csúcson lévő - Johnny Depp? :D

előzmény: ChrisAdam (#71)

További kommentek...

A nap filmje

Ride the High Country (1962)

4,2 ★★★★☆ Ride the High Country (1962)
Délutáni puskalövések
(Sam Peckinpah)
amerikai western

Kritikusok által is elismert drámai alkotás a Vadnyugat utolsó napjaiból. Két korosodó cowboy merengése saját életén, miközben egy az aranyszállítmányt igyekeznek megóvni és megmentik egy fiatal menyasszony életét.


Korábbi napok filmjei...

Bemutatók

További bemutatók...

Legfrissebb írások

[ujszo.com] Jurassic World: Bukott birodalom - A kaland és Spielberg hiánya

"Valószínűleg azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a Jurassic Parkot békén kellett volna hagyni az első rész után, és nem termelni a folytatásokat."

Tovább...

A Solo az első olyan Csillagok Háborúja film, amiben említés szintjén sem kerül elő az Erő, a Jedik és a Sithek. Sőt még egy nyamvadt fénykard sem villan meg. Sokak szerint pedig ezek nélkül nincs értelme Star Wars filmet készíteni, hiszen épp ezek azok a jellegzetességek, amelyek kiemelik vetélytársai közül George Lucas űreposzát. Noha én szerintem ennél több is lehet a Star Wars mítoszban, de...

Tovább...

[roboraptor.24.hu] A rajongóknak Solo Star Wars-történet

A Solo: Egy Star Wars-történet látványos és szórakoztató, de kissé üres űrwestern. Azért nyugi, még így is működik.

Tovább...

További írások...

Szavazz: Melyik 2018-as magyar filmet várod legjobban az alábbiak közül?

További szavazások...

Random idézet

Zita: Mi ketten örökké élünk, Gyuri bácsi!

További idézetek...

Random érdekesség

Joe tábla előtti előadását a rendező saját személyével állította párhuzamba, a főnök ugyan úgy irányítja a bandáját, ahogy a rendező a színészeit a forgatások alatt.

PG

További érdekességek...

A nap toplistája

A legjobb régi rendezők (mrfaktor)

További toplisták...