Tapasztalat: 1122 film
Kompetencia: 20 film
Súly: 1622
Regisztráció: 2014. július 7. (9 év, 8 hónap)
Kedvencnek jelölték: 3 user
Bemutatkozás
Frank McCloud: When your head says one thing and your whole life says another, your head always loses. [Key Largo, 1948]
Kedvencek
Rendezők: Alfred Hitchcock, David Lynch
Színészek: Humphrey Bogart, Rudolf Hrušínský (V)
Műfajok: dokumentumfilm
Országok: szovjet
Korszakok: 1999-2000
Demográfiai adatok
Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus
Legutóbbi szavazatok
Film | Szavazat | Mikor | Átlag |
---|---|---|---|
Los Lunes al sol Napfényes hétfők |
4 | 2024-03-28 | 3,9 (31) |
Pájaros de papel Papírmadarak |
4 | 2024-03-28 | ? (5) |
How to Steal a Million Hogyan kell egymilliót lopni? |
4 | 2024-03-28 | 4,1 (195) |
Breakfast at Tiffany's Álom luxuskivitelben |
3 | 2024-03-28 | 4,2 (546) |
Funny Face Mókás arc |
3 | 2024-03-28 | 3,9 (95) |
Love in the Afternoon Délutáni szerelem |
3 | 2024-03-28 | 3,7 (108) |
Roman Holiday Római vakáció |
3 | 2024-03-28 | 4,4 (548) |
Hors normes Különleges életek |
3 | 2024-03-28 | 4,1 (80) |
Los ojos de Julia Julia's Eyes |
4 | 2024-03-28 | 3,8 (106) |
Venise n'est pas en Italie Velence vár |
4 | 2024-03-28 | 3,3 (28) |
Legutóbbi kommentek
Zach Braff, akinek itt a Gyönyörű lányok Willie Conway-ének kellett volna lennie, ehelyett furcsa volt, sótlan volt, váliummal és anélkül is. Ehhh.
Ez a két személy ugyanaz:
https://kritikustomeg.org/muvesz/168324/hwang-jung-min
https://kritikustomeg.org/muvesz/29236/hwang-jeong-min
(Az IMDB-s adatlapja:
https://www.imdb.com/name/nm1058565/ )
Vannak filmek, amelyeket nem a mozifilmek polcain tartunk: a Markéta Lazarová egy teljes belehelyezkedést kívánó alkotás, az Upanisadok vagy a Himnuszok nyelvén szóló remekmű, kb a témája is ugyanaz.
A világ nem az otthona az embernek. Kegyetlen törvények uralkodnak, és az emberi kapcsolatok is fájdalommal és haraggal járnak. Úgy tűnik, minden időben megtaláltuk annak a módját, hogy nehezebbé tegyük az életet. Súlyos, sűrű középkori hangulatú történet. A kegyetlenségről. A szerelemről. Nincs még atombomba, nincs Maxim-gépfegyver, hát a kegyetlenkedések is közvetlenebbek. Balladára komponált film, a magával ragadó légkör az oka annak, hogy ez a két és fél óra egy pillanatra sem unalmas. Hetedik pecsét, Rubljov, Gránátalma, Macbeth, Ran — csak pár a rokon szellemű alkotásokból. A zenéről se feledkezzünk meg – Zdeněk Liška magával ragadó zenéje extra mélységet ad minden jelenetnek.
A világ nem az otthona az embernek. És mégis, ebből az otthontalanságból szövi meg az ember a belakható világot, a szépséget, a szerelmet. Vagy a többi ilyen-olyan dolgait, amelyeket a nagyobb hatás kedvéért nagybetűvel szokás jelezni. (Ha nem is mindig tipográfia nagybetűivel.) A Marketa Lazarová egy rendkívül erős élményt adó opus magnum. Képi világát tekintve ritka alkotás még a nagyon erős és nagyon jellegzetes cseh filmművészet világában is.
Ugyan ki nem volt tizenévesen egy életre szólóan szerelmes? Az első és ártatlan szerelem mindig keserédes — itt nosztalgiázó hangulatban és a természet varázslataival elmesélve. Semmi formabontó, semmi újhullámos ámok, de nagyon korrektül előadva. Egy bájos felnövéstörténet, a legkedvesebb romantika, amelynek szépsége és ártatlan felszíne mögött sokkal érettebb és intimebb réteg rejtőzik. Költői fényképezés, amely szinte Poussin- vagy Lorrain-képre rakja az itteni vadvilágot. Talán nem túlzás a varázslat szó, mert a kamera bevonja a történetbe a nézőt, időt hagy mindenre, hosszan elidőzünk olyan részleteken, mint a bőr pórusai, a hajladozó vadvirágok, a patakban úszkáló halak, a kagylók vagy akár a rizsföld. Talán épp ezek a színes képek jelenítik meg legszebben azokat a folyamatokat, amelyek a két gyerek szívében zajlanak. Az olyan játékos megoldások, mint amikor a víz felületén tükröződik a látvány, nem engedik el olyan könnyen a nézőt. (Bár a film a bemutató idején megbukott, az idő múlásával kultikussá vált. A koreaiaknál klasszikus.)
Titokzatosan vicces, romantikusan érzelmes, tele meghökkentő gondolatokkal: a kisvárosi Amerika könnyed, ámde mégis nyomasztó világa. A Mad World című dal meg elkápráztató befejezése a filmnek.
Talán Donnie is valami olyanra vágyik, ami nem lehetséges: tudni akarja a jövőt, meg akarja érteni a dolgokat, megtapasztalni a szerelmet, és visszaszerezni az irányítást saját élete felett. És saját világában mindenhatónak lenni. Ne véletlenszerűen történjenek a dolgok, hanem legyen mindennek értelme. De amikor rájön, milyen ára is van ennek, úgy dönt, hogy nem kér ebből, és akkor már inkább a szabadságot választja. Felszabadítóan ismerős képekkel elmesélve, az együtt bemutatott lehetséges világokkal, és mégis, végig megőrizve meglepően újszerű hangvételét. Látomások, könyv az időutazás filozófiájáról, irodalomórák Graham Greene-nel, szatíra az amerikai kispolgári gondolkodásmódról, a szerelem és az egész világ rejtélye. Szóval, nem volt ez rossz.
Igazán különleges elbeszélés: egy unalmasnak induló túlélőtúra beleolvad az egyik legkedvesebb szerelmi történetbe.
Zseniális előadás a magányról, a szárnyatlan lelkek szárnyalni próbálkozásáról, a nagyvárosok lakatlan szigeteiről. Nehéz műfajt passzolni hozzá, mert éppannyira dráma, mint vígjáték; éppoly melankolikus, mint amennyire romantikus. Varázslatosan szép snittek a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységekről. Vagy éppen a Hold fázisairól. Nincsenek hatalmas fordulatok, akciók vagy gigantikus tengeri szörnyek, az alkotók nem törekedtek semmi grandiózusra vagy mellbevágóra, sokkal inkább a karakterekről és az ő álmaikról szól a film.
Ez a két ember meg néha-néha felbukkan unalmas napjaimban. Csak úgy, hirtelen jönnek, nincsenek nagy magyarázatok a miértekre. De nagy ritkán, amikor én is kipróbálnám a repülést, tanácsaik felbecsülhetetlenek.
Az állandó kihívásról, hogy az ember továbblépjen a szenvedésből. A kétségbeesett keresésről, hogy újra hitet találjon. Hogy érzelmeket csiholjon ki onnan, ahol most nihil van. Hogy hogyan lépjen tovább egy mindent felégető traumatikus élmény után.
A Secret Sunshine megint egy koreai remekmű.
(Jeon Do-yeon itt teljesen elképesztő. Elhittem mindent: a pánikrohamokat, a kétségbeesést és a végtelen szomorúságot is.)
Ugyan kik is lennénk a barátok nélkül? Milyen lenne az életünk? Élet lenne az még egyáltalán?
Hangulatos sztori, a színészek mindegyike brillírozott, a filmzene meg rendesen beidézte a nyolcvanas éveket.
(Sose hittem volna, hogy a Touch by Touch című diszkószámnak lehet értelmes filmes felhasználása, hát pedig: de, tessék: itt megcsinálták!)
„Vétlen Balthazár” For Dummies
https://kritikustomeg.org/film/34428/madeleine-2003
Leírás:
Ji-suk és Hee-jin régi iskolatársak még a középiskolából. A 20-as éveik közepén egy véletlen révén újra találkoznak. A lánynak sikerült megvalósítania az álmát, hiszen fodrász lett. A srác, aki írói álmokat dédelget, újságkihordásból tartja el magát. A barátjával nemrég szakító Hee-jin heccből azt javasolja Ji-suknak, hogy próbaképp járjanak együtt egy hónapig, aztán váljanak el nagyvonalúan. Látszólag semmi közös nincs bennük. A volt osztályelnök jófiú, komoly könyvmoly, az egyszerű lány pedig tele van pajkos játékossággal. Ezalatt az egy hónap alatt azonban egy új világ tárul fel mindkettőjük előtt.