Szerepek (3,4)
Portré
Gálvölgyi János 1948-ban született Budapesten. Színészi tanulmányait 1969-ben kezdte, diplomát 1973-ban kapott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már 20 évesen, a diplomaszerzés előtt az akkori, 1968-as Ki mit tud? vetélkedőjének parodista győzteseként is hírnévre tesz szert, de ez a későbbiekben csak fokozódik, tehetsége leginkább a humoros szerepekben bontakozik ki. Gálvölgyi jellegzetes zsenije elég ahhoz is, hogy saját önálló show-műsort építsenek rá. Így született meg a még ma is nagy népszerűségnek örvendő Gálvölgyi Show, mely a házigazda főszereplésével készült, parodisztikus jelenetekből összeszőtt műsor, még ma is fut az egyik kereskedelmi csatorna műsorán , talán nem is véletlenül. 1973-93 között a Thália, valamint aaz Arizona Színház, 1993-tól a Madách Színház állandó művésze. Színházi szerepei homlokegyenest eltérnek tévébeli megnyilvánulásaitól, a színpadon jobbára fajsúlyos és komoly kihívások várják. Természetesen a klasszikusok sem kerülték el: volt Ottó Katona Bánk bánjában, Holofernes a Lóvátett lovagokban, illetve Bezuhov a Háború és békében. Annak ellenére, hogy televízióban sűrűn szerepelt és szerepel máig, a filmszerepek mindig is elkerülték. A '80-as években szinte csak villámszerepeket vállalt, szinkronizált a Szaffi c. rajzfilmben, epizodistaként közreműködött az Első kétszáz évemben, de az első igazi főszerepére a Csinibaba névre hallgató vígjátékig (1997) kellett várnia. "Gálvölgyi első filmje" -hangoztatták. 2004-ben tért vissza a mozikba a Rap, Revű, Rómeóval, amely az elsőfilmes rendező, Oláh J. Gábor tapasztalatlansága, a történet totális bugyutasága, a harmatgyenge színészi alakítások miatt bukott meg. Legutóbb Tímár Péter Le a fejjel! címre keresztelt vígjátékának pohárnok-szerepében láthattuk Bajor Imrével és Hernádi Judittal. Kossuth-díjas (2005).