2001: A Space Odyssey (1968) ☆ 👁

2001: Űrodüsszeia

(Stanley Kubrick)

amerikai-angol sci-fi

4,2
★★★★☆
1075 szavazat
Szerinted:
?
☆☆☆☆☆

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
  • ...
  • 5
2023-07-27 20:04:02 Csende Kristóf (5) #410

Az egyik legkatartikusabb filmélményem valaha.

2023-07-23 10:02:06 jackbau33 (2) #409

Rétegscifi..nem kicsit..Nagyon! Akárcsak az Under The Skin-nél és a Blade Runner 2049-nél itt is megtalálhatóak a művészi irányultságú filmnyelvi eszközök,amik vagy beszippantják az embert vagy kilökik.Engem utóbbi ért,mert se a narrációmentes national szagú (történet szerves részét képező) majomugrabugra, se a pszichedelikus színörvénylés nem tudott magába rántani és ugyanezt elmondhatom a zenei aláfestésnek szánt kék duna keringő betétjeiről.A 2,5 órás játékidőt duplaannyinak éreztem.Bár a meditatív unalomtengerbe csomagolt üzenet dekódolása talán megér egy misét.Kubrick filmjében a monolit az ember fejlődéstörténetének katalizátora.Őseink érdeklődve de tudatlanul szemlélték,az űrhajósok világméretű felfedezés tárgyának tekintették,Dave-nek a film végén pedig az evolúció új szintre jutását segítette elő..Mindenesetre ahol megjelenik ott valami bekövetkezik az egyedfejlődésnél.A majmok,miután megpillantják, a csontok használatának felfedezésével megölik saját fajtájukat egy pocsolya vízért - ami talán a mi saját pusztulásunkat is előrevetíti ha tovább fejlesztjük a mesterséges intelligenciát. Egyértelmű utalások vannak az emberiség sorsára, amikor H.A.L megpróbálja megölni Franket, Dave-et és a hibernált legénység tagjait. Pedig H.A.L., ellentétben azzal, amit gondol magáról nem tökéletes. Ha képtelen lenne a legkisebb mértékben is hibázni akkor nem ölette volna meg magát. Kubrick arra utal, hogy a mesterséges intelligencia még nem jutott el arra a szintre, hogy kiirtsa az emberi fajt, de ha nem vigyázunk, hamarosan eljuthat.Ez a gondolat egybeesik a zárójelenettel, amely az embernek az evolúció következő szakaszába való eljutását idézi. A híres "Csillagkapu" szekvencia után Dave megvilágosodik egy szobában. A helyszín a felvilágosodás korára utal, 18. századi stílusban berendezett festményekkel és bútorokkal díszítve.Figyeljük meg, hogy a szoba kizárólag az átlátszó talajon keresztül van megvilágítva, mennyei környezetet teremtve.Ahogy Dave kilép az űrkapszulából, egypontos perspektíván keresztül látja magát gyorsan öregedni. Evés közben felborít egy borospoharat, ami arra utalhat, hogy az ember, bármilyen fejlett is, folyton hibázik. Ahogy később a halálos ágyán fekszik, a monolit felé nyújtja a kezét, utalva arra, ahogyan Ádám Isten felé nyújtja a kezét Michelangelo 'Ádám teremtése' című festményén. Miután az ember megvilágosodott, elkerülhetetlenül meghal.Ezután "űrbébi"formájában, fejlettebb fajként visszakerül a Földre, ami az evolúció új korszakát jelzi.Kubrick egy újabb esélyt ad nekünk, hogy javítsunk a hibáinkon,amellett hogy felhívja a figyelmet a civilizáció rossz fejlődési irányára és lehetséges buktatóira. Persze ahány ember annyi értelmezés,mindenki mást lát bele ebbe a mozgóképes Rorschach-tesztbe,mindenesetre a tartalom bejött,viszont a formanyelv amivel ezt a rendező átadja nagyon nem,ezért nekem 4/10

2022-12-05 11:51:25 Xuja (5) #408

Korábban abszolút topfilm volt nálam, újranézve kíváncsi voltam, hogy hova kerül most a polcon, mivel azért változott az ízlésem, szemléletem az évek alatt. Továbbra is marad kedvenc, de a nagyon szűk favoritok közül azért kikerül: azok számomra azok, amik nemcsak mesterien kivitelezettek, hanem a rendező át tud emelni valamit a saját személyiségéből, és sokkal emberközelibb így a megvalósításuk.

A 2001 egy jéghideg, steril, absztrakt, a mesterséges evolúcióra és az emberiségre is végtelen távolságból tekintő mű, ami szinte minden szempontból tökéletes - a rendezéstechnika, az atmoszféra és a zenehasználat talán minden idők legjobbja - de összességében így is lehet hiányérzetünk ha az emberi részére gondolunk. Ironikus, hogy HAL messze a legjobban kidolgozott és legszerethetőbb "karakter", talán ez egy alig burkolt irónia / társadalomkritika lenne Kubricktól?

2020-10-24 02:52:51 Doc (2) #407

Durva nagy pofáraesés volt ez a film, különösen mert a könyvről kifejezetten pozitív emlékeket őrzök (bár ezek után újraolvasom, az biztos).
Az hogy lassú, önmagában nem lenne baj - elég jól fenntartja a feszültséget.
De ha a lehántom a teljesen értelmezhetetlen befejezést, és a látványelemként (de gyakorlatilag másra nem) használt monolitot, akkor ami marad az egy nem túl erős sztori nagyon szépen megcsinálva.
Poole és Bowman meg akarja ölni HAL-t. Ezt megelőzendő, HAL megöli Poole-t. Bowman viszont leginkább ezért öli meg HAL-t. Nem érdektelen történet, de azért nem is valami sok...

2020-05-15 22:40:13 Leo_Stotch (4) #406

Alap..
De nem kedvenc.
Aki kicsit is szereti a filmeket, mindegy milyen műfajokat leginkább, ezt nem vagy ezt sem kerülheti ki. Látni kell. Aztán majd eldől, mit hoz ki az emberből....

2020-05-15 21:37:23 ryood (5) #405

ezt értem, és mint mondtam el is tudom fogadni, pláne, hogy nem csak egy jelzőt baszol oda.
de továbbra is a középszertől érzem ezt az alkotást legtávolabb.
ja, én egy pillanatra se untam, végig együtt lüktettem vele. ritka az ennyire "tapintható", érzéki film.

előzmény: Kempesbaba (#404)

2020-05-15 21:34:36 Kempesbaba (3) #404

Én pedig pont így vagyok vele. Sok minden nagyon tetszik benne,sok minden viszont nem. És igen,én is éreztem unalmat miközben néztem. Így vontam egy átlagot és kijön a hármas

előzmény: ryood (#401)

2020-05-15 21:34:02 ryood (5) #403

azt biztos, hogy nem.

előzmény: Lady Ópium (#402)

2020-05-15 21:33:29 Lady Ópium (1) #402

Asszem te megértettél :)

előzmény: ryood (#401)

2020-05-15 21:28:33 ryood (5) #401

természetesen mindenkinek "szíve joga" hogyan osztályoz le egy filmet.
csak nekem erről a filmről minden eszembe jut (hogy valaki fanatikusan imádja vagy gyűlöli) de a középszer legutoljára.

előzmény: Kempesbaba (#400)

2020-05-15 21:24:23 Kempesbaba (3) #400

Kultfilmre ötöst vagy semmit?

előzmény: ryood (#399)

2020-05-15 21:07:38 ryood (5) #399

én meg a közepest :)

előzmény: Kempesbaba (#398)

2020-05-15 21:05:32 Kempesbaba (3) #398

Ahogy az ötösöket,úgy a karót sem értem ezzel a filmmel kapcsolatban. Főleg így,két szóval indokolva...

előzmény: Lady Ópium (#397)

2020-05-15 20:10:12 Lady Ópium (1) #397

Visítósan bűnrossz.

2018-05-02 22:32:28 ryood (5) #396

másfél órában ez a film meghalna.

előzmény: Killjoy (#395)

2018-05-02 21:02:05 Killjoy (3) #395

A látványvilág, a technika zseniális, de amúgy vallatni lehetne vele, különösen az első egy órával. Gyönyörű képek, de miközben én nagyon szeretem a klasszikus zenét, itt szenvedtem tőle. Értem én, hogy megelőzte a korát és olyan technikákat használt, ami akkoriban kb. olyan volt, mint '99-ben a Mátrix, de ennek ellenére nekem ez nem lett megkerülhetetlen alapkő. Bizonyos jeleneteiben igen, de ha a teljes két és fél órát nézem, akkor nagyon nem. Másfél órában talán sokkal jobban befogadható lenne.

2017-11-15 21:28:23 Norbert Simon (5) #394

Ezt a filmet egész egyszerűen ennél jobban megcsinálni nem is lehetett volna. Hihetetlen ez a technikai fejlődés! Ahogy ezt megvalósította technológiailag az egyszerűen gyönyörű. Nemhogy 68-ban állja meg a helyét a film de még napjainkban is. A Jupiter nekem is nagyon tetszett főleg azok a színes gombok mindenfelé. Szokatlan alkotás az biztos. Művészet magas foka ez a film! Az a párhuzam emberi ésszel nehezen felfogható amikor a majomember felhajítja a csontot és utána hirtelen megjelenik az űrhajó. Épphogy lejövünk a fáról de már ilyen kis idő múlva már az űrbe készülünk. Ez számunkra hosszú idő valójában nagyon kevés! Felfoghatatlan! Képek, érzelmek, vannak de csak kevés szöveg. A címe is szimbolikus. Még mitológiai is. Az emberi fejlődés hosszú utazása akkortól egészen napjainkig. Nos igen elolvasva néhány kommentet azzal én is egyet értek ,hogy a film korántsem a színészi játékáról híres. Itt egész egyszerűen a látványvilág miatt zseniális. Ezért csillagoztam ötre.

2017-03-16 12:30:15 terika (4) #393

Ezt majd még újra kell néznem.

Külön tetszett a technikai, technológiai megvalósítás. Nagyon komoly képi világa van az eszközök tekintetében is pedig 1968-ban készült, simán megállja a helyét ma is. A Jupiter űrhajó belseje külön tetszett, az operatőri munka tekintetében is. Nagyon élveztem.

2015-06-20 22:59:51 DenDo (5) #392

Gyönyörű képalkotás, viszont ezzel a filmmel engem kínozni lehetne. Az egész filmről nekem leginkább az jut eszembe, hogy tök mindegy, hogy mi a lényege, mert nem számít. Egyébként meg túl jól használja kínzásra a háttérzenét.

2015-04-30 00:29:25 ryood (5) #391

előzmény: Ficus Cucis (#388)

2015-04-30 00:11:38 Xuja (5) #390

Na végre én is megnéztem moziban:)

2015-04-10 16:24:50 csabaga (5) #389

Színészi játék nem nagyon kellett ide,"igazi" színészek nem is vállalták...:)

Most olvastam újra a könyvet.Voltaképpen megfilmesíthetetlen,csak a narrátor segített volna,talán.
Most már úgy érzem,Kubrick jól döntött,hogy a látvány irányába megy el.

előzmény: Ficus Cucis (#388)

2015-04-10 12:23:53 Ficus Cucis (1) #388

Több kérdést akartunk feltenni, mint amennyit megválaszoltunk.

Vagy valami hasonlót mondott annak idején valamelyik szerencsétlen, dilettáns közreműködő a műhöz kapcsolódóan. Nos, az kétségtelen, hogy ezen célt sikerült teljesíteni.

Egyébként ezt nem film. Ez egy üres, lélektelen technológiai demo. Kubrick kicsapta a falloszát az asztalra, hogy tessék, nekem ekkora van, ti kis senkik, a közelemben sem vagytok. És ebben igaza is volt, mert kivitelezésben kb. 15 évvel megelőzte a korát. Respect.

Azt gondoltam, megadom az esélyt, hátha a vásznon működni fog, de sajnos sokkal rosszabb volt, mint amire számítottam. A színészi játék egész egyszerűen röhejes, mintha bedrogozott agyhalottakkal lett volna tele az egész. S tökéletesen aktuális a manapság gyakran hangoztatott frázis: "a vágónak csattogtatni kellett volna az ollóját", mert ez bizony egy 75 perces valami; filmként 2015-ben vállalhatatlan.

2015-03-30 16:47:39 csabaga (5) #387

Hogy egy kicsit pontosítsak,a hibernált tudósok tudtaka küldetés céljáról,de az új információkról ők sem.Csak HAL tudott mindent és ez ide vezetett.

előzmény: critixx (#385)

2015-03-30 16:46:11 csabaga (5) #386

Igen,de én ezt csak a könyv ismeretében tudtam meg.:)

előzmény: critixx (#385)

2015-03-29 21:56:02 critixx (5) #385

"-HAL összeomlásának magyarázata."

Szerintem ez elég jól benne van a filmben. Persze nincs a szánkba rágva.

HAL memóriájába ugye be volt zárva egy felvétel dr. Floyd-tól a küldetés valódi céljáról, melyről egyedül csak ő tudott. Ez egyfajta "tudathasadást" okozott nála, minek következtében úgy gondolta, az emberek tökéletlensége a küldetés sikerét veszélyeztető tényező. Így az egyetlen, számára logikus lépéshez nyúlt, elkezdte kiiktatni az embereket.

előzmény: csabaga (#384)

2015-03-29 15:46:30 csabaga (5) #384

Mi is maradt ki a filmből?

-Alex North zenéje
-A nararráció
-HAL összeomlásának magyarázata.
-A világpolitikai helyzetre és a Földre irányított atombombákra tett utalás.

Mit vágott ki utólag Kubrick?

-Eredetileg Poole tizenegy alkalommal fut körbe-körbe.
-Az AE53 egység teljes kicserélése,lépésről lépésre újra,Poole és Bowman mozgásának teljes követésével az űrben.
Végül 19 perc maradt ki.

Itthon ennél egy hosszabb,143 perces változat jött ki DVD-n.Ez nyolc perccel több,mint Kubrick vágása.

A film legelejére eredetileg beszélgetéseket terveztek tudósokkal,teológusokkal a témáról.

2015-03-29 11:37:32 critixx (5) #383

A 2010 egyértelműen a "katalizátor" verzió mellett teszi le a voksát és ott az is kiderül, hogy a rejtélyes idegenek mit is terveznek, mi az az "ugrás", ami készül. De persze azon film talán legnagyobb hibája, hogy elveszi a 2001 rejtélyességét.

2015-03-29 11:26:14 ryood (5) #382

azt gondolom ez a film (és most tényleg szigorúan csak a filmről beszélek) bőven hagy teret több értelmezésnek, amibe simán belefér a monolit isteni "azonosítása" is. közben a "katalizátor verzió" is igaz lehet simán, viszont ha a "beyond the infite" részét nézem, akkor helye van a "megviláosodásnak" is.

előzmény: St4nt0N (#379)

2015-03-28 21:51:07 ChrisAdam (5) #381

A zenéről még egy mondat: Aram Khachaturian Gayane Ballet Suite darabja kísértetiesen hasonlít Liszt Ferenc Von der Wiege bis zum Grabe I. Die Wiege zeneművére. Én egész végig azt hittem, hogy Liszt zenéje van alatta (persze így utólag hallgatva azért más a kettő, védelmemre szóljon, hogy régen hallgattam a szimfónikus költeményét Lisztnek, de a film alatt kicsit rágott a méreg, hogy Kubrick ellopta a zenét, amit én korábban egy filmtervembe gondoltam - de így még zöld az út.
Egyébként mindkettő zseniális mű, meg kell hagyni.

2015-03-28 21:28:26 ChrisAdam (5) #380

Meghallgattam végre valahára Alex North zenéjét... A filmhez tökéletesen nem illik. :D Elveszi a komoly, komor hangulatot, az egész olyan játékfilmes lesz, az egész olyan... hát nem tudom, filmszerű, holott a 2001 valahogy nem az a megszokott.
Maga a zene nem rossz egyébként, sőt, elég jól megkomponált cucc, de mondjuk inkább való egy kalandfilmbe, mint egy ilyen komoly, mély sci-fibe.
Szóval Kubrick +1.

2015-03-28 19:39:24 St4nt0N (?) #379

A monolit (ahogy itt is sokan leírták) az ugrásszerű intellektuális fejlődés elősegítője, evolúciós katalizátor.
Isten és az üdvözülés vagy a megvilágosodás egészen más „úti cél”, amihez (állítólag) nem űrhajó kell. Erich von Däniken persze mást gondol erről, de ez nem az ő filmje.
Egyébként A gyermekkor vége és a Randevú a Rámával története is az emberiség és a fejlettebb idegenek találkozása köré épül, csak másképpen.

előzmény: ryood (#376)

2015-03-28 19:18:39 flake (5) #378

Még két érdekes dolog, ami eszembe jutott:

Jaja, bár a gyermek=tiszta energia magasabb rendű létállapot, a "csillaggyermek" pedig remek "szinoníma" erre.

előzmény: MicaHiro (#377)

2015-03-28 17:37:37 MicaHiro (5) #377

A monolitok az én értelmezésemben
az idegen civilizációtól nem különválasztható szimbólumok. Egyszerűen valamiféle szerkezetek, amik képesek fejlődést előidézni. Egyébként ha jól emlékszem, az IMDb szerint maga Kubrick azt nyilatkozta, a monolitok valamiféle szuperszámítógépek. Ha belegondoltok, ugyanolyan alakjuk van, mint a kis memóriakártyáknak vagy miknek, amiket HAL-ből húzogat ki az űrhajós, de ez valószínűleg nem egy lényeges párhuzam (hisz egyiknek sem olyan nagyon jellegzetes az alakja), csak feltűnt.

Az istenről: itt a nagy kérdés az, hogy egyáltalán meg lehet-e különböztetni nekünk, földi halandóknak egy nálunk nagyságrendekkel fejlettebb civilizáció képviselőjét egy istentől? A film a mellett foglal állást, hogy nem...

Még két érdekes dolog, ami eszembe jutott:
Egyrészt egy vad feltételezés: mi van, ha a civilizáció nem is idegen civilizáció? Lehet, hogy az idegenek maguk a jövőbeli emberiség, akik az időben visszautazva manipulálták saját kultúrájukat? Lehet, hogy az újjászületése után a gyermek maga megy elhelyezni az első monolitot a Földön?

Illetve ami eddig kifejezetten zavart a filmben, az a
szobába jutás előtti különös világokban tett utazás, egyszerűen nem illettek az addig szépen megkomponált filmbe ezek az újfajta, ki tudja milyen "tájak". De most úgy gondolom, pont illik a filmhez, hiszen a világűr még tartogat bőven meglepetéseket, lehetnek ott olyan dolgok, amiket még el sem tudunk képzelni, és ennek megragadására ennél alkalmasabb eszköz nem nagyon van.

2015-03-28 17:06:34 ryood (5) #376

de ez itt már pont nem a logikáról szól.

előzmény: St4nt0N (#375)

2015-03-28 17:05:12 St4nt0N (?) #375

Lehet annak is tekinteni, csak ez körülbelül ugyanannyira logikus, mintha egy tábla csokinak tekintenénk.

előzmény: ryood (#374)

2015-03-28 16:49:24 ryood (5) #374

igen..a filmben végülis "nem derül ki" semmi a monolitról, ellentétben a könyvvel, szóval az "isten" vagy "abszolútum" szimbólumának ezalapján tekintem..

előzmény: Tenebra (#372)

2015-03-28 16:45:56 csabaga (5) #373

A könyvben a monolit szimplánidegen kultúrát jelent,aki beleavatkozik az ember fejlődősébe.

Már Clarke elbeszélése(Az őrszem)előtt felvetődött,ha jártak itt idegen lények,a Hold túlsó oldalán hagyhattak jelet.Amit az ember csak egy magasabb technikai fejlettség állapotában tud elérni.Arról is sokat beszéltek,az embert külső beavatkozás emelte ki az állatvilágból.

Kubricknak a látvány volt a fontos,aligha érdekelte,a végébe mit is magyaráznak bele,ha egyáltalán...:)
Nekem akkor ötletem sem volt arra a szobára.Nem értettem.

2015-03-28 16:04:59 Tenebra (5) #372

Ezért jó a film, mert ennyiféle értelmezésnek teret ad, így lehet róla értelmes diskurzust folytatni.

Egyébként igen, nyilván a monolit lehet istenség is. Amennyiben az idegen, fejlettebb kultúrát lehet istennek tekinteni. (Lásd. Piramis-konteók. :D)

előzmény: ryood (#371)

2015-03-28 15:28:16 ryood (5) #371

tetszik ez, hogy ennyien ennyifélképpen értelmezzük a látottakat!
számomra a monolit isten "megtestesülése", és a "kozmikus csecsemő" pedig nem elsősorban az újjászületésre emlékeztet (persze az is benne lehet), hanem egy olyan "tiszta tudatállapotra" utal, amikor még nincsen ego, személy, ami összezavarna minket. szóval dave bowman megvilágosodását, megszabadulását jelképezi.

előzmény: Tenebra (#370)

2015-03-28 15:01:16 Tenebra (5) #370

Nekem is valami hasonló jutott az eszembe az utolsó jelenet kapcsán.

Csak én ezt úgy értelmezem, hogy az értelmes ember alapproblémája, vagy, ha úgy tetszik, tragédiája, hogy egész életén keresztül a lét értelmét kutatja, a lét értelmét üldözi. A monolit szerintem ezt szimbolizálja, az értelmet, az életet, ami az emberbe életet lehel, ami értelmet ad neki. És, az öreg, beteg, haldokló főhős még halála pillanatában is a monolitba kapszkodik, el akarja érni, de... De nem világos, hogy sikerül-e neki, sőt, ha sikerül is, ő meghal és újjászületik, és kezdődhet az egész elölről. Az egész egy körforgást mutat be, és tulajdonképpen azt láthatjuk, hogy az élet nem fejthető meg, ez az ember tragédiája. Hogy annyi értelme azért nincs, hogy magától megfejtse ezt, hanem a monolitra lenne szüksége. Ami viszont itt mintegy ellene fordul. Sőt, Hal személyében a saját értelme, a saját kutatása fordul az ember ellen.

előzmény: MicaHiro (#369)

2015-03-28 13:11:55 MicaHiro (5) #369

Lenne egy felvetésem/kérdésem a filmmel kapcsolatban: miért van az, hogy a végén az
idegenek azt akarják elérni, hogy az ember találkozzon velük (még ha fizikailag nem is, de az ő szobájukban legyen)? Azért érdekes ez szerintem, mert egészen addig nem volt erre szükség, az első 2 alkalommal már önmagában az elég volt egy fontos változás előidézéséhez, hogy megtaláltak egy monolitot. Szerintem a lényeges különbség az, hogy az utolsó alkalommal az ember már nem passzívan kerül kapcsolatba a monolittal, hanem saját döntése lesz, hogy magára vállalja-e a terhet, hogy meg kell váltania saját faját. Talán ezt szimbolizálja az, mikor a haldokló ember még utoljára megérinti a monolitot: elfogadja a küldetését.

2015-03-27 21:37:57 ryood (5) #368

olvastam nemrég egy nagyon találót a filmről: "ha teljesen megérted, az már rossz"..hát igen, a film egy ponton túlmutat az elmével felfoghatón..

2015-03-26 20:16:05 MicaHiro (5) #367

Eddig hármason állt, de éreztem hogy szükség van az új megtekintésre, és erre kiváló alkalmat adott a mozis vetítés. Ez alkalommal a film elérte célját, lenyűgözött és elgondolkoztatott, még ha 1-2 fenntartásom meg is maradt.

2015-03-26 10:14:40 gerbence (5) #366

Ha maga Jézus is ezt kommenteli, akkor valóban így van! :)

előzmény: iamjesus (#363)

2015-03-24 22:54:50 acidphase (5) #365

nekem is megvolt a mozivarázs.. döbbenetes alkotás, a végén csak ugy egy 'hub.zmeg' tudott kijönni a számon, pedig nem elöször láttam.. de moziban nagyvásznon mégis más..

2015-03-24 22:39:28 ChrisAdam (5) #364

Ámen! :)

előzmény: iamjesus (#363)

2015-03-24 21:14:25 iamjesus (5) #363

Tegnap megnéztem moziban is a 2001-et. Ég és föld az otthoni dvd és a mozis élmény. Tényleg igaza van annak, aki azt mondja, hogy aki nem látta moziban, az nem is látta igazán. Életem legnagyobb mozis élménye volt. Ha eddig 10 pontot érdemelt volna, akkor ezután 1000-t. Nem tudom, hogy milyen film múlhatja felül a 2001-et.

2015-03-23 21:38:28 ChrisAdam (5) #362

Pedig micsoda zenéje van! :)

előzmény: critixx (#361)

2015-03-23 19:50:30 critixx (5) #361

A legutolsó hollywoodi film, ami az elején Overture-al indít, a Star Trek I. 1979-ből. Persze a home video verziókból ezt kivágták, egyedül a rendezői változatba tették vissza.

2015-03-23 17:43:53 ChrisAdam (5) #360

Nekem kifejezetten pozitív élmény volt, hogy a 138 percen át mindenki kussba volt és nem is álltak fel a betűk megjelenésekor és a nézősereg 60%-a 30 alatti volt. Szóval nagyon király élmény volt. :) A 2010-et is újra fogom nézni, persze kisebb reményekkel.

előzmény: St4nt0N (#351)

2015-03-23 17:23:22 csabaga (5) #359

Pedig ha bemutatnák,talán rájönnének sokan,mi is az a "nagy film".

előzmény: St4nt0N (#357)

2015-03-23 17:21:22 csabaga (5) #358

Igen,az 50-es évek közepétől, teljesen általános szokás volt,a filmeket eleve így komponálták.
Mindez műfajtól és országtól független volt általában.(Ben Hur,Lázadás a Bounty-n,My Fair Lady,Rocco és fivérei,Nyomorultak,Tora,Tora,Tora,A vadnyugat hőskora,A halál ötven órája,A feltámadás(Tolsztoj)

Állandó elem volt a a hollywoodi filmekben az Overture,Intermission,Entr'acte és az Exit Music.

Mindezeket mi néha elhagytuk,de a szünet maradt.Ráadásul a tévében még a szünet nélküli viszonylag hosszabb filmeket is megszakítottuk.(Egy apáca története,A jó,a rossz és a csúf.)

A moziban még a 110 perces Zsoldoskatona is szünettel ment.

Ma már az is előfordul,egy hosszú filmet két egymás követő napon ad le a tévé...

előzmény: gerbence (#355)

2015-03-23 14:01:53 St4nt0N (?) #357

Egy több mint 50 éves, közel 4 órás filmet behozni biztos bukás lenne. Kevesen váltanának rá jegyet, és két vetítésnyi időt foglalna el kurrens remekművektől.

előzmény: gerbence (#356)

2015-03-23 13:40:15 gerbence (5) #356

...és ha már itt tartunk, jöhetne egy Arábiai Lawrence vetítés is, de ott el is kelne a szünet.
Számomra az a film is (ahogyan Tarkovszkij Solaris-a) valahogyan rokona a 2001-nek, teljesen be tud szívni az is. Nagy élmény lenne moziban, vásznon látni.

előzmény: gerbence (#355)

2015-03-23 13:37:53 gerbence (5) #355

Csak tipp, nem tudom biztosan, hátha majd jön valaki, aki tutit tud mondani, de én ezt gondolom: talán annak idején ez volt a bevett mozis szokás, hogy hosszabb filmeket szünettel játszanak le, gondolom pisiszünet meg a büfé forgalmának fellendítése okán. Azért a két óra fölötti filmhossz nem volt mindennapos akkoriban, ez még nem a Gyűrűk Urás, Avatáros, Bosszúállós, Interstellaros, Transformerses időszak. Gyanítom, ezért készült így. Ma meg már, gondolom, nem szükséges leállítani a vetítést egy 140 perc körüli film esetében, ezért a vetítéskor nem tartják meg a szünetet, hanem megy a film egyben, közepén a szünet-jelzéssel (ahogyan az a home video formátumokon is szerepel).
Egyébként a Sztalkert is szünettel vetítették, ezt a nem is olyan rég tartott Puskinos vetítésen be is tartották, ki lehetett menni kávéért.

előzmény: Korben (#353)

2015-03-23 10:46:33 BonnyJohnny (5) #354

Ezt mondjuk én sem értem.

előzmény: Korben (#353)

2015-03-23 10:30:17 Korben (4) #353

Nem is értettem, h minek szünet egy 141 perces filmnek! pl. egy 200 perces filmnél rendben van (ld. Gyűrűk ura-trilógia)

előzmény: Tenebra (#352)

2015-03-23 10:04:54 Tenebra (5) #352

Mikor én voltam, vicces volt, hogy ugye a film közepén van egy Intermission, ami a régi hollywoodi bibilai eposzoknál a szünetet jelentette. Na, hát páran szépen bedőltek Kubrick trükkjének, és ki is mentek az "intermission" alatt... :D

előzmény: St4nt0N (#351)

2015-03-23 09:21:29 St4nt0N (?) #351

Annak a megtapasztalása, hogy a digitális vetítés stb-stb.
A főcím után kivonuló csoport és a popcornért, üdítőért otthonosan kimászkáló nézők.
A barátnőjének magyarázó férfi.

2015-03-22 16:03:31 critixx (5) #350

Saját bevallása szerint a kedvenc munkája A mesterdetektív volt, ahol szabadon ereszthette a fantáziáját Laurence Olivier kastélyának berendezésekor.

előzmény: csabaga (#349)

2015-03-22 16:01:41 csabaga (5) #349

Igen,egy kosztümös darab elég fura választás volt tőle.Viszont Oscart kapott.

előzmény: critixx (#348)

2015-03-22 15:58:05 critixx (5) #348

Később is dolgozott Kubrickkal, a Barry Lyndon-ban.

előzmény: csabaga (#347)

2015-03-22 15:41:28 csabaga (5) #347

Érdekes lett volna Ken Adam díszleteivel,hiszen neki pont a nagy és modern terek voltak a specialitásai.
Dolgozott is együtt Kubrickkal,(Dr.STrangelove)de sok más emberhez hasonlóan neki is elege lett belőle.

2015-03-22 09:50:56 ChrisAdam (5) #346

Elképesztő, lélegzetelállító. Zseniális film, még mindig dobogós helyet kap a kedvenc filmjeim listájában, eszméletlen, micsoda profizmus és precizitás lengi át a film egészét.
Aki velem jött, haverom, még nem látta a filmet, így izgultam, hogy neki is tetszen, mert nem egy régifilmrajongó, de a film befejezése után 2 órával is erről beszéltünk, nagyon megfogta. És a lassúságra se panaszkodott egyáltalán.

Nagyvásznon ez a film pedig maga a gyönyör, egy kincs. Mustsee még most míg lehet. :)

2015-03-21 12:05:26 gerbence (5) #345

Pedig egyértelmű: a végén Bowman-nek HAL kikapcsolása után kézileg kellett a rádiósávok között tekergetnie, hogy megtalálja a monolit sugárzási frekvenciáját, és eközben véletlenül ráállt a Mézga család sávjára, amin Köbükivel tartották a kapcsolatot. (Rám legalábbis az volt mindig ugyanilyen hatással; ez az elmélet egyben remekül magyarázza a fiatal/öregkori David közti hirtelen ugrásokat is).

előzmény: csabaga (#344)

2015-03-19 17:18:31 csabaga (5) #344

Voltaképpen nem értettem,de a látvány megfogott,viszont a végén az a vizuális hatás semmit sem jelentett,csak zavart.
Megkérdeztem aput és anyut,de ők sem voltak sokkal okosabbak.:)

Miután elolvastam a könyvet,kezdtem megérteni.

előzmény: BonnyJohnny (#342)

2015-03-19 17:16:31 csabaga (5) #343

Itt is megvan,hogy Kubrick jogosan kapta az Oscart...A cikk többi részét inkább hagyjuk.Én inkább sírok ezen.

előzmény: critixx (#340)

2015-03-19 17:14:32 BonnyJohnny (5) #342

A jobb felső sarok tanúsága alapján: Bemutató: 1979. márc. 22.

előzmény: csabaga (#341)

2015-03-19 17:12:56 csabaga (5) #341

Így hirtelen nem találom,mimkor volt a hazai bemutató,a 80-as évek elejére emlékszem.A Corvinban ment,mint akkor a nagy filmek többsége.
Később fapados mozikba is elkerült.

előzmény: critixx (#340)

2015-03-19 17:05:20 critixx (5) #340

Én 2000 karácsonyán láttam először az angol nyelvű TCM-en (ami azért igényesebb mint egy hazai kertévé, például már akkoriban eredeti képaránnyal adták a filmeket) és ott is ki volt vágva a sötétség az elején.

Egyébként ezen a borzalmasan gagyi cikken felröhögtem: [link]

"az első pillanattól kezdve – súlyos másodpercek telnek el azzal, hogy a filmvásznon nem látszik semmi. A körülöttem ülők közül többen méltatlankodtak, s a vetítőgép hibájára gyanakodtak (hangosan)."

előzmény: csabaga (#339)

2015-03-19 16:48:11 csabaga (5) #339

Én ezt a hazai ősbemutatón láttam moziban,gyerekként.Röhögcsélőkre nem emlékszem,értetlen emberekre igen az előadás után.
Igaz,akkor a mozi(sőt a tévé is!) a kultúra része volt,ma meg...

Persze kisebb mozikban,komolytalan filmeknél akkor is voltak viselkedni nem tudó emberek,de azokra mindig rászólt néhány néző.

Otthon nézem a filmeket DVD-n,így nem vagyok kiszolgáltatva.

A sötétséget kivágják?Pedig ez fontos!A mű a Világegyetem keletkezésével indít.
Itt is látszik,az emberek egy részének fogalma sincsen mire is ül be,mi is a 2001.Siralmas...

előzmény: BonnyJohnny (#335)

2015-03-19 16:37:07 budaik (4) #338

"A 2001: Űrodüsszeiá-t nyolc moziban vetítették, és 2607 fő csodálta meg a nagyvásznon, a mai szemmel is elképesztő látványvilágú filmtörténeti klasszikust."

2015-03-19 14:42:23 critixx (5) #337

"1. A legelején, a sötétségnél poénkodtak, hogy "Torinói ló""

Igen, ezt máshol is olvastam már. Meg hogy azt hitték, elromlott a vetítőgép. Ezt a pár perces "sötétséget" a tévés verzióból általában kivágják. Pedig Kubrick szándékosan kezdi így a filmet.

2015-03-19 14:06:40 Tenebra (5) #336

1. A legelején, a sötétségnél poénkodtak, hogy "Torinói ló"

2. a Halos résznél - ami mondjuk még érthető, Hal hűvös poénkodása tényleg vicces.

3. Mikor Davis partnerét "kilövi" Hal

4. A pszichedelikus utazáson is röhögtek sokan, mikor bevágják Davis fájdalmas arcát.

előzmény: BonnyJohnny (#335)

2015-03-19 13:56:50 BonnyJohnny (5) #335

ha nem tud ennyi tiszteletet megadni, még ha egy filmről is van szó akkor üljön be vmi képregényfilmre
Ja, mert azoknak nem kell megadni a tiszteletet... :P

Az mondjuk mindentől függetlenül érdekes, hogy a 2001-re is olyanok ülnek be, akik képesek még ezt is végigröhögcsélni. Kíváncsi vagyok melyik jeleneteknél lehet ezen röhögcsélni?

előzmény: acidphase (#333)

2015-03-19 12:19:25 Singularity8 (5) #334

Akkor gondolom hátrébb ültél, mert a 4. sorban horkoló embert nem említetted. :D

előzmény: Tenebra (#332)

2015-03-19 12:00:02 acidphase (5) #333

'A filmélményt rontó, röhögcsélő, idétlenkedő, beszélgető embereknek meg üzenem, hogy kerüljék el legközelebb az ilyen filmeket'

jah ne is mond ezt, multkor az alien vetitésen mellttem 2 hülye tinipár is végig dumálta/röhögcsélte a filmet, még legizgalmasabb részeknél is be nem állt a szájuk..
ha nem tud ennyi tiszteletet megadni, még ha egy filmröl is van szó akkor üljön be vmi képregényfilmre vagy ilyesmi tucatsz.rra, de igy mások élményét rontják..

előzmény: Tenebra (#332)

2015-03-18 22:59:29 Tenebra (5) #332

Megnéztem én is moziban.

Nagyszerű élmény továbbra is. Nagy hatása van vásznon. Sőt, ezentúl én sem tudom, hogy fogom újranézni monitoron. Be kell szereznem egy vásznat. :D

És az alábbi fejtegetéshez: szerintem nincs ebben egy másodpercnyi üresjárat sem, felesleges jelenet sem. Az egész olyan pontosan meg van tervezve, fel van építve egy nagyon egyszerű "mondanivaló"-ra, mint az óramű. A Halos rész azért kellett, hogy megmutassa, az ember hogyan akart teremtővé válni, azaz megismételni azt, amit vele tett a Monolit, és hogyan bukott el ebben.

S nem éreztem vontatottnak. Sőt, nagyon feszült volt ez így, az űr némaságával és az asztronauta főhős lélegzésével. Tökéletesen átadja az űr hangulatát. Ezt gyorsan, valami trendi nagyzenekari kísérettel, meg sok vágással kár lett volna elcseszni.

Az utolsó pár jelenete meg színtiszta zsenialitás. Beleértve az "utazást", a pszichedelikus kísérleti filmet, és persze azt a kiváló utolós szekvenciát. Amiben tökéletesen megragadja az élet értelmét és azt, hogy az ember hogyan viszonyul ehhez.

A filmélményt rontó, röhögcsélő, idétlenkedő, beszélgető embereknek meg üzenem, hogy kerüljék el legközelebb az ilyen filmeket. ;-)

2015-03-18 18:23:18 critixx (5) #331

A narráció csak tönkretette volna a filmet (miként Alex North zenéje is).

Jack Nicholsonnal tudtommal azért veszett össze Kubrick, mert Nicholson több pénzt kapott a filmért mint ő. Egyébként gyakran szándékosan kínozta a színészeit. Basil, az óriáskígyó nem szerepelt az eredeti Gépnarancs regényben, Kubrick azután rakta bele a filmbe, miután kiderült, hogy Malcolm McDowell retteg a kígyóktól.

2015-03-18 16:11:04 csabaga (5) #330

A Kubrick legendához hozzátartozik ez a vicc:

Spielberg meghal és a mennybe jut.Igyekezne a paradicsomba,de egy tábla állja az útját:Filmrendezőknek tilos a bemenet.
Bekukucskál és látja,hogy ott biciklizik egy szakállas,kopott alak,foltos kordnadrágban és elnyűtt tornacipőben.
"Nem Stanley Kubrick ez?"-kérdezi Spilberg felháborodottan.
Szent Péter zavartan feleli:"Nem,ez az Isten,csak Kubricknak képzeli magát.

2015-03-17 20:38:02 flake (5) #329

Ne általánosíts. Ráadásul tévedsz is.

előzmény: purplerain (#322)

2015-03-17 20:30:56 critixx (5) #328

"a repülést,de még az írógépet is"

Az előbbit a fóbiái miatt. Először csak a repüléstől félt, később már csak a saját autójával volt hajlandó közlekedni, végül már azzal sem.

előzmény: csabaga (#320)

2015-03-17 20:03:49 purplerain (1) #327

Én nem érzem úgy, de te tudod...

előzmény: St4nt0N (#326)

2015-03-17 19:08:13 St4nt0N (?) #326

Egy ideje már csak trollkodsz.

előzmény: purplerain (#325)

2015-03-17 18:51:02 purplerain (1) #325

Gondolom szegénynek ez volt minden álma :D

előzmény: csabaga (#324)

2015-03-17 17:40:05 csabaga (5) #324

Hubrick kémei jelentették,a drogosok és a "színesek" a fő célközönség a látottak alapján.

előzmény: purplerain (#322)

2015-03-17 17:38:48 csabaga (5) #323

A narrátor a film elején kapott volna szerepet.
Részletesen mesélt volna a "majomcsapat" nehéz életéről,ahogy a regény is.Majd a monolit mindent megváltoztat.

előzmény: flake (#321)

2015-03-17 17:14:32 purplerain (1) #322

A végével kapcsolatban nekem is az volt az első gondolatom, hogy ezt a drogosok biztos kurvára élveznék, egy ilyen filmet lezárni valami veszett trippel...

előzmény: csabaga (#320)

2015-03-17 17:11:09 flake (5) #321

Eredetileg narrációt is terveztek,ez is sok mindent megmagyarázott volna,és bár Kubrick kedvenc eszköze volt,végül mégis kimaradt.

És akkor szegényebb lenne a filmművészet az egyik legcsodálatosabb vágással, amit valaha alkalmaztak :)

előzmény: csabaga (#320)

2015-03-17 15:52:06 csabaga (5) #320

Kicsit válaszolva kérdésekre...

Szerintem is érdemes elolvasni a könyvet,abból kiderülnek a "történtek".

Kubrick elsősorban látványt akart filmre vinni.Aligha véletlen,a "füvező" imádták az alkotását,főképpen a végét,azt a hallucinogénnek is értelmezhető részt.

Mivel sok néző elaludt,így kénytelen volt utólag megvágni a filmet.Lényeg nem maradt ki,csak a töltelék.Kevesebbet dolgoznak az űrben,kevesebbszer fut körbe-körbe az űrhajós.

Ha a rendező nem húz a látvány előnyére a forgatókönyvből "érdekesebb" lett volna film.
Eredetileg narrációt is terveztek,ez is sok mindent megmagyarázott volna,és bár Kubrick kedvenc eszköze volt,végül mégis kimaradt.

Igen keveset beszélnek a filmben,nem is értem a szinkronnal kapcsolatos kérdéseket néha,és amit mondanak,az is az alaptörténet szempontjából érdektelen.Pl.beszélgetés képtelefonon.

Kubrickot fura kettősség jellemezte.Részben technika mániás volt,ezt itt is bemutatja,máskor meg kerülte a modern technikát.Ahogy írták,a repülést,de még az írógépet is.

2015-03-17 12:38:03 ryood (5) #319

ok, kösz. amúgy nincs különösebben nagy jelentősége.

előzmény: flake (#318)

2015-03-17 12:34:38 flake (5) #318

Benne van az internetben, de páldául itt is le van írva.

előzmény: ryood (#316)

2015-03-17 12:12:48 gerbence (5) #317

HÚÚ!
Rég szórakoztam ennyire jól moziban, mint most, hogy végre először láttam a(z egyik) kedvenc filmemet. Így van. Persze másolatait, különféle lenyomatait láttam már jópárszor, videokazettán, dvd-n, satöbbi – de magát a 2001: Űrodüsszeia című mozifilmet életemben most először LÁTHATTAM. És messze felülmúlta a várakozásaimat.
Egészen egyszerűen másként viselkedik a film nagyvásznon (ráadásul igazán kiváló minőségben: szebbnek és frissebbnek tűnt a kópia, mint a bő tíz évvel fiatalabb Aliené és a komplett generációval ifjabb Aliens-é), ahol betöltheti a teret, mint kicsi, háztartási méretű kockákba, téglalapokba zárva. Mert ez a film betölti, sőt, uralja a teret és az időt, megváltoztatja, átértelmezi. Lelassul, megszűnik a "kinti" idő. A „benti” pedig csöppet sem vánszorog, mint szalagon vagy korongon tette olykor (a tér és idő tehát tényleg összefügg – ebből is látszik: valóban "tudományos”, és valóban „fantasztikus” a film); ha Kubrick mesterműve megkapja a neki kijáró teret, az idő ezzel arányosan felgyorsul. Nem volt olyan képkivágás, totál, vagy snitt, amit ne tudtam volna tovább nézni, mint ameddig tartott. A filmidő – akár a kék norvég – szétfeszítette a rácsot és HUSS! A három óra úgy repült el számomra, mintha maximum másfél lett volna (sőt, voltak már ennél jóval hosszabb másfél óráim is moziban).
Egyszerűen annyi képi információ és akkora esztétikai sűrítettség van a képekben, hogy sokszor úgy éreztem, akár állóképekként is szívesen elbambulnám őket. Mindez a hol grandiózus, ünnepi zenei aláfestéssel, hol baljós zajokkal, zörejekkel, hol éppen feszült vagy nyomasztó csöndekkel (az űr olyan mély, mindent elnyomó és elnyelő csendjét maga a csend sem tudja olyan hatásosan visszaadni, mint Kubrick zajkulisszája) megtámogatva olyan tömény esztétikai befogadói élményt jelentenek, ami már önmagában annyira izgalmas, hogy emellett még a történetet is követni kifejezetten stimuláló, pörgető az agy számára. Ez a film drog. Tudattágító és érzék-fokozó.
Ráadásul tulajdonképpen rögtön két filmet is kapunk a pénzünkért, időnkért és figyelmünkért cserébe: Kubrick (és Clarke) a filozofikus, külső világunkat és belső, tudati univerzumunkat is vizsgálgató, meditatív-kontemplatív látomásos film közepére egy hagyományosabb, feszült izgalmakat kínáló űrthrillert is becsempész, de úgy, hogy az is szóljon (ön)tudatról, létezésről, teremtésről is.
Az én kedvencem azonban az első felvonás: az a pillanat, ahogyan a szabad akarat, az öntudat megjelenik a Földön, ahogy megteremtődik a létezésnek az emberi minősége. Ahogyan Kubrick ezt a mozzanatot elkapta, ahogyan ábrázolja, számunkra is átélhetővé teszi, az katartikus. Egyszerűen olyan lúdbőröztető, időn túli, elementáris, nekünk, rólunk, emberekről szóló élmény; a megszületés csodája, amit felnőtten megélhetünk. És nem csak egy élőlény, egy faj megszületéséé, de magának az egész gondolkodásnak a megszületése, ezáltal az általunk értelmezett világegyetem, az általunk felfogott univerzum születése történik meg ott előttünk, a szemünk előtt; a tanúi, részesei lehetünk ennek a mozzanatnak. Utazás ez az időben, dimenzióban; Kubrick egy olyan lényegi eredő pontot mutat nekünk meg, amit talán sehogy máshogy nem élhetnénk át. Mert nincs rá más módszer, metódus; ha meg akarjuk tapasztalni ezt az élményt, nem tehetünk mást, mint hogy megnézzük a 2001 című filmet. És akarjuk, mindenkinek meg kellene, mert megrázóan felemelő tudatállapot ezt látni. Újra és újra és újra és újra meg tudnám nézni.
Meg is fogom, amíg lehet, moziban.

2015-03-17 11:55:28 ryood (5) #316

ez az info honnan van?
én nem ezt olvastam..

előzmény: flake (#315)

2015-03-17 11:23:20 flake (5) #315

Igazából párhuzamosan íródott a regény és a forgatókönyv :)

előzmény: ryood (#311)

2015-03-17 11:18:46 ChrisAdam (5) #314

A film előreláthatólag 3-4 hétig lesz műsoron a
Puskinban (az érdeklődés függvényében lehet, hogy
tovább is), de mindig csak egy-egy hétre vannak meg
előre az időpontok. Időközben felkerült a következő hét
is: http://puskinmozi.hu/filmek/2001-urodusszeia?
het=2015-12#mozimusor-lapozo

írta kérdésemre a választ a forgalmazó.

2015-03-17 09:56:22 purplerain (1) #313

Igen, igen, valóban azt kéne, de igazából nem vágyom annyira elmerülni ebben az egészben sajnos... Lehet azért egyszer rászánom magam, mert buzerál, de még nem eléggé :) Azért köszönöm a jó tanácsokat!

előzmény: ryood (#311)

2015-03-17 09:54:12 Korben (4) #312

Egyébként látta itt vki a vágatlan 160 perces változatot? Érdekelne, h mivel lett 'több', esetleg könnyebben érthetőbbek a dolgok, vagy még tovább 'ki vannak tartva' a jelenetek.

2015-03-17 09:41:09 ryood (5) #311

még az jutott eszembe, hátha a regényt érdemes lenne elolvasnod. az tulajdonképpen egyfajta kiegésztése a filmnek. ott "el van magyarázva" jobban, részletesebben minden. arthur c clarke a forgatókönyv megírása után írta egyébként a könyvet.

előzmény: ryood (#310)

  • 1
  • 2
  • ...
  • 5