Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Azt hiszem, így kellene ezt mindig, egyszerre egy rendezőben elmélyedni, Tarkovszkijjal, Dolannál és Fassbinderrel csináltam ezt korábban egyhuzamban, mert különben meg mintha kapcsolatból kapcsolatba ugrálnék, és nem ismerném meg igazán a másikat.
Jaj, ezek a meleg férfiak, mennyire is szeretem őket, van ott náluk valami titok. Messziről nézem őket tökéletesen a nemembe bezárva, melynek mostanában megint sokszor verem a falait. Még az sem segít, hogy fiút hoztam a világra, teljesen ismeretlen a másik nem. Borzasztó magány ez nőként, így, hogy még a barátság előtt is leomlottak előttünk a hidak.
Biztos idealizálom, de a meleg férfi szinte androgün, legalábbis az ilyen identitású rendezők filmjeiből átjön valami még a nemek előttről. A férfi előtt fal van, de a melegeken keresztül tudok közeledni a férfiakhoz is, mintha tényleg férfinő lenne a lelkük. Mázlisták, még nem váltak kettővé széjjel. Csodálatosak! (leszbikusoknál nincs ilyen, abban végig ott van valami hiány, talán egy nagy f..rok)
Nem volt könnyű filmecske, sokára, sőt leginkább csak a végére állt össze, mit akar ezzel a véresen szexuális történettel elmondani. Aztán egyszer csak összeáll, és zavarba is ejt őszintesége. Azt hiszem, Ozon nagy coming outja ez a film, amikor is a művészete kulisszái mögül, mert nem mondhatja el senkinek, elmondja hát mindenkinek, milyen az, amikor ráismersz arra 16-17 éves fiúként, hogy bizony sokkal jobban esik, ha férfi hatol beléd és ölel. Hát ennyi, végül is egyetlen mondat, de olykor a legegyszerűbb tényeket a legnehezebb kimondani.
Szerencsére Ozon termékeny rendező és a kt szépen felsorolja nekem, mit láttam tőle és mit nem, még lesz vele pár jó napom.
rájöttem, nagyon vonz ozon stílusa. lehet, hogy semmi újat nem talált fel a szerkezetet illetően, de ez a történet, mégis ebben a formában elmesélve, a flashback-ekkel operálva működik csak. a felszínen egy iszonyú izgalmas thriller, mögötte valahol pedig egy szexuális frusztrciókkal teli lélektani dráma bújik meg, ami nem nélkülözi a naturális erőszakot és a kegyetlenséget sem. ami biztos: ez egy őszinte film, egy kiváló rendező tiszta szívéből.
Elég megdöbbentő és bizarr történet, kicsit Chabrol koszorúslányára emlékeztetett, már ami a nő motivációját illeti.
Ozon majd tíz éves filmje jó, sajátos de nem teljesen újszerű szerkezettel.
10/6,5
Sokszor vagyok bajban Ozon filmjeivel. Engem nem zavar az erőszak és az erotika hatásvadász jellege, amit fel szoktak emlegetni, ha az valahogyan működteti a filmet. De nálam legtöbbször nem működnek a munkái. Bizonyos részei tetszenek, de nem érzem azt a szilárd egységet vagy azt pluszt, amitől kicsivel többnek gondolnám, mint tisztes helytállás. Viszont kiinduló pontnak tökéletesek egy komoly vitához, mert sokféleképpen és sok témát érintenek.